Ki nyer az új földforgalmi törvénnyel?

A 2017-es kamarai választásokat követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik fő céljának a földforgalmi törvény finomhangolását tűzte ki az új ciklusra. Ezt a Kamara az „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, többéves fejlesztési javaslatcsomagját bemutató kiadványában is kiemelt témaként kezelte. A megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve tavaly ősszel törvénymódosító javaslatokat nyújtott be – olvasható a NAK közleményében.

A földforgalmi törvény módosításának célja a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, egy egészséges, stabil birtokszerkezeten keresztül a versenyképesség növelése, a visszaélések visszaszorítása és a termőföld magyar kézben tartása.

A földterület árképzésénél a várható jövedelmtermelő-képességet is figyelembe kell venni – fotó: Czeglédi Csaba/MTI

Az Országgyűlés által 2018. december 12-én elfogadott módosítások eredményeképpen változnak a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében.

Ennek megerősítése érdekében a jövőben már nem átmeneti jelleggel látja el ezen feladatokat a Kamara.

A kamarai települési agrárgazdasági bizottságok tagjai továbbra is helyi ismeretekre alapozva adnak ajánlást a megyei elnökség részére, akik ez alapján fogalmazzák meg állásfoglalásukat a földügyekben.

Eddig, amennyiben ezen állásfoglalással valaki nem értett egyet, az az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás eredményeképpen a képviselő-testületek a jövőben már nem vesznek részt az eljárásban, a döntést a kormányhivatalok hozzák meg a Kamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is lehetőség lesz jogorvoslatra a bíróság előtt.

Fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, ennek révén a jövőben erősebb lesz a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában – írja az agrárkamara.

A módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel.

A helyi földbizottságnak figyelembe kell venni, hogy a helyi viszonyok alapján mekkora jövedelmet lehet mezőgazdasági tevékenységgel realizálni az érintett területen, és az alapján kell értékelniük a vételárat.

Ettől indokolt esetekben akár el is lehet térni. Ilyen lehet például, ha az adott területen valamilyen értéknövelő beruházás található, vagy éppen az adott terület hiányzik az egységes birtoktesthez.

Módosulnak az állattartók elővásárlására és előhaszonbérletre vonatkozó jogosultságai, így igazságosabbá válik a földforgalmi szabályozás. Elővásárlásra és előhaszonbérletre csak akkor jogosult a gazdálkodó, ha a  föld művelési ága igazodik a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Mostantól nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni – fotó: Shutterstock

Az új szabályozás támogatja továbbá a magasabb hozzáadott értékű termelést is azzal, hogy azon gazdálkodók, akik kertészeti tevékenységet folytatnak, vagy vetőmagot állítanak elő, kedvezményes ranghelyet kapnak mind vásárlás, mind bérlés esetén, az állattartókkal azonos szinten.

Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó és vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam veheti meg a birtokot.

Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója is, ami azért fontos újítás, mert így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, de a településhatár elválasztja őket egymástól.

További változás, hogy a jövőben a földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására.

A szabályozás alapján a módosítás hatályba lépését követően nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva 2028. december 31-én megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatályba lépését követően már nincs lehetőség.

Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni, míg az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a korábbi szabályok érvényesek.

A földforgalmi szabályozást érintő módosításokról további részletes tájékoztatást nyújt a NAK portálján, illetve rövidesen a falugazdászoknál is elérhető kiadvány.

Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során vállalt kötelezettségeit – fotó: Agroinform.hu

A versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba léptek

A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba lépnek 2019. január 11-én.

Régi hiányt pótol a törvénymódosítás azzal, hogy szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a természetvédelmi hatóságnak kell kártalanítást fizetniük.

A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.

A törvénymódosítás jogi megoldást ad az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. Az új jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály – az eddigi egyhangú döntés helyett – csak egyszerű többségi döntést ír elő.