Tonnaszám maradhat az alma a tárolókban

A berlini Fruit Logistica kiállításon Davide Vernocchi, az olasz Alleanza Cooperative Agroalimentari szövetkezet gyümölcs- és zöldségpiaci koordinátora tartott előadást az uniós almapiac idei szezonban várható legnagyobb kihívásairól - írja a fruiveb.hu.

Az európai termesztőknek és exportőröknek nehézségeket okozhat az almafelesleg — fotó: pixabay.com

Húsz százalékos lehet a költségnövekedés

Davide Vernocchi kiemelte az ukrán-orosz konfliktus hosszútávú hatásait, amelyek közül a legtöbb problémát a műtrágyák, a karton és műanyag csomagolóanyagok, a növényvédő szerek nehezebb elérhetősége, valamint az energiaárak emelkedése okozza.

Vernocchi  becslése szerint a költségnövekedés 20%-os lehet, ami meg fog jelenni mind a termesztési szakaszban, mind a feldolgozás és áruvá készítés, mind pedig a piacra jutás fázisában. Ehhez még társulni fog a rubel árfolyamának ingadozása és a kelet-európai piacok elvesztése is, ami az európai termesztők és exportőrök számára többlet árukészletet eredményez.

Az exportpiacok kiesése komoly problémákat okozhat

Várhatóan a szerb, a lengyel és a moldáv alma is helyet keres majd magának az európai piacokon. Az EU nem exportált Oroszországba almát 2014-es embargót követően, de számos más, nem uniós állam - például Szerbia, Törökország és Belarusz - igen.

Tavaly a lengyelek 118 ezer tonna almát szállítottak Fehéroroszországba, de a politikai feszültségek éleződése miatt az év vége felé először kilátásba helyezték az embargót, amit aztán be is vezettek.

300 ezer tonna almafeleslegnek kellene piacot találni

Jelentős mennyiségeket szállított Oroszországba Moldova (200 ezer tonna) és Szerbia (120 ezer tonna), de a törökök is számottevő, mintegy 50 ezer tonna körüli exportot bonyolítottak le, mivel az ottani termelőket sürgette a líra 60%-ot meghaladó inflációja is.

A kelet-európai országok kivitelre szánt almakészletei az orosz-ukrán háború miatt az uniós piacokon keresnek majd vevőt, hiszen ez tűnik a legközelebbi piacnak. Új értékesítési lehetőségeket a szerbek a Közel-Keleten szereztek maguknak, míg Lengyelország rohamosan növelte az egyiptomi piacon a jelenlétét, de ezek sem képesek több mint 300 ezer tonna almafelesleget felvenni.

Az uniós exportcégeknek új piacokat kellene nyitni — fotó: pixabay.com

Árletörő hatástól tartanak

Vernocchi szerint a hagyományos uniós termelésre árletörő hatással lehetnek azok az újonnan kialakuló kereskedelmi útvonalak, amelyek dömpingszerű módon, a felesleges mennyiségeket áron aluli értékesítéssel vezetik le.

Emiatt olyan intézkedések bevezetését látja szükségesnek, ami a logisztikai költségek mérséklését célozná meg és elősegíthetné, hogy az uniós exportcégek új piacokat nyithassanak. Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a növényegészségügyi protokoll eljárások elhúzódása miatt csak lassan valósítható meg.

Másik fontos lépésként az Európai Bizottságtól piackivonási intézkedéseket is vár, amelyek során az uniós végrehajtó szerv fokozhatná a feldolgozást, az iskolai-óvodai friss fogyasztás fellendítését, vagy a szegényebb sorsú uniós polgárok ellátását.