Az agrárközgazdászok számos elemzést és tanulmányt jelentetnek meg Kína mezőgazdasági termeléséről. Kevés figyelmet fordítanak azonban az ázsiai nagyhatalom fokozatosan növekvő agrárimportjára és annak lehetséges következményeire, amelyekre különböző elemzések már régóta figyelmeztetnek, feltéve a kérdést, hogy „Ki fogja élelmezni a milliárdos kínai lakosságot?".
Kevés figyelmet fordítanak az elemzők az ázsiai nagyhatalom fokozatosan növekvő agrárimportjára – fotó: pixabay.com
Kína jelenleg a mezőgazdasági termékek világforgalmának 10%-át és a globális agrártermelés több mint 5%-át vásárolja fel. A világ nagy agrárexportőrei egyelőre – exportbevételeik növelésére való tekintettel – örömmel nyugtázzák a kínai keresletnek az utóbb 40 évben mintegy háromszorosára történt növekedését, nem veszik azonban figyelembe annak a nemzetközi mezőgazdasági piacokra gyakorolt megrendítő hatását.
A folyamatosan növekvő kínai import ugyanis jelentősen megemeli az agrártermékek világpiaci árait, és ez súlyosan korlátozza a legszegényebb országok élelmiszer-beszerzési lehetőségeit
– írja a cepr.org hírportál, mivel ezek az országok nem tudják a magas árakat megfizetni, illetve nem marad számukra elegendő termék a piacon.
Emellett, a kínai igények kielégítése körüli versengés már eddig is nagyban hozzájárult a környezetszennyezéshez és az esőerdők irtásához, az utóbbi időben viszont a kínai kereslet növekedése valamelyest lelassult, a világtermelés pedig közben – a javuló terméshozamok révén – növekedett.
Nagy kérdés azonban, hogy meddig lehet a globális felesleg egyre nagyobb részét elnyelő kínai igényeket a világkereskedelmi egyensúly zavarása nélkül kielégíteni.
A cikk írói (dán egyetemi professzorok) elismerik, hogy az általuk megfogalmazott kínai veszélyt számszerű adatokkal alátámasztani jelenleg gyakorlatilag lehetetlen, és megállapításaik bizonyos túlzásokat, illetve tévedéseket tartalmazhatnak, azok teljes figyelmen kívül hagyása azonban biztosan hiba lenne.