A kiadvány a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I-III. pillérének működését és eredményeit mutatja be a 2021-es évre vonatkozóan, továbbá a IV. pillérhez, azaz a krízisbiztosítási rendszerhez, annak elindulása óta (2021-2022. években) csatlakozott gazdálkodók főbb jellemzőit ismerteti.

Az elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a rendszer irányítójának, az Agrárminisztériumnak a jogszabályi háttér esetleges változtatásához, valamint tájékozódási pontot jelentsen a termelők, a biztosítótársaságok és biztosítói egyesületek részére. Az részletes elemzés INNEN letölhető.

Az alábbiakban a termelők számára elérhető kárenyhítési, kockázatkezelési rendszerek struktúráját mutatjuk be röviden, a rendszer 4 pillérének 2021-re vonatkozó néhány fontosabb eredményével együtt.

A mezőgazdasági termelők 2021-ben meglehetősen szeszélyes időjárási viszonyok mellett gazdálkodhattak, ez a káresemények számában is tetten érhető.

A legjelentősebb károk 4 féle időjárási esemény okozta:

A károk zöme 2021-ben is a szántóföldi növénykultúrákat és az ültetvénykultúrákat érintette.

I. pillér: Agrárkár-enyhítési rendszer

Az agrárkár-enyhítési rendszer a kedvezőtlen időjárási jelenségek (pl. aszály, mezőgazdasági árvíz, fagy, vihar, jégeső) ellen védi a gazdálkodókat. A rendszerhez bárki csatlakozhat, de növénykultúrától függően, adott méretű termelési terület felett kötelező a tagság. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke néhány ezer forint, szintén növénykultúrától függően.

Az I. pillérből fizetett kárenyhítő juttatás 93,7 százalékát aszálykárra és tavaszi fagykárra fordították. Az I. pillérben a termelők száma 2,0 százalékkal csökkent 2021-ben, 74 569-ről 73 068 főre változott.

Az agrárkár-enyhítési rendszerrel kapcsolatos további információk ITT érhetőek el.

II. pillér: Biztosítási díjtámogatás

A biztosítási díjtámogatás a piaci kockázatkezelő eszközök kihasználásával segíti a gazdálkodók öngondoskodását. Segítségével olyan hazánkban magas kockázatú káresemények biztosítása vált elérhetővé, mint az aszály, a fagy vagy a jégeső.

A II. pillérben a kárkifizetések négyötödét a jégesőkárokra folyósították – Fotó: Pixabay

A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és a befizetett díjak is tovább emelkedtek a 2020. évhez képest. A díjtámogatott biztosítást kötött gazdaságok száma 2,4 százalékkal nőtt 2021-ben, a díjtámogatott és hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjbevételei 26,9 százalékkal gyarapodtak. Ebben szerepet játszott a forráskeret tárgyévi emelése (7 milliárdról 13 milliárd forintra), valamint a termények piaci árának emelkedése is.

A II. pillérben a kárkifizetések négyötödét a jégesőkárokra folyósították, emellett az aszály, valamint a vihar okozott nagy károkat.

Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás

Növénybiztosítással kapcsolatos cikkeink ITT érhetőek el.

III. pillér: Országos jégkármegelőző rendszer

A kockázatkezelési rendszer III. pillére az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER). A védekezési időszak 2021-ben meglehetősen szélsőségesen alakult. Az év egészében többször volt tapasztalható heves zivatar borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jéghullással együtt.

Zivatarok szempontjából 2021-ben a július és az augusztus bizonyult a legextrémebbnek. A legtöbb alkalommal júliusban, a Közép-Magyarország régióban kellett a jégkármegelőző rendszert üzemeltetni.


2022-ben rengeteg vita bontakozott ki a rendszer működtetésével kapcsolatosan, legutóbbi cikkeink a témában:

A jégkármérséklő rendszer okozza a szárazságot?

Halálos fenyegetések miatt néhol leáll a jégkármérséklő rendszer

Itt az összefüggés a jégkármérséklő rendszer működése és a csapadék között

Ez történik, ha leállítják a jégkármérséklő generátorokat

IV. pillér: Krízisbiztosítási rendszer

Magyarországon 2021-ben vezették be a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (MKBR), a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer IV. pillérét.

A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző átfogó kockázatkezelési eszköz a többi eszközzel ellentétben nemcsak az időjárás okozta károk, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt a gazdaságok jövedelmezőségének szinten tartása érdekében. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztés és kertészet ágazatok mellett az állattenyésztők előtt is nyitva áll. A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul.

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerről ITT írtunk részletesen.