Cikkünk folyamatosan frissül.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a következőkről számolt be:

  • Van forrás arra, hogy az átlagfogyasztásig megmaradjon a lakosságnak a rezsicsökkentés. A tárcavezető kiemelte: a kormány szerdai ülésén az energetikai helyzetet áttekintve megállapította, hogy minden forrás rendelkezésre áll a lakossági rezsicsökkentés fenntartására. Így mindenki számolhat azzal, hogy az átlagfogyasztásig nem lesz változás. Ez nem csak az év végig lesz így, ha van rá lehetőség, továbbra is így marad.
  • Hangsúlyozta: a megnövekedett energiaárak komoly nehézséget jelentenek a gazdaságnak.
    Közölte: a végső menedékes szolgáltatásba tartozó vállalkozások és önkormányzatok, egyházak, alapítványok, ha december 31-ig nem kötöttek szerződést, akkor automatikusan az akkori árnak megfelelő kategóriába kerültek. A kormány be fog avatkozni a szerződésekbe: mintegy 14 ezer ügyfélnek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, egyházaknak segítenek kedvezményes árszabással - mondta a miniszter.
  • Elavultak a vízhálózatok, átfogó felújításba kezd a kormány. Van, ahol 60 százalékos a vízveszteség. A kormány felhatalmazta Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy dolgozzon ki javaslatot az ország vízvezetékrendszerének felújítására, valamint amennyire lehetséges, az egységes árrendszerre a víziközművek területén.
  • Gulyás Gergely felidézte, a jelenlegi energiaárak miatt lehetővé tették az önkormányzatoknak a víziközművek átadását az államnak.
    Elmondta, a kormány szerdai ülésén tárgyalt a víziközművek helyzetéről és megállapította, a vezetékrendszer felújítása "elengedhetetlenül szükséges", mivel a hálózati vízveszteség országosan 22 százalék, vannak olyan térségek azonban, ahol a víz 60 százaléka is elfolyik azt megelőzően, hogy a fogyasztóhoz érne.
    Kitért arra, hogy ez az egyetlen terület, ahol a rezsicsökkentés bevezetésekor az akkori árakat maximálták, ezért többszörös különbségek vannak az árakban az ország különböző pontjai között.
  • Két héttel az élelmiszerárstop lejártának határideje előtt, április 15. körül fognak dönteni az árstopok folytatásáról. Két dolog befolyásolja, hogy milyen döntés fog születni: az infláció és a kiskereskedelmi fogyasztás alakulása. Vannak egyébként szabálysértések az élelmiszerárstoppal kapcsolatban, a legjellemzőbb az volt az ellenőrzések során, hogy a boltok polcain nem volt termék, pedig a raktárban volt belőle elegendő. A január 23. és 29. között végzett árstoprazzián 430 jogszabálysértést állapítottak meg és összesen több mint 330 millió forint bírságot szabtak ki a fogyasztóvédelem munkatársai – közölte a kormányszóvivő.
  • A kormány jelenleg nem fér hozzá a kohéziós pénzekhez, a helyreállítási alap forrásainak elérését az igazságszolgáltatási és egyéb kérdések akadályozzák, viszont a mezőgazdasági támogatások ügye rendben van.
  • Szigorítani szeretné az EU a jogosítvány birtoklásának szabályait, a 70 év felettiekre szigorúbb szabályokat vezetnének be. A magyar kormány igyekszik a magyar szempontot érvényesíteni a tárgyalások során.
  • Árfigyelő rendszer bevezetése várható június 30-ig, amely a fogyasztókat fogja segíteni a tájékozódásban, és az árversenyt fogja erősíteni. A remények szerint ez segíthet az infláció csökkentésében.

Az árstop sorsa a kiskereskedelmi forgalomtól is függ. Nézzük a számokat!

2023. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön (MTI).

Februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

2023. január-februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 7,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál – írta a KSH.

A második hónapban az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 9,6 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 5,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Indexkép: MTI/Soós Lajos