Leáldozott a mézhamisítóknak? Fiatal magyar tehetség van a nyomukban

A különböző áruk hamisítása már évszázadok óta ismert, azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy az élelmiszereket is hamisítják. Ennek célja alapvetően a gazdasági nyereség, szélsőséges esetekben azonban egy hamisított élelmiszer elfogyasztása akár megbetegedéseket is okozhat, és minden esetben károsítja a tisztességes termelőket. 2019-ben például több mint 35 milliárd forint értékű hamisított terméket találtak a piacokon, amelyek között a vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és aminosavakban gazdag méz is szerepelt.

Amint arra Bodor Zsanett, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója a döntőben rámutatott, a mézek összetételének ellenőrzéséhez a legtöbb esetben költséges és időigényes mérésekre van szükség, így nem könnyű eldönteni, hogy hamisított vagy valódi termékkel van-e dolgunk. A fiatal tehetség kutatásai során bizonyította, hogy a közeli infravörös spektroszkópia és az emberi nyelvhez hasonló elven működő elektronikus nyelv ígéretes eszköz lehet a mézek összetételének vizsgálatakor, így ezek hosszútávon hatékonyan segíthetik a mézhamisítás visszaszorítását is.

Bodor Zsanett öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, melyhez laboratóriumban teszteli a különböző mintákat – fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu

Bár a fiatal tehetség öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, idén először érezte igazán, hogy kommunikációs mesterfogásokkal is fel kell vérteznie magát. Egy kutatónak ugyanis életpályája során nemcsak a szűk szakmával, hanem befektetőkkel, döntéshozókkal, diákokkal és a laikus nagyközönséggel is szót kell értenie. Meg kell tanulni tehát ugyanazt a tudományos eredményt legalább ötféle nyelven elmondani, hiszen egy adott téma kapcsán minden célcsoport számára más információ érdekes és fontos.

A Nők a Tudományban Egyesület ezt a szinte lehetetlen feladatot felismerve indította el négy évvel ezelőtt a SCIndikátor tudománykommunikációs mentorprogramot, melynek fő célja felkutatni és segíteni a technológiaorientált területeken kutató fiatalokat, akik motiváltak arra, hogy a tudomány hírnökeivé váljanak. Az idei program során a döntőbe jutott fiatalok az online térben gyűltek össze hétről hétre, hogy a mentorok tanácsait megfogadva folyamatosan javítsanak beszédtechnikájukon és testbeszédükön, megtalálják a témájukhoz leginkább illő képi és videós anyagokat, továbbá mindfullness (tudatos jelenlét) segítségével csökkentsék az előadások előtt gyakran érzett lámpalázat.

Minták előkészítése az infravörös spektroszkópiai mérésekhez – fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu

„A SCIndikátor nagyszerű azoknak az elhivatott fiatal kutatóknak, akik szeretnék fejleszteni kommunikációs készségeiket, és szeretnék megmutatni másoknak, hogy mivel is foglalkoznak. A 2. helyezés és a sok új tapasztalat még inkább arra sarkall, hogy folytassam ezt a pályát, és soha ne adjam fel az álmomat, hogy egyszer kutató legyek” – meséli a fiatal tehetség, akit a program során az is motivált, hogy megismerhette más egyetemek elkötelezett fiataljait és az ország más részein zajló kutatásokat.

Bodor Zsanett kutatásait Dr. Kovács Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Fizika-Automatika Tanszék egyetemi docense, és Dr. Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar egyetemi docense segíti.