– tájékoztatott Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója, az igazgatóság tagja.
Kifejtette: a műtrágyagyártás megfelelő szabályozási és támogatási környezettel meghatározó szerepet játszhat a legégetőbb fenntarthatósági európai kihívások megoldásában. A Nitrogénművek az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködve azon dolgozik, hogy növekedjen a péti ammónia-előállítás energiahatékonysága és vizsgálja, hogy megújuló energia felhasználásával hogyan lehetne a „zöld” ammónia előállítását meglévő gyártófolyamatba integrálni.
A megújuló energia ez esetben elektrolízissel előállított „zöld” hidrogén lenne, a „zöld” ammóniát pedig a tervek szerint a kalcium-ammónium-nitrát (CAN, közismert nevén Pétisó) műtrágya – a Nitrogénművek fő terméke – előállításakor használnák fel. A CAN a legzöldebb nitrogén műtrágya a mezőgazdaságban bármely más mezőgazdasági nitrogénforráshoz képest, mivel a termelés során minimális dinitrogén-oxid (N2O) és szén-dioxid (CO2) szabadul fel – hangúlyozta Bige Zoltán.
Ugyanakkor minden tonna „zöld” ammónia gyártásával 2 tonnával kevesebb, minden tonna „zöld” hidrogénnel pedig mintegy 10 tonnával kevesebb CO2 kerül a légkörbe. Ez már jelentős abszolút kibocsátás-csökkenés – hívta fel a figyelmet. A fejlesztés tehát segíti a magyar és európai uniós üvegházhatású gáz kibocsátási mérték közelítését a karbonsemleges cél felé.
Pétfürdő ideális az élvonalbeli beruházásokra: az elmúlt évek jelentős fejlesztéseinek köszönhetően itt van Európa legmodernebb salétromsav és CAN gyártó kapacitása – utóbbi az egyik legnagyobb is. A tervezett beruházás része egy 200 MW csúcsteljesítményű napelem- és egy 45 MW csúcsteljesítményű szélerőmű park, az optimális energiafelhasználást biztosító 400 MWh tárolókapacitással együtt.
A megtermelt energiát 100 MW-os elektrolízis technológia hasznosítaná napi 18 tonna hidrogén és 144 tonna oxigén előállítására. A megtermelt 36 ezer tonna „zöld” ammóniából 100 ezer+ tonna Pétisó gyártható, ami a jelenlegi 1,4 millió tonnás éves gyártói kapacitást egészítené ki. A vállalat teljes termelését tekintve a beruházás csaknem 10 százalékos energiacsökkentést céloz meg.
A tanulmányban vizsgált projekt az egyik legnagyobb „zöld” ammónia beruházás lehet Európában, de még így is csak 7-8 százaléka a Nitrogénművek teljes kapacitásának. Viszont a Nitrogénművek így termelt ammóniája közel karbonsemleges lehet, a hidrogéntermelés további növelésének, vagy akár a teljes termelés karbon-semlegesítésének pedig nincs technológiai akadálya.
Minden tonna „zöld” ammónia gyártásával 2 tonnával kevesebb, minden tonna „zöld” hidrogénnel pedig mintegy 10 tonnával kevesebb CO2 kerül a légkörbe – fotó: Pixabay
A tanulmány készítésével párhuzamosan azonnali lépéseket is tervez a vállalat a zöldítés útján. Az optimális gyártási folyamatokat eddig előtérbe helyezve, csak saját ammóniát használt a vállalat. Ugyanakkor a „zöld” ammónia várható megjelenését feltételezve, átmenetileg ammónia vásárlására készül a Nitrogénművek, egy azonnal megvalósítható beruházásával. A tervek szerint már 2022-ben megépülhet a vállalat új ammónia lefejtője, amely lehetővé teszi a meglévő műtrágyagyártó kapacitásának teljes kihasználását, valamint alacsony szén-dioxid kibocsátással gyártott ammónia fogadását és annak felhasználását.
„Az ammónia-függőséget mindenféleképpen el szeretnénk kerülni, hiszen a helyi gyártásban és a mezőgazdaság magas ellátásbiztonságában hiszünk, de a piac tesztelésére és az azonnali eredmények felmutatására ez egy nagyszerű lehetőség” – fogalmazott Bige Zoltán.