Elhunyt tulajdonos – rendezetlen háttér

Sajnos előfordul, hogy egy föld tulajdoni lapján olyan tulajdonos neve szerepel, aki már régen elhunyt. Ennek alapvetően az az oka, hogy a hagyatéki eljárásban nem rendezték a tulajdonrész sorsát, például azért, mert az örökösök nem is tudtak ezekről a területekről.

A föld eladásához vagy bérbe adásához azonban főszabály szerint az összes tulajdonos beleegyezése szükséges, így nem csoda, hogy ezek a területek gyakran elhanyagoltan, műveletlenül állnak a határban, olvasható a MAGOSZ tájékoztatójában.

Speciális jogi lehetőség

Van lehetőség arra, hogy az ilyen területeket jogszerűen használatba lehessen venni, a megfelelő törvényi garanciák betartása mellett.

  • Ez a speciális eljárás csak a közös tulajdonban álló földek esetében alkalmazható.
  • Ezzel az eljárással nem csak az elhunyt személyek földjeit lehet használatba venni, hanem a passzív tulajdonostársak területét is hasznosítani lehet.
  • Az eljárást nem csak a tulajdonostárs, hanem külső személy is megindíthatja. (Ennek magyarázata az, hogy a cél alapvetően a parlagon heverő földek használatának rendezése. Ennek megfelelően, ha a tulajdonos nem reagál az ajánlatra és egy meghatározott időkereten belül nem válaszol a megkeresésére – az elhunyt tulajdonostól nem várható válasz –, úgy az ő aláírása nélkül is létrejön a haszonbérleti szerződés a felek között.)

szántóföld

Speciális jogi lehetőség van arra, hogy az elhunyt tulajdonostárs területét is használtba lehessen venni – Fotó: Pixabay

Az eljárás elindításának módja

Az első lépés az, hogy a haszonbérleti ajánlatot valamennyi bejegyzett tulajdonostársnak el kell küldeni (igazoltan, tértivevényes levéllel, a tulajdoni lapon szereplő címre). Ha a tulajdonostársak között használati megosztás van érvényben, elegendő csak annak a tulajdonostársnak megküldeni az ajánlatot, akinek a területét bérbe kívánjuk venni.

Az ajánlat kötelező elemeit a 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 72. § (3) bekezdése tételesen is felsorolja. Ez alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, címét, ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,
b) a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),
c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,
d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,
e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését (de hangsúlyozom, hogy ingyenes földhasználatra csak közeli hozzátartozók között kerülhet sor!)
f) a használat tervezett időtartamát,
g) az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 60 napnál, és
h) olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.

Ha a fentiek közül bármelyik is hiányzik az értesítésből, úgy az ajánlat semmisnek minősül!

Az eljárás kétféleképpen zárulhat

1. Ha válaszol a tulajdonostárs: igenlő válasz esetén egyértelmű, nemleges válasz esetén nem jön létre a szerződés.

2. Ha 60 napon belül nem válaszol a tulajdonostárs: ebben az esetben a tulajdonostárs részéről az ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni, az ő aláírása nélkül is létrejöhet a szerződés. Amennyiben bármelyik tulajdonostárs nemleges választ küld vissza, nem jöhet létre a szerződés.

A szerződést nemleges válasz hiányában még el kell küldeni a földhivatalnak jóváhagyásra, ezután még kifüggesztésre is sor kerül, és még a jogosultak pedig élhetnek az előhaszonbérleti jogukkal.

Tulajdonostársként fontos tudni, hogy a használat történhet többlethasználati megállapodás alapján is, mely esetben már nincs szükség kifüggesztésre és a nem érintett tulajdonostársak jóváhagyására sem.

További hasznos, a jogi ügyekben való eligazodáshoz segítséget nyújtó cikkek:

Részletek derültek ki az új gazdaságátadási törvényről

MAGOSZ: egyszerűsödik az elővásárlási jog igazolása

Közérthetően az agráriumot érintő jogszabály-változásokról