Magyar nemesítésű fajtákkal vehetjük fel a harcot a klímaváltozással

Amint tegnap arról beszámoltunk, újabb vetőmagtermesztő csatlakozott a Magyarok Kenyere programhoz a Marton Genetics cégcsoport "személyében". Interjúnkban Sándorfy András ügyvezetőt kérdeztük többek között arról, miért fontos számukra ez a program.

Az adomány átadása – fotó: Agroinform.hu

Mióta vesznek részt a Magyarok Kenyere kezdeményezéshez?

Ez az első alkalom, hogy mi is részt veszünk, de a Magyarok Kenyere program már több mint egy évtizede létezik. Ez egy nagyon támogatandó kezdeményezés, amely azt a célt szolgálja, hogy a magyar nemzet egységét azzal a produktummal, azzal az agrártermékkel támogassuk, ami igazán kifejezi, hogy az emberek közössége és élelmezése hogyan formálható. Maga a felajánlásunk is innen eredeztethető, hogy csatlakozzunk ehhez a kezdeményezéshez, mint azon cégcsoport, amelyik magyar tulajdonban van, magyar tudományos eredményekből származó nemesített vetőmagok előállításával, kutatásával, kereskedelmével foglalkozik.

Ahogy az előadásokban is elhangzott, fontos cél, hogy a Kárpát-medencében kifejlesztett genetikai tudás az egész térségben meg tudjon jelenni. Tekintve, hogy a Kárpátalja – ahogy Jakab István elnök úr is fogalmazott – még az egyik legelmaradottabb térségnek számít, viszont mezőgazdaságában ugyanakkora potenciál van, mint Magyarországéban, hova máshova juttatnánk el a vetőmagot, mint ide!? Társadalmi kötelessége is egy gazdasági cégnek, hogy a saját nemzetét támogassa.

Mi a Magyarok Kenyere program legfőbb haszna?

A legfontosabb haszna, hogy kifejezi az összetartozást. Kétféleképpen közelítem ezt meg. Egyrészt valahova mindig tartozni kell, a közösségnek, a nemzetnek szerves részének lenni jó érzés. Másrészt meg is kell erősítenünk ezt az érzést, és ezt fejezi ki az, hogy a magyar, martonvásári gabonaszemek megőrölve kenyérré válnak, és ezt elfogyasztjuk. Ez a közösségi érzés egy nagyon fontos összetartó erő. Azoknak, akik még nem vesznek részt ebben, fontos jó példát mutatnunk, nekünk pedig, akik már benne vagyunk, mindenképpen egy felemelő érzés, hogy támogatni tudjuk a programot.

Idén komoly károkat okozott a kalászos állományban a hőség. Hogyan tud alkalmazkodni az agrárium, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló károkat?

Az idei évben is nagyon jól megtapasztalhattuk a klímaváltozás hatásait, és azt, hogy a világ is változik, és egyik év sem ugyanolyan, mint az azt megelőző volt. Egyre nehezebb és nehezebb. Nincs más dolgunk, mint ehhez alkalmazkodni. Alkalmazkodni agrártechnológiával, alkalmazkodni a vetőmagvak folyamatos fejlesztésével. Azért nagyon jól látható, hogy a mostani országos átlagtermésekhez képest a martonvásári, tágabb értelemben pedig kifejezetten a magyar kalászos vetőmagvak jó termésátlagokat tudtak biztosítani mindezen nehézségek ellenére.

"A változásokhoz alkalmazkodni kell, de nagy szerencsénk van Martonvásáron a 70 éves tudományos hátterünkkel" – fotó: Agroinform.hu

Az időjáráson túl milyen megváltozott körülményekhez, tényezőkhöz kell alkalmazkodni a kalászost termesztőknek?

A leginkább az időjárás kiszámíthatatlanságához és ennek intenzitásához. Már nem az tapasztalható, mint amikor még apáink vagy talán nagyapáink is gazdálkodtak, hogy nyár van, hőség van és néha jön egy zivatar. Mert ha most egy zivatar jön, annyi víz ömlik le, hogy az már káros, és ugyanez visszafelé is igaz, vagyis olyan hosszú periódusban nem érkezik csapadék, ami megint csak negatív hatású az állományokra.

Ezeket a hatásokat csak agrotechnológiával, illetve folyamatos nemesítéssel lehet tompítani, kompenzálni. Nekünk nagy szerencsénk van Martonvásáron a 70 éves tudományos hátterünkkel. Kutatóintézetünk nem csak nemesítéssel, hanem kifejezetten a klímaváltozással is foglalkozik. Vannak olyan modelljeink, amelyekkel 100 évre előre tudunk modellezni bármilyen körülményt, az ebből származó adatokat pedig le tudjuk adni a nemesítő kollegáknak, hogy "na, erre adjatok választ!".

Sándorfy András – fotó: Agroinfom.hu

Milyen fejlesztéseken, újdonságon dolgoznak most a Marton Geneticsnél?

Az egyik legnagyobb büszkeségünk, hogy a jövő évtől elérhető lesz egy újfajta búzánk, ami irdatlan magas terméshozamú, 11-12 t hozamra képes malmi beltartalmi minőséggel. De ami igazán különleges meglepetés számomra, hogy ahogy a gazdákkal találkozom, ők kérdezik, hogy "András, mikor jöttök már ki ezzel?". Én pedig visszakérdezek: "honnan tudjátok, hogy dolgozunk rajta?"

Kukoricában szintén várhatóan a jövő évtől lesz elérhető egy kifejezetten versenyképes, saját szemes kukoricánk. Tehát összességében nagyon pozitív jövőképünk van.

Várjuk az újdonságokat! Köszönjük a beszélgetést!