2013-ban 3000 forintba került egy mázsa kukorica, egy kg élő sertést átlagosan 400 forintért lehetett eladni, de volt, hogy magasabb áron is sikerült. 2021-ben 8–9000 forintra emelkedett a kukorica mázsánkénti ára, de nőtt a premix és a szója költsége is, és az állatorvosi ellátás sem lett olcsóbb. Mindeközben éves átlagot tekintve 367 forintra csökkent az élő sertés ára kilónként. Egy 100 kilós sertés önköltsége körülbelül 45 ezer forint, viszont mindössze 35 ezer forintért lehet eladni, olvasható a szomorú összegzés egy felsőszentiváni sertéstartó részéről a 24.hu-n.
A húsbolt sem volt elég ahhoz, hogy jövedelmező legyen a sertéstartás
Egy bajai sertéstartó arról nyilatkozott a lapnak, hogy korábban teljes üzletágat alapozott a sertéstartásra, ugyanis elment egészen a boltalapításig, hogy a haszon lehetőleg nála maradjon.
Most azt a kényszerű döntést hozta, hogy a sertést kihagyja a termelésből, ugyanis elviszi a többi tevékenységen keletkező hasznot. Azt mondja, hogy a saját takarmánnyal nevelt hízó lapockáját 1050 forintért tudja eladni a saját boltjában. Ugyanilyen árut viszont Barcelonából 800 forintért hoztak be, jobban járt volna, ha nem a saját tartású sertéshús értékesítésével foglalkozott volna 2021-ben, hanem az importéval. Az infláció miatt elmozdult felfelé a sertéshús ára, de még mindig meg sem közelíti a 480 forintos önköltségi árat.
Azok, akik hetente igyekeznek vásárlót találni az élősertésre, és a vágóhidak ajánlataira várnak, valószínűleg nem sok jóra számíthatnak a továbbiakban sem, nagyobb biztonságra az integrációban gondolkodók reménykedhetnek.
Sertéshús Spanyolországból? Olcsóbb, mint a magyar – Fotó: Envato
3 évvel ezelőtt 500 forint felett volt az élősertés kilója
A magyar élő sertés 2019-ben volt a legdrágább, amikor Kínát letarolta az afrikai sertéspestis, de Európát még nem, ezért innen vásároltak aranyáron rengeteg disznóhúst. Akkor jóval 500 forint fölé emelkedett az élő sertés ára. A kialakult helyzetről korábban Éder Tamást (Bonafarm Csoport) kérdeztük, a vele készült interjú itt érhető el: Végleg lemorzsolódhat a sertéstenyésztők egy része, átalakul a sertéspiac.
Többesélyes, hogy mi lesz ennek a kimenete
Tavaly novemberben tett közzé a MOSZ egy meglehetősen elkeseredett hangvételű közleményt, melyben kifejtették, hogy minden egyes felnevelt sertésen 5-10 000 forint vesztenek a termelők. Az Agárminisztérium és a kormány több intézkedést is foganatosított annak érdekében, hogy segítse a termelőket a kilábalásban (ilyen például az előrehozott támogatás-kifizetés, a hitellehetőségek biztosítása, de beszélhetünk a korszerűsítési pályázatokról is), az mindenesetre látható, hogy a kisebb termelők sorra feladják. Számukra az 50 %-os támogatási intenzitású pályázatok szinte elérhetetlenek, a telepek napi működtetése vált már-már lehetetlenné.
A Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület elnöke a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta, hogy kialakult egy olyan szakmai vélemény, mely szerint Európában le kell épülnie a felesleges árut termelő sertéstelepeknek, azaz a teljes termelés 15-30 százalékának kellene pontot tenni a végére. Nagy kérdés viszont, hogy melyik országban melyik sertéstermelőkre fog ez vonatkozni.
Azért Nyugat-Európában sincs kolbászból a sertéstartók kerítése
Igaz ugyan, hogy a spanyol sertéshústermelők valószínűleg a hatékonyabb technológiának és a nagyobb szintű integrációnak köszönhetően olcsóbban állítják elő, és alacsonyabb áron értékesítik a sertéshúst, azért az nem valószínű, hogy a spanyol sertéstartók kilátásai jók lennének. Vagy, ha Németországra tekintünk: nem régen írtuk, hogy 25 éves mélyponton van német sertéstermelés, 12 ezer sertéstartó hagyott fel a munkájával. A kínai sertésállomány alakulása és az afrikai sertéspestis miatti hullámok hatása alól úgy tűnik, egyetlen sertéstartó sem tudja kivonni magát. A német sertésállomány csökkenését elsősorban a Kínába irányuló export beszűkülése és az ennek következtében fellépő drasztikus árzuhanás váltotta ki. Hazánkban tovább rontja a helyzetet, hogy a Nyugat-Európában ragadt hús egy része nálunk köt ki.