Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas az ingatlantulajdonlási arány, nehezebben költöznek az emberek, ami nehezíti a mobilitást. A Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből kiderült: hazánkban Győr-Moson-Sopronban és Zalában a legkönnyebb községből városba vagy megyeszékhelyre költözni.

A városba költözésnél – országosan tekintve – így is negyedével, megyeszékhelyen pedig több mint felével kisebb családi ház vásárolható az eladott ingatlan árából, lakásba költözés esetén pedig még kedvezőtlenebb ez az arány. A váltás városból megyeszékhelyre már egyszerűbb lehet, szintén főként a nyugati megyékben, a megyeszékhelyen belüli költözés azonban az ország egyik keleti városában, Miskolcon a legkönnyebb.

A költözés lehetséges okai között szerepelhet a szakértők szerint az ingatlanok energiahatékonysága: sokakban felmerülhetett, hogy eladják nagy alapterületű, energiapazarló ingatlanjukat, és könnyebben fenntartható, kisebb vagy jobb energetikai jellemzőkkel bíró lakást vagy házat vásárolnak helyette.

Az ilyen ingatlanokat kínáló nagyobb településeken azonban a több szolgáltatás és a jobb munkaerőpiaci feltételek miatt jellemzően eleve nagyobb a kereslet és magasabbak az árak – mutattak rá az elemzők, hozzátéve, hogy a lakáspiacon az elmúlt években végbement jelentős növekedés a községeket érintette a legkevésbé. Az emelkedés 100 százalék körüli volt, de így is jelentősen elmaradt a többi településtípus esetében tapasztalt növekedéstől.

Magyarországon Győr-Moson-Sopronban és Zalában a legkönnyebb községből városba vagy megyeszékhelyre költözni

Magyarországon Győr-Moson-Sopronban és Zalában a legkönnyebb községből városba vagy megyeszékhelyre költözni – Fotó: Pixabay

A Takarék Index elemzői 2021-2022-es adatok alapján megvizsgálták, hogy mennyire könnyű községből városba vagy megyeszékhelyre költözni ma Magyarországon.

  • Városba költözésnél körülbelül az eredeti ház alapterületének 73 százalékára futhatja, a megyeszékhelyeknél azonban csak az előző ingatlan 45 százalékának megfelelő területű családi ház vásárolható.
  • Lakások esetén tovább nő a különbség az eladott és a megvásárolt ingatlan alapterülete között: egy községi családi ház árából a kisebb városokban az eredeti alapterület 43-50 százalékának megfelelő tégla- vagy panelotthon vásárolható, megyeszékhelyen azonban csak 35-39 százalék ez az érték.
  • Városból megyeszékhelyre költözve az egyetlen eset, amikor az eredetit megközelítő alapterületű ingatlan is elérhető lehet, az, ha téglalakást cserélnek panelre. Családi ház értékesítése esetén azonban csak az eladott ingatlan alapterületének 47-61 százalékát kitevő ingatlan érhető el plusz forrás bevonása nélkül.


Megyei bontásban községből városba költözve és családi háznál maradva Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában nyílik a legjobb lehetőség a váltásra: hasonló vagy akár egy kicsit nagyobb házhoz is hozzá lehet jutni egy ház eladását követően. A megyék többségében 60-85 százalék között mozog ez az arány, de Baranyában például nem éri el a 40 százalékot sem. Lakásba költözve ugyancsak Zala és Győr-Moson-Sopron áll az élen 86-91 százalékkal. A legtöbb megyében viszont csak egy 40-60 négyzetméteres lakást lehet venni egy 100 négyzetméteres ház árából, míg Somogyban, Nógrádban, Hevesben és Hajdú-Biharban kevesebb mint 40 négyzetméteres téglalakás lenne megvásárolható. A községből megyeszékhelyre költözés lehetőségeinek tekintetében szintén Győr-Moson-Sopron és Zala vezeti a rangsort.

Könnyebb helyzetben vannak a kisebb városokban élők, akik a megyeszékhelyre költözés mellett döntenek. Ebben az esetben is megfigyelhető azonban, hogy a keleti megyékben a nagyobb fajlagos árkülönbségek miatt nehezebb a dolguk, ugyanakkor a községekhez képest sokkal kevesebb esetben fordul elő, hogy egy kisvárosi családi ház árából még az eredeti alapterület 40 százalékának megfelelő ingatlanra sem futja.

Azok számára, akik megyeszékhelyen belül cserélnék családi házukat lakásra, Miskolcon a legkedvezőbbek a körülmények a váltásra, a borsodi megyeszékhelyen lehet a legnagyobb területű téglalakást vásárolni a családi ház árából, szinte ugyanakkora ingatlan is megszerezhető, mint az eredeti otthon volt. Panellakások esetében 86 és 115 négyzetméter között ingadozhat a 100 négyzetméteres családi ház árából megvásárolható ingatlan. A legkisebb alapterület Salgótarjánhoz, Kaposvárhoz és Szekszárdhoz kapcsolódott, míg a legnagyobb panellakás Szolnokon, Egerben, és Miskolcon volt elérhető a fajlagos árak alapján.

Ha valaki új lakást szeretne vásárolni a megyeszékhelyeken belül, mindenképp plusz forrás bevonására van szüksége. A legnagyobb különbség az új építésű és az eladott használt otthonok árában Békéscsabán, Szekszárdon és Szolnokon volt, míg a legközelebb egymáshoz Győrben álltak, utóbbi esetében azonban az árak jelentős része csak fűtéskész állapotra vonatkozik, vagyis további összeg szükséges a lakás befejezéséhez. Egerben, Tatabányán, Veszprémben és Miskolcon nagyon hasonló arány volt kimutatható a használt és az új ingatlanok között. Egy 100 négyzetméteres használt ingatlan árából 68-69 négyzetméteres új lakás vásárolható meg.

„Az energiahatékonyság napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely az ingatlanvásárlást is nagyban befolyásolja, és a lakáspiacon is erősen éreztetni hatását, éppen ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy a korszerűsítés és/vagy korszerű energetikai paraméterekkel rendelkező ingatlanok esetén vonzó finanszírozási ajánlatot adhassunk. Emellett – a személyes körülményeket is figyelembe véve – a lakásvásárlás a jelenlegi inflációs környezetben még mindig jó módja lehet a vagyonmegőrzésnek" – mondta Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.