A 2023 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítenek.

A búza- és az árpatermés ugyan némileg elmaradt a várttól, azonban így is lényegesen jobb a tavalyi átlagnál, és öt évre visszatekintve is meghaladja az átlagos hozamot. A tavaly az aszály miatt rendkívüli károkat elszenvedő kukorica esetében a kritikusnak számító tenyészidőszakban idén csak az ország kis területén volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások. Az állattenyésztők számára jól sikerült az első fél év, ez alapján optimistán tekinthetnek a közeljövőre. A turisztikai szezon egyelőre vegyesen alakul, de így is kedvező hatással volt a megcsappant bolti élelmiszer-keresletre.

„A tavalyi rendkívül nehéz év után idén jobb az időjárás, és csökkentek a termelési költségek, köztük az energia, a növényvédő szer, a vetőmag ára, a szállítás költségei. Ennek ellenére a termelés gazdasági környezete – az infláció és a kamatszint – még mindig nem kedvező, továbbra is elsősorban a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget. Jelenlegi várakozásaink szerint azonban jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei. Így a hitelintézetek, köztük az ágazat finanszírozásában élenjáró MBH Bank közreműködésével kezdetét veheti egy korszerűsítési hullám, amelyre égető szükség van a magyar élelmiszer-gazdaság hatékonyságának növeléséhez, többek között ahhoz, hogy képes legyen kevesebb energia felhasználásával jobb eredményeket elérni" – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. „A legfontosabb feladatunk segíteni az ágazatot a fenntarthatóság, a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelmezőség erősítésében."

MBH Bank

Héjja Csaba, az MBH Bank szenior agrárelemzője (Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központ), Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója és Pietsch Judit, az MBH Bank szenior kommunikációs szakértője – Fotó: MBH Bank

2022 eleji szintre erősödött vissza a bizalmi mutató

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán.

Legutóbb 2022 év elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy az orosz-ukrán háború az élelmezés biztonságában jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is.

A mostani érték a januártól márciusig tartó időszakhoz képest 1,2 pontos, éves összehasonlításban pedig 1 pontos növekedést jelent. 2023 második negyedévében szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de

elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább.

És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár-, valamint jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Elmaradt a kiemelkedő búza- és árpatermés, de kukoricából még lehet igazán jó évük a szántóföldi növénytermesztőknek

A tavalyi nagymértékű aszály után idén eddig kedvező volt az időjárás Magyarországon a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, és a várakozások szerint a továbbiakban is az lesz. A 2022-es szárazság nem hagyott nyomot az idei vetésekben, mindazonáltal a búza- és az árpatermés mennyiségben és minőségben is némileg elmaradt a várttól. Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál – hektáronkénti 5,2 tonna.


Hollósi Dávid az előadásában kitért arra, hogy az őszi vetésű kalászosok esetében körülbelül 7 tonnánál nagyobb hektáronkénti hozamra van szükség idén ahhoz, hogy a termelési költségeket figyelembe profitot tudjanak realizálni a termelők.

A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszály miatt, idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlagának felelne meg.

„A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek, ami ronthatta az eredményességüket. Azok viszont, akik kivártak, és idén vásároltak, már jobb jövedelmezőségre számíthatnak" – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.

kalászos

7 tonna/hektár jelenti idén az önköltségi szintet az őszi vetésű kalászosok esetében – Fotó: Shutterstock

Hozzátette, hogy egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. „Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozzuk: a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a gabonaárak mozgása nagyon nehezen követhető a világpiacon.

Kiegyensúlyozott állati termékpályák

Bár az élelmiszeripar teljesítménye jelentősen elmarad a tavalyitól – a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás –, az állattenyésztés és -tartás költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállása javulást eredményezhet e téren is, ugyanis az időjárás a tejelő szarvarmarhák számára szükséges takarmány termelésének is jót tett, lényegesen több és jobb minőségű takarmányuk van azoknak a gazdaságoknak, amelyek a maguk által művelt területen állítják elő az állatok számára a takarmányokat. Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya. Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható. „Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes" – mondta Héjja Csaba.

Ezzel kapcsolatban Hollósi Dávid kifejtette, hogy a sertés ágazat jó helyzetéből elsősorban azok a termelők profitálhatnak, akik jelenleg már hatékony és korszerű állattartó teleppel rendelkeznek és kiépített felvásárlói körük van. Akik most vágnának bele a sertéstenyésztésbe, számunkra meglehetősen bizonytalanok a körülmények.

Kissé zsugorodik a kertészeti termelés, de jók a kilátások

Nem alakultak rosszul az időjárási viszonyok a kertészetek számára sem, többnyire kielégítő értékesítési viszonyok tapasztalhatók, igaz a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb árak várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció

Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerárstop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezőek az MBH Bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint. Az árstopok kivezetése némi könnyebbséget adhat a kereskedőknek, ugyanis jelentős veszteségeik keletkeztek rajtuk tavaly. Az árstopok a 2022 februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál a bank szakértőinek számításai szerint, ez a magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. Hirtelen megszűnésük esetén azonban fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Az említett intézkedések, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői úgy vélik, hogy az bár az intézkedések révén több termék ára is alacsonyabb lesz, a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. „E tényezők együttes hatásaként akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató" – vetítették előre.

Héjja Csaba elemezte a másfél éve tartó árstopos időszakot, és azt, hogy ennek milyen hatása volt az élelmiszeripar szereplőire nézve. Mint mondta, volumennövekedést csak az étolajgyártásban tudtak elérni a piaci szereplők, a sertésfeldolgozásban és a malomiparban volumencsökkenés volt jellemző. A baromfiágazat az elemzők szerint nem vesztesként került ki az árstopos időszakból, ami elsősorban annak köszönhető, hogy nagyon jól szervezett termékpályáról van szó.

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy az árstop bevezetése után (sárgával jelölt sáv) hogyan változott az élelmiszeripari szakágazatokban a termelés volumene (sorrendben: sertés, baromfi, étolaj, tej, malomipar):