Az üzemanyagár hazai emelkedését nem az olaj vagy az olajtermékek ára és nem is az árfolyam magyarázza, hanem a hazai kis- és nagykereskedelmi árrés megduplázása – mondta az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Világgazdaságnak.

A magyar kutakon a legdrágább az üzemanyag a régióban

Pletser Tamás elmondta, pontosan nem ismert, hogy arányait tekintve mennyi esik a megemelt haszonkulcsból a nagykereskedelemre és mennyi a kiskereskedelemre - hiszen a vonatkozó adatok nem publikusak - de míg korábban az árrés 60-70 forint volt, mostanra ez 120-140 forintra emelkedett.

Lényegében ez vezetett ahhoz, hogy a magyar kutakon a legdrágább az üzemanyag a régióban (december végén például Ausztriához képest az itthoni árszint a benzinnél literenként 47, a dízelnél 51 forinttal volt magasabb). A szakértő szerint a piaci szereplőknél az árrés „drasztikusan" megnőtt, amit a verseny csökkenésével és a politikai beavatkozás azon kockázati felárával magyaráz, amely szerint az ársapka ismét visszatérhet.


Az üzemanyag-kiskereskedelem tőkehiánytól szenved

Pletser Tamás arra a felvetésre, hogy ez a megemelt árrés annak köszönhető, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt 13 hónapban a 480 forintos hatósági ár miatt elmaradt profitjukat most próbálják újra megkeresni, úgy reagált, hogy bár ez "a mindennapi nyelvre lefordítva igaz", a megközelítés mégis rossz:

Amit most látunk, az az okozat, nem pedig az ok. Az alapvető mozgatórugók, hogy a kiskereskedelem 30 százaléknyi fehér kútjának egy része megszűnt vagy tőkehiánytól szenved, a nagykereskedelembe pedig csak óvatosan térnek vissza a cégek. Egyszerűen kisebb lett a piac, a megmaradt szereplők által elvárt hozam szintje viszont magasabb. A versenyhelyzet szűkülése azt a logikát erősítette fel, hogy bátrabban árazható drágábbra az üzemanyag, a fogyasztók így is kénytelenek megvásárolni.

tankolás

Normál körülmények mellett is minden bizonnyal nőtt volna az árrés, hiszen jelentős költségnyomás van a kereskedőkön az energiaárak elszabadulása miatt – fotó: unsplash.com

Mikor várható változás?

A magasra ugró hazai árrés le fog csökkeni az Erste elemzője szerint, a kérdés csak az, hogy ez milyen időtávon következik be. Pletser Tamás ebben a kérdésben viszont kifejezetten borúlátó, mivel úgy véli, akár még az öt-tíz év is reális lehet. Elmondta, hogy mivel a magyar üzemanyagpiac felépítése mintegy 30 évet vett igénybe, az ársapka réme évekig a szereplők szeme előtt lebeghet. A kereskedők a megduplázott hozamkulcsot alkalmazhatják mindaddig, amíg a hatósági ár előtti versenypiac nem tér vissza.

Pletser Tamás nem látja megalapozottnak azt a feltételezést, hogy a Mol áthárítaná a kiskereskedelemre a rá kivetett 95 százalékos extraprofitadót. A Mol gyakorlatán is sokkal inkább az érződik, hogy próbál élni a piaci lehetőségekkel. Az elemző hozzátette: normál körülmények mellett is minden bizonnyal nőtt volna az árrés, hiszen jelentős költségnyomás van a kereskedőkön az energiaárak elszabadulása miatt. Egy töltőállomás fenntartása önmagában sem olcsó, nem is beszélve az üzemanyag kiszállításának költségeiről.