Óriási érdeklődés kíséretében nyílt meg az egyik legrangosabbnak számító mezőgazdasági kiállítás, a XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A megnyitó ünnepélyessége méltó volt a 20. évfordulóhoz, melyen Nagydíjakat is átadtak.

Valaha tízmillió sertés országa voltunk és nagyapáinktól még azt hallhattuk, hogy bőrben kell eladni a jószágot, de mi erről már a gyakorlatban semmit sem tudunk – mondta Antal Gábor a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki ugyan nem sírja vissza a múltat, de fontosnak tartja, hogy a korábbi tudásra ma hatékony, versenyképes piacot lehet építeni.

Ünnepi nyitóbeszédének visszatérő momentumaként hangsúlyozta, hogy a ma gödörben lévő állattenyésztés esetében a legfontosabb szabály, hogy a gödör fenekén már ne ássunk tovább.

Mint ahogyan a mezőgazdaságban dolgozók közül mindenki, ők is hosszú és fáradtságos munkával hozták létre mintagazdaságukat Hódmezővásárhelyen, és azt is az ebben az ágazatban dolgozók tudják leginkább, hogy a kemény munka gyümölcsét lerombolni egy pillanat műve, de újraépíteni évek, évtizedek szorgalmas munkája.

Hangsúlyozta, hogy föld nélkül nem lehet teljesíteni, ahhoz pedig, hogy a fejlődés megindulhasson, fontos, hogy ne tovább mélyítsük, hanem temessük be a gödröt.

Őt követően Almási István polgármester elmondta, hogy a szervezők a húsz év során egyre magasabbra emelték a mércét, így a ma már egyik legrangosabb szakmai eseményként remek lehetőségük nyílik arra, hogy az ágazat fontosságára irányítsák a figyelmet.

dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár megítélése szerint a húszévesekre nem öregekként szokás gondolni, hisz az itt kiállítottak állatok és termékek nem csak az eddigi munka eredménye, hanem a jövőbeni sikereket is magukban hordozzák. Sietősen hozzátette, hogy e sikertörténetek mögött nagyon komoly háttérmunka, tudás és a jövő felöli felelős gondoskodás áll, amihez  gondos szervezőmunkára van szükség, és stratégiában történő gondolkodásra. Programokban gondolkodnak és programokat hajtanak végre – szögezte le.

Ezt követően az emelvényre hívták Egyed Bélát, a kiállítás egyik ötletgazdáját és megvalósítóját, akit elismerésben részesítettek.

- Amikor kitaláltuk ezt a rendezvényt, nagyon nehéz helyzetben volt az ágazat, és úgy gondoltuk, hogy ha mi ezt nem szervezzük meg a segítés érdekében, senki más nem fogja megtenni – mondta elérzékenyülten, majd zárásként hozzáfűzte: bízom abban, hogy az állattenyésztés előbb-utóbb ünnepelt része lesz a magyar népnek.

A megnyitó eddigi emelkedettsége akkor vált igazán ünnepélyessé, amikor a kiállítás elhivatott szervezőjét, Fekete Balázst szólították az emelvényre. Az ő állatszeretete földműves szüleitől származik, 32 éve dolgozik itt, sikerük nagy részét pedig abban látja, hogy az állattenyésztési teendők mellett olyan feladatokat is magukra vállaltak, amik nem tartoznak szorosan ehhez –mint például ezt a rendezvényt is.

Leginkább szakmainak a pénteki nap számít, akkor láthatók  a fajtabemutatók és bírálatok, melyek azok számára is értető tolmácsolásban zajlanak, akik nem számítanak jártasnak az egyes szakterületeken.

Az idei kiállítás kiemeltje a nóniusz lófajta, de a juh és kecskebemutatók, valamint a sertések is sok érdekességet nyújtanak.

Minden standon bőséggel akad látnivaló, most is van baromfi bemutatótér, ahol a díszbaromfik is megtekinthetők a hagyományos szárnyasok mellett. Emellett pedig még díjugrató versenyekkel, fogathajtással, agárversennyel, fejő és nyíróbajnokságokkal is találkozhat a kilátogató. A háromnapos forgatagban láthatnak még kutyabemutatót, főzőversenyt, fajtaállatok árverését, csikósmutatványokat, gyermekprogramokat. A körítésre sem lehet majd panasz, számos stand szolgálja a éhség és szomjoltást, vagy a bazári forgatagot.