Az OPEC+ képviselői a szerdai ülésükön arról állapodtak meg, hogy az eredetileg tervezett mértéknél jóval nagyobb mértékben, napi kétmillió hordóval csökkentik a kőolaj kitermelését. A hírre tovább emelkedett az olaj ára, így az elmúlt pár napban 8 százalékkal drágult: a Brent olaj hordónkénti ára 93 dollárra nőtt.

kőolaj

Novembertől napi kétmillió hordóval csökkentik a kitermelést – fotó: pixabay.com

Az OPEC+ összesen 24 olajexportőr országot képvisel

A döntés hátterében az áll, hogy az elmúlt három hónapban jelentősen mérséklődött az olaj ára a globális recessziós félelmek miatt. Lényegében az olajkitermelő országok kartellje ezt a folyamatot fordította meg azzal a döntéssel, hogy novembertől napi kétmillió hordóval csökkentik a kitermelést. Az OPEC+ összesen 24 olajexportőr országot képvisel, beleértve Oroszországot is.

Az OPEC+ bejelentésére reagálva az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy újabb 10 millió hordó kőolajat szabadít fel novemberben a stratégiai tartalékokból, hogy mérsékelje az üzemanyag-árak várható emelkedését.

A Szaúd-Arábia vezette országcsoport lépése nyomán a Fehér Ház közleményében csalódottságának adott hangot, rövidlátó döntésnek nevezte a kitermelés csökkentését. Karinne Jean-Pierre szóvivő újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az OPEC+ egyértelműen Oroszország mellé állt. A szóvivő azt is hozzátette, hogy ez az eset is emlékeztet arra, hogy az Egyesült Álalmoknak miért fontos csökkentenie függését a külföldi energiaforásoktól, és a tiszta energia felé fordulnia.

Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere határozottan visszautasította a politikai motivációra vonatkozó utalást. Abdulaziz bin-Szalman szerdán azt mondta, hogy a csoport a stabil energiapiacok őreként működik - írja az MTI


Alternatív beszerzési források

Az OPEC-országok határozata a kőolaj-kitermelés csökkentéséről alternatív beszerzési források felkutatására kényszeríti az Egyesült Államokat közölte az amerikai elnök csütörtökön - írja az MTI

Joe Biden újságírók előtt nyilatkozott, mielőtt Pennsylvania államba utazott az IBM beruházás-bejelentő eseményére. Az elnök kijelentette, hogy rengeteg alternatíva van, és arra kérdésre, hogy ezek között szerepel-e a szankciókkal sújtott Venezuela, azt mondta, "még nem gondoltuk meg magunkat". Arra nem válaszolt, hogy hova fordulnának az üzemanyag-árak emelkedésének megfékezésére, de annyit megjegyzett, hogy az OPEC+ döntésének lehetnek egyéb kihatásai.

Szerdán a Wall Street Journal arról írt, hogy szóba jöhet a venezuelai rezsimre kivetett szankciók enyhítés annak érdekében, hogy az amerikai olajcégek folytathassák az ottani kitermelést. Az értesülés szerint ugyanakkor a szankciók enyhítése a Maduro elnökkel és venezuelai ellenzékkel zajló tárgyalásoktól is függ.

Csütörtökön a Fehér Ház azt közölte, hogy nem jöhet szóba a szankciós politika enyhítése anélkül, hogy a Maduro-rezsim "konstruktív lépéseket" tenne. Az Egyesült Államok szankciós politikája változatlan, és a büntetőintézkedéseknek érvényt szerez - közölte az elnöki hivatal Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Az Egyesült Államok Olaj- és Gázipari Szövetsége a közösségi médiában megjelent közleménye szerint a Fehér Háznak egyetlen lehetősége maradt, ami felől soha nem lett volna szabad elfordulnia, mégpedig a hazai, amerikai forrásokra alapozott olaj- és gázipar.