A fruktóz édesebb a répacukornál, ugyanolyan édes íz eléréséhez kevesebb mennyiség is elegendő belőle – fotó: pixabay.com
Egészséges vagy egészségtelen?
A gyümölcscukor (fruktóz) a gyümölcsökben, a zöldségekben és a mézben természetesen előforduló monoszacharid, ami a közepes sebességgel felszívódó szénhidrátok közé tartozik. Mivel édesebb a répacukornál, ugyanolyan édes íz eléréséhez kevesebb mennyiség is elegendő belőle.
Mivel a fruktóz viszonylag lassú vércukorszint-emelkedést okoz (mert a májnak előbb szőlőcukorrá kell alakítania, mielőtt a szervezet felhasználná), ezért gyakran alkalmazzák édesítőszerként a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél is. De vajon jó ez az irány? Egészséges vagy egészségtelen a fogyasztása? Ennek járunk most utána.
Napi 50 g körüli vagy azt meghaladó fruktóz fogyasztása bélrendszeri tüneteket okozhat – fotó: pixabay.com
A kiegyensúlyozott táplálkozás nagyjából 10 g fruktózt tartalmaz naponta
A gyümölcsök és zöldségek megfelelő fogyasztásával (legalább 400 g/nap) a szervezet számára éppen elegendő mennyiségű cukrot eszünk meg. Az emberek mintegy felénél napi 50 g körüli vagy azt meghaladó fruktóz fogyasztása valamilyen bélrendszeri tünettel jár.
Nagyobb mennyiségben tartalmaz fruktózt:
- a gyümölcsök egy része: alma, kajszibarack, a körte, füge, datolya, cseresznye, szilva, őszibarack, mangó, sárgadinnye, görögdinnye, agave, sütőtök
- a gyümölcs- és zöldségkészítmények: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok, cukros üdítők, szörpök, befőttek, dzsemek, lekvárok,
- a szárított és kandírozott gyümölcsök,
- paradicsompüré és paradicsomlé
- azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre: a csökkentett szénhidrát tartalmú termékek
A fruktózról alkotott kép gyökeresen megváltozott
Az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben megnövekedett a fruktóz bevitel, ami elsősorban az üdítőitalokban használt magas fruktóztartalmú kukoricaszirupnak köszönhető. A kukoricaszirup 1964-ben került az élelmiszeripari alapanyagok közé, azóta egyre növekvő mennyiségben használják. .Az NHANES III (National Health and Nutrition Examination Survey) elvégzett vizsgálata szerint míg 1977–1978 közötti felmérésben még csak 37 g/nap volt a fogyasztás, addig 1988–1994 között az átlag fruktóz bevitel 54,7 g/nap volt.
A fruktóz fő forrásaiként az üdítőitalokat jelölték meg (30,1%), ezt követték a gabonatermékek, mint a keksz, pite, müzli stb. (21,5%), és a gyümölcsök vagy gyümölcslevek (19,4%). A lakossági fruktózfogyasztás nagyobb részét ezek az élelmiszerekhez adott cukorfélék adják.
Azok az élelmiszerek, amelyek természetes formában tartalmaznak fruktózt, nem hatnak kórosan az egészségre, viszont a hozzáadott cukrot és fruktózt tartalmazó élelmiszerek, amelyek tápanyagokban szegények, de kalóriában gazdagok, károsak lehetnek az egészségre - ami napjainkra a fruktózról alkotott képet lényegesen megváltoztatta.
Szakértők szerint a fruktóz nagy mennyiségben történő fogyasztása kerülendő
Az mára már bizonyított állításnak tekinthető, hogy az élelmiszerekhez adagolt hozzáadott cukroknak és fruktóznak komoly szerepe van az elhízásban és a kapcsolódó anyagcsere-betegségek kialakulásában. Sok tudós úgy véli, hogy a túlzott fruktózfogyasztás lehet az egyik fő mozgatórugója napjaink gyakori betegségeinek. Ilyen a:
- metabolikus zavar
- az irritábilis bélszindróma (IBS)
- a nem alkoholos májbetegség
- reflux
- fogszuvasodás
- köszvény
- emésztőszervi daganatok
Fontos, hogy a fruktóz negatív egészségi következményeivel csak abban az esetben kell számolni, ha a fruktóz fogyasztása, alapvetően a fruktózos édesítés következtében, jelentősen megemelkedik.
Az élelmiszerek természetes fruktóz tartalma – az extrém módon szélsőséges étrendtől eltekintve – nem hátrányos, tehát nem kell a gyümölcsöket, teljes értékű gyümölcsleveket kihagyni az étrendből!
A gyümölcsök olyan nélkülözhetetlen élelmiszerek, amelyek alacsony kalóriatartalmúak, sok rostot, vitamint, ásványi anyagot, antioxidánst tartalmaznak, viszonylag kevés cukor mellett.
-min_(1).jpg)
Az élelmiszerek természetes fruktóz tartalma nem hátrányos – fotó: pixabay.com
Mikor gyanakodj arra, hogy fruktóz emésztési zavarod van?
A fruktóz malabszorpció egy olyan emésztési zavar, amely az esetek nagy részében csak átmenetileg áll fenn. A fruktóz felszívódása normális esetben a vékonybélből történik, azonban az emésztési zavarban, a fel nem szívódott gyümölcscukor a vastagbélbe kerül, ahol a baktériumok tevékenysége révén a bélnyálkahártyát irritálő, gyulladást okozó és gázképző anyagok alakulnak ki.
Jellegzetes emésztőrendszeri tünetek utalnak a bajra: gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet, vagy hasmenés. A tünetek erőssége betegenként eltérő lehet - ennek fúggvénylben kell meghatározni azt a fruktózmennyiséget, amit még a szervezet tolerál.
_fill_540x300_0.jpg)
