A kormány 2019. augusztus 1-jén elfogadta a Digitális Jólét Program részeként kidolgozott Digitális Agrár Stratégiát (DAS). A digitális technológiák nagymértékben hozzájárulnak az agárgazdaság hatékonyságához, ezáltal a jövedelmezőségéhez, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok minőségének javulásához.
Kiemelten foglalkozik az ágazati szintű adatgazdálkodással, célok között az adatgyűjtést, a feldolgozást, az adatokhoz való hozzáférés költségeinek csökkentését és a jogszabályi környezet szükséges átalakítását nevezi meg. A DAS céljaihoz intézkedési terv kapcsolódik, mely mentén megvalósíthatók a tervezett programok.
A DAS legjelentősebb horizontális célja a humán erőforrás digitális kompetencia fejlesztése, hiszen alapvető fontosságú, hogy az agrárgazdaság egyes szereplői a digitális rendszereket, valamint az azokból keletkezett adatokat felhasználják, majd az ezekből keletkező információk alapján döntsenek a felmerülő kérdésekben. A megvalósítás első évében létrejön a Digitális Agrárakadémia, mely biztosítja a digitális technológiák megismerését, kipróbálását és a szükséges alapismeretek megszerzését.
Alapvető fontosságú, hogy az agrárgazdaság szereplői a digitális rendszereket, valamint az azokból keletkezett adatokat felhasználják, majd az ezekből keletkező információk alapján döntsenek a felmerülő kérdésekben – fotó: Shutterstock
A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése komplex programmal valósulhat meg, mely az „Okos Gazda” nevet kapta. Célja, hogy minden szakképzési tananyagba bekerüljön a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretanyag, ehhez biztosítja az oktatók képzését, a tárgyi feltételeket, bemutató gazdaságokat, partnereket. Az Agrár-felsőoktatás fejlesztése is megvalósul, mely során a kapcsolódó tudásanyagok integrálásra kerülnek a hazai felsőoktatási képzésekbe. A képzések során az új technológiák mintagazdaságokban kerülnek bemutatásra.
Az iskolarendszerű képzésen túl a szaktanácsadás fejlesztése is megvalósul annak érdekében, hogy a termelők a saját üzemük digitalizálásának tervezéséhez és működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsot kaphassanak.
A gazdálkodók számára a DAS leglátványosabb eleme a Digitális Agrár Rezsicsökkentés. Ennek keretében az állami szervezetek által előállított és gyűjtött adatok digitális hozzáférhetőségének költségei jelentős mértékben csökkennek. Ingyenesen elérhetők lesznek a digitális alaptérképek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) adatbázisból, a Globális Navigációs Műholdrendszer (Global Navigation Satellite System GNSS), az agrometeorológiai adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból, melyhez magas színvonalú agrometeorológiai információs rendszert építenek ki.
Továbbfejlesztik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett növényvédelmi előrejelző szolgáltatást, valamint szőlővédelmi rendszerként egy országos lefedettségű, borvidéki és hegyközségi digitális növényvédelmi előrejelző-rendszert is létrehoznak. Ezeket kiegészíti még egy talajvédelmi szaktanácsadási rendszer és digitális talajtani adatbázis is. Ezek szintén ingyenesen elérhetők lesznek a gazdák számára.
Kialakítanak egy országos lefedettségű UAV drón szolgáltatást, amely központi vezérléssel, adateléréssel és adatfeldolgozással és -szolgáltatással teremti meg a precíziós, a smart farming és a digitális gazdálkodás korszerű technikai alapját.
Kialakítanak egy országos lefedettségű UAV drón szolgáltatást – fotó: Shutterstock
Az agrárgazdaság hatékonyságának javítását a DAS az „Okos Tesztüzemi Rendszer” kialakításával segíti. A rendszer anonimizáltan gyűjt adatokat (termelési, gazdasági, környezeti, piaci), melyeket feldolgoz, elemez, majd a kapott eredményeket az ágazat hatékonyságának javítása érdekében közzéteszi.
Lényeges és megoldásra váró feladat a digitális gyümölcsültetvény- és termőhelyi kataszter létrehozása is. Segítségével rálátás nyílik a meglévő ültetvények szerkezetére és a potenciális árualapokra is, így megalapozott szakmai döntések hozhatók.
A termésbecslés hatékonysága is a DAS céljai között szerepel, ezért távérzékelésen alapuló termésbecslő rendszert alakítanak ki, mellyel a jelenleginél pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre az üzemi és termékpályaszintű gazdasági döntések meghozatalához.
A DAS az agrárinnovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez is hozzájárul a Digitális Agrár Innovációs Központ (DAIK) létrehozásával. A központ feladata lesz, hogy precíziós technológiák és digitális megoldások bevonásával Digitális Tangazdaságot és Digitális Agrár Tesztpályát hozzon létre, majd ezt az infrastruktúrát K+F+I projektek generálására, új technológiák tesztelésére, piaci bevezetésére, valósidejű tananyag-fejlesztési program kialakítására használja fel.
A Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központban digitális eszközök támogatásával közös kutatás, fejlesztés, innovációs együttműködések valósulhatnak meg a növénytermesztés, az állattartás, az élelmiszer-feldolgozás, a -kereskedelem, a vendéglátás, az állatorvoslás és az állatorvosi közegészségügyi tevékenységekkel a fogyasztók egészsége és a járványügyi biztonság megteremtése érdekében. A mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek digitális nyomon követhetősége érdekében a kapcsolódó adatok gyűjtésére, feldolgozására, valamint egy tudásbázis működtetésére a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ jön létre.
Az öntözés területén is várható fejlesztés, ugyanis a DAS javaslatot tesz a vízkészlet-felhasználás digitalizációjára, mely a vízkereslet és vízkínálat összhangját biztosítja elektronikus vízügyi és vízfelhasználási rendszerrel. Információt ad a vízszolgáltatónak a várható termelői igényekről.
A szabályozás digitális technológia lehetőségeihez történő igazítása is kiemelt fontosságú, a szabályozás több területét is érinti. A szabályozásnak támogatnia kell az ágazat hatékonyságát javító digitális technológia minél nagyobb arányú használatát, csökkentenie kell a használatukból eredő kockázatot, valamint az adminisztratív terheket.
Az ágazat digitalizációjának fejlesztési támogatása: az agrárgazdaság hatékony működéséhez a digitális eszközök és szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak. A technika minél gyorsabb elterjedése érdekében szükséges a kis és közepes mezőgazdasági termelők részére támogatási lehetőség biztosítása a digitális technológia fejlesztéséhez.
A fenti kitűzött célok megvalósításáért több intézmény felelős, elérésük csak koordinált végrehajtással vihető véghez, valamint az egyes intézmények között fontos az együttműködés. A DAS végrehajtását az Innovációs és Technológiai Minisztérium hangolja össze.
A teljes cikk elolvasható ITT.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
