Mosott zöldségek: lehet, hogy klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel kezelik őket

Napjainkban alapvető fogyasztói igény, hogy az úgynevezett „földesáruk" megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Kényelmes, praktikus, tiszta - nem kell aggódnunk azért, hogy bepiszkoljuk vele a kezünket vagy a ruhánkat. Viszont ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami akár arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel - olvasható a Nébih tájékoztatójában.

Egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben — fotó: pixabay.com

A zöldségek direkt fertőtlenítése nem ajánlott

A zöldségek és gyümölcsök direkt fertőtlenítése semmiképpen sem ajánlott - hívja fel a termelők és a kereskedők figyelmét a Nébih. A hatóság a vásárlók számára is ad tanácsot, miszerint tudatos vásárlóként ne engedjenek a csábításnak - azaz ne csak „szemre" vásároljanak, hanem a furcsa, klóros szagú zöldségeket inkább ne vegyék meg!

Mik azok a "földesáruk" ?

Az úgynevezett „földesáruk" olyan zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk:  sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller, karalábé. Ezek megmosva történő értékesítése az utóbbi időben egyre nagyobb fogyasztói elvárássá vált. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy egyrészt ezeket felhasználás előtt nem kell sokáig tisztítani, másrészt szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru.

Szép a mosott áru: nem kell sokáig tisztítani és szemre is tetszetősebb — fotó: pixabay.com

Hogy kerülnek a klorátok, perklorátok az élelmiszerekbe?

A klorátok, perklorátok leggyakrabban a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (De a növényekbe juthatnak a talajba kerülő műtrágyák és ipari szennyeződések révén is.)  A koronavírus-járvány a fertőtlenítőszerek felhasználását jelentősen megnövelte és kialakította azt a káros gyakorlatot is, hogy a zöldségeket közvetlenül fehérítik és fertőtlenítik.

Tisztán kell tartani az  árufeldolgozás környezetét és eszközeit, de a zöldségek közvetlen fertőtlenítése nem ajánlott — fotó: pixabay.com

A helytelen gyakorlatnak élelmiszerbiztonsági kockázata van

A klorátok egészségkárosító hatása jelentős, mert az emberi szervezetbe kerülve egyrészt károsítják a vér hemoglobinját, másrészt vesebántalmakat is okozhatnak. A perklorátok pedig megzavarják a pajzsmirigy működését, mert akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során. A hatóság szerint mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben, mint a megengedett határérték.

A burgonya még tovább eltartható, ha nincs megmosva — fotó: pixabay.com

Fontos a higiénia, de éppolyan fontos a biztonság is

Természetesen az élelmiszerek előállítása során ügyelni kell a higiéniára, - különösen igaz ez járvány idején -, de a zöldségek direkt fertőtlenítése semmiképpen sem biztonságos megoldás. Tisztán kell tartani az árufeldolgozás környezetét és eszközeit.

Vásárláskor kiemelten fontos a tudatosság: nem gond, ha nem vakítóan hófehér a petrezselyemgyökér, a zellergumó vagy egy kicsit földes a burgonya – a furcsa, klóros szagú zöldségeket érdemes a polcokon hagyni!

A klorátok egészségkárosító hatása jelentős — fotó: pixabay.com

A Nébih rendszeres ellenőrzéseket végez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, ha a vizsgálatok határérték feletti klorát-/perklorát-tartalmat észlelnek a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen. Ez jelentős bírsággal is járhat.