Most érdemes beruházni a precíziós gazdálkodásba

Így foglalható össze az Erste Bank Hungary Zrt. Bikalon tartott szakmai estje, ahová a térség gazdálkodóit invitálták, hogy a precíziós gazdálkodásról tanácskozzanak, és ahová meglepetésvendég is érkezett. A vendégről hamarosan kiderült, hogy az Erste Agrár Kompetencia Központ frissen kinevezett vezetőjeként tulajdonképpen ő az esemény házigazdája. Mint beszámoltunk róla, ezen a rendezvényen jelentették be, hogy október 9-e óta Fórián Zoltán az Erste csapatát erősíti.

Az Agroinform.hu is ott volt Gór Arnold (Erste Agrár Kompetencia Központ, üzlettámogatási menedzser), Umenhoffer Péter (Axiál Kft., marketingigazgató) és Farkas László (Farkas Kft., ügyvezető) előadásán, valamint az ezeket követő kerekasztal-beszélgetésen.

A precíziós gazdálkodás megkülönböztetett támogatási terület lesz 2020 után

A precíziós gazdálkodásban még csak az út elején tartunk, bár már gyűlnek az információk, áradnak az adatok – adta meg a tanácskozás alaphangját Fórián Zoltán. Rendkívül sok kihasználatlan lehetőség van a magyar mezőgazdaságban, ennek kiaknázására szakmai együttműködések egész sorát ajánlotta fel az Erste Agrár Kompetencia Központ nevében.

Fórián Zoltán: A Közös Agrárpolitikában a precíziós gazdálkodás megkülönböztetett támogatási terület lesz – fotó: Erste

Mint elmondta, ők is gyorsítanak, stratégiai partnerként kívánnak ebben a folyamatban részt venni. Ennek érdekében folyamatosan felülvizsgálják agrárpiaci stratégiájukat, és még inkább előtérbe állítják azt a szempontot, hogy a gazdálkodóknak a pénzügyi finanszírozáson kívül mire van még szükségük. Nemcsak pénzintézeti partnerként számíthatnak rájuk, hanem abban is, hogy tisztábban lássanak azokban a piaci kérdésekben, folyamatokban, amelyekre ki-ki a stratégiáját fogja építeni, és amelyhez szükséges lenne 6-10 évre előre látni.

Elemzés, agrárpiaci előrejelzés és konkrét stratégiai tanácsadás – ez az irány, amelyben tovább erősítik az Agrár Kompetencia Központ munkáját.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban annyi bizonyos, hogy a környezettudatosságban is nagy előrelépést jelentő precíziós gazdálkodás megkülönböztetett támogatási terület lesz. Tehát jó ez az irány, nagyon is érdemes ebbe beruházni – zárta köszöntőjét, átadva ezzel a szót az est előadóinak.

Magyarországnak is ebbe az irányba kell tovább mennie

Gór Arnold, az Erste üzlettámogatási menedzsere a precíziós gazdálkodás előnyeit és hátrányait vette sorra, és arra jutott, hogy mindenképpen információs többletet jelent, és csökkentheti a költségeket. De a másik oldalról ugyanakkor kiadásnövelő is, hiszen a precíziós gazdálkodás meghatároz egy költségszintet, drága a beruházás, és nehéz meghatározni a megtérülést. „Nem is a költségcsökkentés a precíziós gazdálkodás elsődleges feladata” – fogalmazott. Ez olyan optimalizációs folyamat, amelynek az a lényege, hogy a végén majd több legyen az ember zsebében. De egyáltalán nem biztos, hogy ez a költségek csökkenése útján fog megvalósulni – hangsúlyozta.

Gór Arnold: a precíziós gazdálkodás információs többletet jelent, és csökkentheti a költségeket – fotó: Erste

Rengeteg más olyan tényező is van, amely közrejátszik abban, hogy jövedelmező-e a vállalkozásunk, vagy sem.
Az információs többlethez hozzá tartozik az is, hogy pontos adatkezelést és kalibrációt igényel, hiszen ezek nélkül rengeteg a hibatényező. Például rossz kijuttatási tervet valósítunk meg. Pozitívuma, hogy hozamot növel, és megelőzhet különböző beavatkozásokat is. Kiváló módszer az emberi hiba kiküszöbölésére, ám nem lehet mindent befolyásolni, és komoly szaktudást igényel.

Kiválthat emberi munkát, segíthet döntéseket hozni, ellenben nem alkalmas a szaktudás megspórolására.

A gazdálkodás során mindig fontos tényező az előzetes konzultáció és a folyamatos szakmai tanácsadás – tette hozzá.

Felbecsülhetetlen érték, hogy általa megvalósítható a nyomon követhetőség, és ezáltal növekszik az élelmiszerbiztonság. Ennek jelenleg még talán nincs kézzelfogható előnye, de már a közeljövőben egyre inkább megkerülhetetlen követelménnyé válik. A nyomon követhetőséggel együtt nő a cégen belüli átláthatóság is – jegyezte meg.

A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb mértékű elterjedését sokan prognosztizálják, növekedési üteme a szakértők szerint 2020-ig átlagosan évi 12 százalék a világban. Egyértelmű, hogy Magyarországnak is ebbe az irányba kell tovább mennie. Komoly versenyelőnyt jelent azok számára, aki már most be tudnak rá ruházni.

A felsoroltakon túl annak is erre kell sarkallnia, hogy azokat a környezeti feltételeket, amelyek egyre szigorúbban érvényesülnek a mezőgazdaságban, és az Európai Unió a támogatási rendszeren keresztül is megkövetel, a precíziós gazdagodás által lehet betartani.

Azt tudomásul kell venni, hogy a tömegtermékek piacán a hozzáadott érték nem realizálható. Ugyanakkora a kukorica, a búza vagy bármely más termény ára, akár precíziósan termesztettük, akár nem. Összegzése szerint akkor térül meg leggyorsabban a precíziós gazdálkodásra fordított beruházás és a megnövekedett költségszint, ha minél magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatban használjuk – kertészet, állattenyésztés –, intenzív termelésben. A szántóföldi növénytermesztésben talán könnyebben lehet lépni ebben az ügyben, a magas tőkeellátottsága jóvoltából – jegyezte meg.

Egy év alatt nem lehet precíziós mezőgazdásszá válni

Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketingigazgatója a precíziós gazdálkodás külföldi példáiról beszélt. Elöljáróban leszögezte: azokkal az eszközökkel, amelyek ott vannak, mi is rendelkezünk, azokat használjuk itt Magyarországon is, „csak egy kicsit máshogy, és egy kicsit kevesebbet”.

A precíziós gazdálkodás lényegének az információgyűjtést nevezte, hiszen minél több adatunk van a saját földünkről, annál jobban ki tudjuk használni a benne rejlő lehetőségeket. Épp ezért az információ nagy érték, vigyázni kell rá. Az Egyesült Államokban például azok a földterületek, amelyek 5-10 évre visszamenőleg rendelkeznek ezekkel az adatokkal, sokkal értékesebbek, és ez az eladási árban is realizálódik.

A precíziós gazdálkodás kiépítése hosszú folyamat, egy év alatt nem lehet precíziós mezőgazdásszá válni. Ha már akkor rátértünk volna, amikor erről még csak szó esett, már nagyon jó helyen tartanánk.

A precíziós gazdálkodás fontos eleme az is, hogy ésszerű és hatékonyabb munkát végzek a földemen. Amivel külföldön előbbre járnak, az nem a hozamtérképezés, hanem a talajinformációk gyűjtése. Ennek pedig legújabb módszere az, hogy különböző elektródák segítségével mérik a talaj elektromos vezetőképességét. Ebből nagyon sok olyan dolgot ki tudnak deríteni, amit a hozamméréssel vagy az egyéb adataimmal nem tudok kimutatni: magát a textúrát, a víztartalmat, a talaj tömörödöttségét, a szervesanyag-tartalmát, az ásványi anyagokat, a mikroelemeket – csupa olyan dolgot, ami rengeteg információt nyújt ahhoz, hogy egy területre milyen mennyiségű és összetételű tápanyagot kell kiszórni. Hogyha ezeket az adatokat mind-mind összegyűjtjük, akkor kapunk a táblánkról, azok különböző egységeiről olyan képet, ami által még precízebben, még eredményesebben tudunk gazdálkodni.

A precíziós munkavégzés előnyeit többek között a talajtaposás példáján is szemléltette, megjegyezve, hogy külföldön már nagyon odafigyelnek erre, hiszen beletartozik a talajvédelembe. Ha ugyanis van egy precíziós térképünk, akkor nem összevissza megyünk a táblán, hanem mindig más nyomot használunk az egyes munkafolyamatok (szántás, permetezés, betakarítás stb.) végzésekor.

Arra is rájöttek külföldön, hogy az összegyűjtött adataink védelme, karbantartása mekkora feladat és érték.

Mint mondta, a precíziós gazdálkodásban a robotkormányzás ugyan csak az első lépés, ám mindennek az alapja: kevesebb a földtaposáson túl időmegtakarítás is elérhető általa, hiszen kevesebb idő szükséges a táblavégi fordulók megtételéhez. Ismertette egy Axiál által végzett kísérlet eredményét, amely szerint egy 13 hektáros föld megművelésénél fél órát lehetett spórolni a fordulóidő lecsökkentésével. Ráadásul enyhül a munkavégző terhelése, a pontos „nyomtávkövetés” révén pedig nincs duplán művelt vagy vegyszerezett terület.

A precíziós rendszerek népszerűsítésére – „és hogy az állam is felfigyeljen ezekre”– nemrégiben megalakult a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület, amelynek elnöke Milics Gábor egyetemi docens, és egyik alelnöke Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője – hívta fel a figyelmet. Az egyesület célja az is, hogy a gazdákat segítse ezek használatában.

Halálos vétek nem foglalkozni ezzel!

Farkas László, a Farkas Kft. ügyvezetője azon ritka kivételek közé tartozik, aki már akkor elkezdte a precíziós gazdálkodást, amikor idehaza még épp csak beszélni kezdtek róla. 2003-ban kezdett vállalkozni, és már az első gépét úgy vásárolta meg, hogy alkalmas legyen a precíziós technológiára. Mint elmondta, azért vágott bele, mert már csak rosszabb adottságú földeket tudott megvásárolni vagy bérelni. Talajvizsgálati eredményeken keresztül példázta, miért volt az egyetlen járható út az eredményes működéshez a precíziós gazdálkodás.

A többi előadóhoz hasonlóan ő is kiemelte – az eredményesség és a stabilitás mellett – a környezettudatosság és a fenntarthatóság szerepét. Tapasztalata szerint ezekkel még nemigen foglalkozunk, pedig előbb utóbb számon fogják kérni rajtunk. Véleménye szerint az új támogatási ciklusban a nagyon komoly szempontok lesznek. „E négy cél megvalósításához találtam meg a precíziós gazdálkodást” – fogalmazott.

A legfontosabb annak tudomásul vétele, hogy a döntéseinket nem táblaszinten kell meghozni! – emelte ki. A táblán belül kezelési egységeket kell létrehoznunk, és ezekre kell meghatároznunk a megfelelő beavatkozást: a tőszámot, a tápanyag-gazdálkodást, a növényvédelmet, mindent. Saját precíziós talajtani vizsgálati eredményein keresztül mutatta be, milyen hatalmas szóródások vannak egyes táblán belül is a tápanyag-ellátottságot illetően.„Halálos vétek nem foglalkozni ezzel. A precíziós gazdálkodás konkrét beavatkozási lehetőségeket teremt" – hangsúlyozta.

Bemutatta saját alap-műtrágyázási gyakorlatát, a differenciált fejtrágyázás alkalmazásának előnyeit, a precíziós vetést. Ismertette a tudós szakemberekkel kifejlesztett gyomirtási módszereit is, és az ezáltal elért megtakarítási lehetőségeket. Precíziós gazdálkodási eredményeit összegezve elmondta: javult a kijuttatás minősége; adott költségszinten nagyobb az esélyt adott a hozamok növelésére; költségmegtakarítást hozott; javult az élőmunka hatékonysága is, az automatizálás alkalmazásával pedig jobbá váltak a munkavégzési körülmények. Ráadásul csökkentette a környezeti terhelést is.

Fel kell készülni a 2020 utáni világra

A kerekasztal-beszélgetésen aztán előkerültek a finanszírozási kérdések is. Fórián Zoltán azt hangsúlyozta, hogy csak ez az egy út van előttünk, előbb-utóbb mindenki bele fog vágni a precíziós gazdálkodásba. Olyan gyors a technika fejlődése, hogy aki a fejlesztésből sok évet kihagy, az nem fogja tudni behozni a lemaradását. Ráadásul minél hamarabb elkezdi, annál inkább tudja az előnyeit élvezni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg olyan alacsony a hitelkamat, „amilyennel még sohasem találkoztunk”. Tehát most kell lépni, beruházni, fejleszteni, mert nem lehet tudni, hogy ez a kamatszint meddig tartható fenn.

Középtávú feladatként jelölte meg a precíziós gazdálkodási rendszer kialakítását.„Most van az ideje az ilyen léptékű feladatoknak!”

Tigelmann Gábor, az Erste délnyugat-magyarországi régióvezetője ehhez hozzátette: az elmúlt években volt egy kis kivárás, hiszen mindenki arra számított, hogy a másfél éve megjelent pályázatokat elbírálják. Azóta nagyon sok vállalkozó megbánta, hogy nem akkor vágott bele a beruházásába. Azóta körülbelül 20 százalékos építésiköltség-növekedés következett be, a pályázatoknak is vannak kiadási vonzatai, és ha az elmaradt hasznot is hozzászámítjuk, az jön ki, hogy tényleg rosszul járt, aki halogatott. Ez a felismerés mára egyre erősebb. Most már a pályázatok is lassan kijönnek, mindenkinek el kell döntenie, hogyan készül fel a 2020 utáni világra. Pályázattal vagy anélkül, de valahogy bele kell vágnia.