Madaras Liz és Lévay Krisztina egyetemi tanulmányaik során, gyógyszervegyész szakon ismerkedtek meg, majd a szabadidejükben, saját befektetésükből fejlesztették ki a Poliloop névre keresztelt baktérium-kombinációt. A fiatal kutatók poliloop.com weboldalukon számolnak be nagyszerű kutatási eredményeikről.
"Évente több mint 300 millió tonna műanyag hulladék keletkezik. Ennek csak egy kis része kerül újrahasznosításra. Miközben mindent megteszünk a teljes körű újrahasznosítás érdekében, egyre inkább bizonyos, hogy ez már nem elég a helyzet kezelésére." – írják a poliloop.com-on.
"Küldetésünk környezetbarát választ találni ezen égető problémára. Olyan iparilag is hasznosítható megoldáson dolgozunk, ami a természet mintájára képes az eddig szennyező műanyag hulladékot beilleszteni az ökológiai körfogásba, miközben az táplálékul szolgál baktérium közösségünk számára.
Létrehoztunk egy baktérium koktélt, amely alkotói együttes erővel képesek lebontani a műanyag hulladékot.
A lebontás folyamata fotókon bemutatva – fotó: poliloop.com
A polimerlánc szén atomjai szolgálnak elsődleges szénforrásul, amit aztán a sejtek anyagcsere folyamataik fenntartására fordítanak. A folyamat hasonló, mint ami egy komposztáló ládában zajlik, csak itt a nyersanyag fosszilis eredetű. Ezek a mikroorganizmusok elérték, hogy az egykor volt állati és növényi maradványokból felépülő műanyagok visszakapják eredeti, több millió éves szerepüket és újból a földi ökoszisztéma részei legyenek."
– Hogyan lehetséges a műanyagok ilyen – viszonylag – gyors lebontása? – kérdezhetnénk. A weboldalon erre is választ találunk:
A Poliloop baktériumkoktélja különféle műanyagok biológiai lebontására képes, válogatás vagy előmosás nélkül. Ez nemcsak növeli a hatékonyságot, hanem csökkenti a működési költségeket is. A Poliloop segítségével az egykor hulladéklerakásra alkalmasnak ítélt műanyagok új életet találnak.
A baktériumok a műanyagban lévő szenet használják egyedüli szénforrásként, és beépítik az anyagcseréjükbe. Az eljárás hasonló ahhoz, ahogyan a szerves hulladékot a komposztálási folyamat során felhasználják. A legfontosabb különbség az, hogy az eljárást fosszilis alapú szennyező anyagokon végzik.
– És vajon mi marad a műanyagok lebontása után?
A válasz szinte hihetetlen: szerves anyagok összessége, más néven komposzt.
Szívből gratulálunk a zseniális kolléganőknek és kívánjuk, hogy sok-sok évig dolgozzanak együtt nagy sikerrel – és hogy minél több nagyvállalat fektesse be pénzt a kutatásaikba.