A Copa-Cogeca, európai mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezete szerint sajnos közel sem.

A frissen közzétett Európai Bizottsági jelenetés ugyanis csak a hosszú távú műtrágyaellátási gondok kezelésével foglalkozik, rövid távon semmilyen megoldást nem kínál, olvasható a szervezet által kiadott közleményben.

A műtrágya-stratégia kapcsán kiadott bizottsági közlemény ITT érhető el.

A közlemény felvázol több bevált gyakorlatot és lehetőséget, amelyek segítségével a gazdálkodók optimalizálhatják műtrágya-felhasználásukat, és csökkenthetik az ásványi műtrágyáktól való függőségüket, miközben biztosítják a terméshozamot is.

Fenntartható gazdálkodási gyakorlatok és képzés

Minden tagállam figyelmet szentel a tápanyag-felhasználás hatékonyságának a KAP stratégiai tervében. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a gazdálkodók széles körben elfogadják az olyan intézkedéseket, mint a tápanyag-gazdálkodási tervek készítése, a talaj egészségének javítása, a precíziós gazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás és az agroökológia, a hüvelyesek fokozottabb használata a vetésforgóban stb.

A Bizottság szükség esetén felkéri a tagállamokat, hogy KAP-stratégiai terveik jövőbeli felülvizsgálata során vizsgálják meg az ilyen beavatkozások további priorizálását és ambíciók növelését.

A mezőgazdasági termelők megfelelő tanácsadást és képzést is kapnak az új, tápanyag-gazdálkodási fenntarthatósági eszköznek (FaST) köszönhetően.

Célzott pénzügyi támogatás

Az állami támogatások ideiglenes válságkezelési keretrendszere lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy speciális támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelőknek és a műtrágya-előállítóknak. Az olyan intézkedésekből származó pénzeszközök, mint az egyes villamosenergia-termelők piaci bevételeinek felső határa és a szolidaritási hozzájárulás, a vonatkozó feltételek mellett nemzeti támogatási rendszerek céljaira is felhasználhatók. Ezenkívül a Bizottság a tagállamokkal együtt megvizsgálja a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó, 450 millió euró értékű mezőgazdasági tartalék felhasználásának célszerűségét a magas ráfordítási költségekkel érintett mezőgazdasági termelők számára.

Global Fertilizer Challenge

A Bizottság csatlakozik a Global Fertilizer Challenge-hez (GFC), amelyet a nagy gazdaságok fórumán indítottak el 2022 júniusában. A Bizottság hozzájárul e kezdeményezés célkitűzéseihez azáltal, hogy a tápanyag-gazdálkodás javítására összpontosít a hatékony és fenntartható műtrágyahasználat érdekében.

Műtrágyaimport

Az EU 2021-ben körülbelül 26 millió tonna nitrogénműtrágyát, nitrogén- és foszfát köztiterméket importált. Az import az EU nitrogén-, foszfor- és kálium-műtrágyák fogyasztásának 30%-át, 68%-át, illetve 85%-át teszi ki. Az importált műtrágyák és köztes termékek forrásainak diverzifikálása a műtrágya elérhetőségének biztosítása érdekében pragmatikus reakciót jelent az EU-ban tapasztalható termelési problémákra.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló hidrogénbe, valamint az ezen az alapon előállított biometánba és ammóniába irányuló beruházásokat.

A Copa-Cogeca által kiadott sajtóközleményben az áll, hogy a mezőgazdaságban használt műtrágyák ára az elmúlt több mint két évben soha nem látott szintre emelkedett Európában. Az európai gazdálkodók készletei gyorsan kimerülnek, miközben az árak és a rendelkezésre álló mennyiség rövid távon továbbra is komoly gond, különösen a most következő, 2023-as, tavaszi kijuttatási szezonban. A műtrágyahiány sokféle negatív következményekkel jár a 2023-as betakarításra nézve, ami befolyásolja a hozamokat, a termésminőséget és a vetésforgót, a fogyasztói árakat és az európai gazdaságok versenyképességét. A Copa-Cogeca szerint ma a világ egyetlen régiója sem néz szembe ilyen mértékű áremelkedéssel, mint Európa.

műtrágyázás

A 2023-as tavaszi időszakban már mindenhol érezthető lesz a műtrágyahiány – Fotó: Shutterstock

Ezzel összefüggésben az európai mezőgazdasági közösség két politikai választ várt:

  • egy pragmatikus, rövid távú választ a jelenleg is zajló nemzetközi sokkok hatásainak enyhítésére,
  • egy közép-/hosszú távú választ pedig a műtrágya- és alapanyagimporttól való függőség kezelésére, az átláthatóság hiányának megszüntetését a műtrágyapiacon és a szintetikus műtrágyák fenntartható csökkentését.

A Copa-Cogeca szerint a korábbi közleményekhez hasonlóan a Bizottság közép-/hosszú távú releváns válaszokat ad, de egyszerűen nem foglalkozik a rövid távú kihívásokkal.


Műtrágyapiaci megfigyelőközpont

A most kiadott közlemény egy műtrágyapiaci megfigyelőközpont létrehozását tűzte ki célul, illetve egy olyan szervezet (Európai Innovációs Tanács) elindítását, amely a reziliens (rugalmas ellenállóképességel rendelkező) mezőgazdasággal foglalkozik és a szerves trágyákhoz, alternatív tápanyag-utánpótoló anyagokhoz való jobb hozzáférést biztosítja majd.

Ezek azonban hosszú távú intézkedések, amelyek nem enyhítik a műtrágyák elérhetőségére és megfizethetőségére gyakorolt ​​rövid távú hatásokat a gazdálkodók számára – ezen a véleményen van a Copa-Cogeca.

Amit nem sikerült elérni

Nem fogadták el a karbamidra és az ammóniára vonatkozó importvámok felfüggesztésére irányuló javaslatokat, de nem született eredmény a műtrágyagyártók földgázhoz való hozzáférésének biztosítása kapcsán sem.

A Copa és a Cogeca azt javasolta, hogy terjesszék ki az importvámok felfüggesztését minden nitrogén- és foszfátműtrágyára. A műtrágyalogisztikán is könnyíteni kellene, szabályozási rugalmasságot kellene biztosítani. Ez magában foglalja a 60 mg/kg kadmium határérték alkalmazásának felfüggesztését a foszfátműtrágyák esetében, hogy lehetővé tegye a szállítást az észak-afrikai országokból (Marokkóból) Oroszország helyett, valamint a nitrátirányelvben meghatározott határértékektől való eltérést és az adminisztratív szabályok megkönnyítését.

Ramon Armengol, a Cogeca elnöke számára a közlemény aggályokat vet fel az egész gyakorlat koherenciájával kapcsolatban is: „A Bizottság az állami támogatásokon és a KAP stratégiai tervein keresztül áthárítja a felelősséget a tagállamok felé. Ez jelentős torzulásokhoz vezethet attól függően, hogy a tagállamok hogyan reagálnak. A műtrágyák kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, és az, hogy erre a kérdésre még nem tudunk egyértelmű választ adni, nagyon aggasztó."

Forrás: Copa-Cogeca sajtóközlemény

Előzmények

Az EP képviselők még októberben a műtrágyák az ukrajnai háború miatt magas áráról és az ellátásban jelentkező hiányról vitáztak a Bizottsággal.

Ukrajna orosz lerohanása óta ugyanis jelentős fennakadások tapasztalhatók az Unió műtrágya-ellátásában, az árak pedig tavaly óta csaknem megháromszorozódtak. A képviselők ezért várhatóan azonnali uniós lépéseket kérnek a mezőgazdaság számára szükséges műtrágyamennyiség biztosítására, a növekvő költségekkel küzdő gazdálkodók megsegítésére, így az uniós élelmiszerellátás biztosítására.

Az uniós műtrágyaimport 60 százaléka Oroszországból és Belaruszból érkezik. Oroszország márciusban bejelentette, hogy felfüggeszti a szerves-ásványi trágya exportját, a Belaruszból származó kálium-karbonátra (amely a műtrágyák egyik fő alapanyaga) pedig szakciót vetettek ki. Ezzel egyidejűleg a műtrágyagyártáshoz is szükséges földgáz árának emelkedése miatt a nitrogénműtrágyák ára is növekedésnek indult.

Az Európai Parlament egy márciusi, az élelmiszerbiztonságról szóló állásfoglalásban felkérte a Bizottságot, hogy vessen véget a pusztán pár beszállítóra támaszkodó európai importfüggőségnek, és függessze fel az unión kívüli országokban gyártott műtrágyákra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket. A Parlament az állásfoglalásban javasolta a szerves műtrágyákra való áttérést és további uniós innovációt és kutatást szorgalmazott.

Kapcsolódó: Uniós intézkedések a globális élelmezésbiztonságért

Forrás: europarl.europa.eu

Cikkeink az európai műtrágyagyártás helyzetéről:

Kétségbeejtő helyzetben van az európai műtrágyagyártás – mit lép a magyar gazda válság idején?

Rengeteg műtrágya érkezett Európába. Nem gondolnád, honnan!

A lengyel Grupa Azoty műtrágya gyár újraindul

Sorra álltak le, vagy zártak be az európai műtrágyagyárak