„Annak ellenére, hogy a rendkívüli aszály komoly kiesést okozott, nagyon fontos, hogy a nehézségek ellenére minden termelő folytatni tudja a munkát. Ehhez a kormány minden lehetséges segítséget megad, a biztosítótársaságok pedig vállalták, hogy gyorsított eljárásban kezelik a gazdálkodók által bejelentett aszálykárokat" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter.
Az aszály nem csak Magyarországon jelentős mértékű. Az Európai Unió területének felét érinti: csak a szántóföldeken körülbelül egymillió hektáron jelentették a kárt.
„Az idei kukorica- és napraforgótermés súlyos veszélyben van. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását azonban prioritásként kezeli az agrártárca. A kialakult rendkívüli helyzetben minden lehetséges eszközzel támogatjuk a termelőket." – biztosított a miniszter. Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs létrejöttét is megindokolta.
A kockázatkezelési rendszerünk fejlett
„A ma érdekeiért nem veszíthetjük el a holnapot vagy a holnaputánt! Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzset azért hoztuk létre, hogy rövid, közép- és hosszú távú megoldásokat találjunk, kezelni tudjuk a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzetet, valamint az energiaárak emelkedésének következményeit. Az operatív törzs haladéktalanul munkához látott. Az a szövetség, ami a gazdák és a magyar kormány között létrejött, nagyon szilárd és hatékony. A magyar gazdák mindig számíthattak és számíthatnak a nemzeti kormányra."
A kockázatkezelési rendszerünk európai léptékben is kiemelkedően fejlett, és a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani. A kárenyhítési alap a termelők befizetéseiből és az állam hozzájárulásából áll, az aszálykárok okozta bevételkiesést ebből tudják mérsékelni.
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban – fotó: MTI/Máthé Zoltán
Sajnos várható, hogy a helyzet rendkívülisége miatt a károk mértéke meghaladja az alap keretét, ami 12,5 milliárd forint, de az igényléseket év végéig lehet beadni, így a teljes kárigény év végén derül ki. Ezt figyelembe véve az Agrárminisztérium javasolhatja a források kiegészítését.
A biztosítók ígérik a gyors ügyintézést
Már 10 000 fölötti a kormány által támogatott biztosítást kötő termelők száma, az így lefedett terület mennyisége több, mint 600 000 hektár. A növekvő igényekhez viszonyítva megemelték a biztosítási díjtámogatás keretét: most 14,5 milliárd forint, így a díj 65%-át támogatásként visszakaphatják a gazdálkodók.
A gyors, hatékony ügyintézés társadalmi érdek. A Minisztérium kérte a biztosítókat, hogy megfelelő kárbecslői kapacitással készüljenek a bejelentések feldolgozására, valamint arra is, hogy a haszonállat-takarmányozás érdekében a termelők lesilózhassák a kukoricát, amire kármentést kértek. A biztosítók ígérik, hogy az ilyen ügyféligényeket egyedileg vizsgálják és kezelik.
Kárenyhítési eszközök
Az aszály által sújtott termelők számára elérhető kamattámogatott forgóeszközhitel, többek között az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel.
Kérvényezték az Európai Bizottságtól a közvetlen támogatások előlegfizetési összege emelésének engedélyezését, valamint további adminisztratív szabályok könnyítése mellett az agrár-környezetgazdálkodási programban érintett gyepterületek kaszálási, szárzúzási, silózási korlátozásainak feloldását, hiszen a nem csak a növénytermesztőket, hanem az állattartókat is jelentősen érinti az aszály: a tömegtakarmány előállításához szükséges terméshozamok messze elmaradnak a normális mennyiségtől.
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében júliusban – fotó: MTI/Rosta Tibor
A felvásárlói előszerződések kérdéskörét törvény részletesen szabályozza: ha adott területen a gazdálkodó felelősségén kívül álló okok miatt nem termett meg a várt mennyiség, és ezt már a betakarítás előtt jelzi, illetve ha az aszálykárról van hatósági igazolása, akkor részben vagy egészben mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségektől, így emiatt nem kell aggódni, vitás esetekről sincs hír.
Fejlesztés a vízi infrastruktúrában, pártolják az öntözési közösségeket
A megváltozott klímára és talajviszonyokra felkészülésben az egyetlen hatékony eszköz az öntözés és ezzel együtt a megfelelő vízgazdálkodás. Nagy István emlékeztet, hogy az elmúlt években milyen erőfeszítéseket tett a kormány az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében:
„2019-ben megalkottuk Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvényét, ami az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek szabályozásával komoly lépést jelentett az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében."
Az öntözött területek mennyisége azonban nagyon lassan emelkedik, pedig az öntözési beruházásokhoz a Vidékfejlesztési programon keresztül közel 45 milliárd forintnyi támogatást adtak, ráadásul 2023 és 2027 között a KAP stratégiai terv alapján még több, körülbelül 70 milliárd forintnyi forrás jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
Sok helyen öntöznének a gazdák, ha lenne arra alkalmas infrastruktúra. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében 2019 óta összesen 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottak meg. Ezekkel együtt 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet hoztak megbízhatóan működő állapotba, ezek több tíz milliárd forintos felújítások. A Belügyminisztérium koordinációjában nyolc víztározót alakítottak ki, összesen ötmillió köbméter maximális kapacitással.
2019 óta összesen 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottak meg – fotó: Pixabay
A korszerűsített Derecskei-főcsatorna mellett megvalósult a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme, és fejlesztették a hajdúhátsági többcélú rendszert is.
Az öntözést célzó beruházások és az üzelemtetés magas költségigénye miatt kidolgozott a kormány olyan ösztönzőket, amelyek a termelők közösségbe szerveződését segítik elő, hiszen olcsóbban és hatékonyabban tudnak öntözni a gazdák csoportosulásként, összefogva.
„A folyamat már elindult, jelenleg 118 elismert öntözési közösség működik az országban, az általuk lefedett öntözött terület nagysága pedig meghaladja az 56 ezer hektárt. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség már benyújtott kérelmeit vizsgáljuk, ezenkívül további 49 közösség megalakulási szándékáról van tudomásunk."
Szemléletváltás a vízgazdálkodásban
A változó klimatikus viszonyokra reagáló, megújult vízgazdálkodáshoz országos szintű, átfogó vízügyi rendezésre van szükség. Mindehhez új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen alacsony a talajvízszint, kiszáradtak termőterületek, ezeknek a problémáknak a kezelése halaszthatatlan – ezekben az európai uniós szabályok támogatására is lehet támaszkodni.
A jelenlegi ideiglenes tározók helyett állandókra van szükség, hogy amikor van bőven víz, akkor minden tározó kapacitását maximálisan ki kell használni.
A talajvízszint felemelése mellett a mezővédő erdősávokat is fel kell újítani, újakat kell telepíteni, hogy a tájadottságoknak megfelelően lehetővé tegyék a csapadékképződést.
Jakab István (MAGOSZ) és Nagy István agrárminiszter beszélget a Magyarok kenyere programban gyűjtött búza ünnepélyes átadása előtt – fotó: MTI/Balázs Attila
Ez egy sokösszetevős képlet, melyben a mezőgazdasági termelők személetváltása elkerülhetetlen, hiszen nekik kell elősegíteni a talajnedvesség megőrzését. Tájegységi klimatikus viszonyoknak megfelelő növényeket kell termelni, és a szárazságnak genetikailag ellenállóbb növények szerepét kell erősíteni.
Jövőre is lesz magyar kenyér
A miniszter szerint a hazai ellátás biztosított, hiánytól nem kell tartani, jövőre is jut kenyér a magyarok asztalára, azonban az exportra szánt mennyiség csökken, külföldre jóval kevesebbet tudunk majd szállítani, mint korábban.
„A szántóföldi növények hozamai jócskán elmaradnak a sokévi átlagtól. Őszi búzából négymillió tonnánál is kevesebb, egészen pontosan 3,9 millió tonna kerülhetett a magtárakba, míg árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be a termelők."
