Ezt Nagy István agrárminiszter írta a Magyar Nemzetben.

"Ugyan Ukrajna egyelőre csak a tárgyalások megkezdésére kapott jóváhagyást az uniós tagságra nézve, de már most mérlegelni kell, hogy ennek a politikai döntésnek milyen hatása lenne az európai agráriumra. A kereskedelmi akadályok lebontása miatt mezőgazdasági szempontból Ukrajna gyakorlatilag már másfél éve az uniós belső piac része, amelynek hatásait mezőgazdasági szempontból már nemcsak az úgynevezett határ menti tagállamok érzik a saját bőrükön" – fogalmazott az agrárminiszter.

Nagy István szerint az európai gazdák nehezen tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával és az unióban már nem használatos növényvédelmi szerekkel termelnek. Ennek okán egyenlőtlen versenyhelyzet alakul ki, a hazai gazdálkodók pedig értékesítési és tárolási problémákkal szembesülnek. Az árak a mélybe zuhantak a költségszintekhez képest, akadozik az értékesítés, a raktárak megteltek, a gabonapiac az Európai Unió keleti felében lényegében megdermedt.

nagy istván

Nagy István: A kereskedelmi akadályok lebontása miatt mezőgazdasági szempontból Ukrajna gyakorlatilag már másfél éve az uniós belső piac része, amelynek hatásait mezőgazdasági szempontból már nemcsak az úgynevezett határ menti tagállamok érzik a saját bőrükön – fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Brüsszel azonban nem tudta és a mai napig nem tudja eredményesen kezelni az ukrán gabona okozta problémát, több hónapig csak téblábolás folyt, uniós szinten senki sem tudta, hogy ezzel a helyzettel mit lehetne kezdeni. Ezért 2023 áprilisában Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és bizonyos formában Románia és Bulgária is korlátozásokat vezetett be az ukrán termékekre. Magyarországra ettől az időponttól kezdve nem érkezik ukrán gabona és olajos növény és más mezőgazdasági termék sem – állítja a tárcavezető, hozzátéve: jelenleg az ukrán mezőgazdasági termékek durván negyven százaléka immár az unió pia­cain köt ki, jóval az európai árak és az európai termelési költségek alatt. Ez átrajzolta a gabonapiacot és a magyar szántóföldi növénytermesztés lehetőségeit is, ami a tavalyi aszály után különösen fájó.



Nagy István úgy látja: az európai gazdák megélhetését alapjaiban veszélyeztetné Ukrajna uniós csatlakozása. "Kijev úgy akar az EU részese lenni, hogy nem kell megfelelnie minden előírásnak, és nem kell betartania azokat a jogszabályokat, amelyeket az uniós gazdáktól elvárnak. Ezáltal olyan versenyhelyzet alakulna ki, ahol nem egyenlő esélyekkel szerepelnek a piacon a termelők és a termékeik" – fogalmaz. Majd rámutat arra: Ukrajna mezőgazdasági területének mérete a jelenlegi uniós mezőgazdasági terület harmada. Ennek ellenére az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de becslések szerint a közös agrárpolitikai támogatások csaknem harminc százalékát az ukrán gazdaságok kapnák. Ennek következményeként szerinte a többi tagállam, így a magyar gazdák támogatásai jelentősen csökkennének.


Nagy István úgy véli: az unió szempontjából alapvető fontosságú a családi gazdaságok életképességének és a belső piac kiegyensúlyozott működésének biztosítása. Ukrajnának pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől függetlenül lépéseket kell tennie az EU-ban elvárt termelési sztenderdeknek való megfelelés felé.