Az Európai Bizottság elfogadta az 5,8 milliárd euró keretösszegű magyar helyreállítási tervet (bár a lehívást komoly feltételekhez kötötték). A helyreállítási terv keretéből az alábbi területeken terveznek reformokat:

A helyreállítási terv számokban – Forrás: palyazat.gov.hu

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének célja elsősorban a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenállóképességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése.

A Bizottsággal való tárgyalások során véglegesített magyar terv 2026-ig összesen 2 300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze.

A terv céljai között szerepel

a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése.

Zöld átállás

A terv komoly vállalásokat tartalmaz a lakossági és céges napelemek és naperőművek és a szélenergia magasabb szintű kihasználása kapcsán.

Zöld átálláshoz kapcsolódó reformok: a villamosenergia szabályozás átalakítása, a szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése, a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása, az energiahatékonysági programok eredményességének növelése: a támogatott épületfelújítások esetében az energiafogyasztás 30%-os csökkentésének előírása.


Zöld átállással kapcsolatos beruházások: a villamosenergia-hálózat fejlesztése a hálózatra csatlakoztatható, megújuló energiaforrást hasznosító termelői kapacitás növelésére, lakossági napelemes fejlesztések és fűtéskorszerűsítés támogatása: 35 ezer háztartás megújuló energiatermelő kapacitásának és energiahatékonyságának növelése, hálózati energiatárolók telepítése átviteli- és elosztói engedélyes társaságoknál, energiapiaci szereplőknél, okos mérés elterjesztése

A hálózatra való betáplálás kérdése

A napelemes beruházások kapcsán az egyik legnagyobb port kavaró hír az volt az utóbbi időszakban, hogy váratlanul azt jelentette be a kormány, hogy azok, akik október végéig még jelentkeznek, nekik még lesz lehetőségük arra, hogy betápláljanak a hálózatba az otthoni napelemmel, a többieknek viszont tárolót is kell építeniük, ami miatt a beruházás megtérülése több mint kétséges. A nyilvánosságra hozott helyreállítási terv szerint azonban a napenergia alkalmazásának ösztönzése érdekében legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszti ez az intézkedés. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt az ideiglenes korlátozást rendszeresen, legalább hathavonta felülvizsgálja.

napelem

A zöld átállás komponensre a helyreállítási alap forrásainak 21 százalékát tervezik fordítani – Fotó: Shutterstock

A helyreállítási tervben rögzített reform integrált eljárást vezet be a 0,5 MW-t meghaladó beépített kapacitású nap- és szélerőművek környezetvédelmi engedélyére és építési engedélyére vonatkozóan. Ez rövidíteni fogja az engedélyezés tényleges időigényét. Ha a hatóság 75 napon belül nem ad választ, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A reform emellett egyablakos ügyintézési pontot hoz létre, amely egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a beruházók számára integrált engedélyeik kezelése és kiadása tekintetében.

A reform a kis kapacitású (0,8 kW alatti) fotovoltaikus rendszerek hálózatra való csatlakozásának eljárásait is egyszerűsíti. Ezek esetében csak a telepítés előtti nyilvántartásba vételre lesz szükség, nem kell engedélyezési kérelmet benyújtani. A beruházónak nem kell egyedi szerződést aláírnia az elosztórendszer-üzemeltetővel a kis kapacitású fotovoltaikus rendszer alkalmazásához, és a kis kapacitású fotovoltaikus rendszer csatlakozási szerződését a nyilvántartásba vétel váltja fel. A kiserőmű hálózatra való csatlakozásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot, kivéve ha a késedelem oka az adott elosztórendszer-üzemeltető hatáskörén kívül esik.

A reformokkal kapcsolatos további részletes információkért érdemes áttekinteni az Európai Bizottság által összeállított értékelést a magyar helyreállítási tervről, amely ITT érhető el.

A helyreállítási terv felépítése

A. Demográfia és köznevelés

Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára: 579 ezer darab notebook tanulóknak és pedagógusoknak, valamint képességfejlesztő eszközök az iskoláknak. Bölcsődei férőhelyek fejlesztésének folytatása: több mint 3 500 új férőhely létrehozása. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása. A tanári hivatás vonzerejének növelése: a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80%-ra emelése 2025-re.

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben, szakképzésben: digitális tananyag- és készségfejlesztés. A felsőoktatási és szakképzési intézmények infrastruktúrájának modernizálása és digitalizációs fejlesztéseinek támogatása. Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és fejlesztése: kutatás-fejlesztési együttműködések felsőoktatási intézmények és kutató-tudásközvetítő szervezetek és iparági szereplők között.

C. Felzárkózó települések

Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 1 600 felújított és 400 új szociális lakás. Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken: legalább 5 000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére alkalmas megújuló közösségi energiatermelési kapacitás létrehozása. Szociális intézkedések: minőségi oktatáshoz, egészségügyi alapellátáshoz és szociális ellátásokhoz való hozzáférés javítása.

D. Vízgazdálkodás

21. századi megoldások bevezetése a vízgazdálkodásban vízpótlórendszerek fejlesztésén és új hálózatok kialakításán keresztül. Hatékony monitoring rendszer létrehozása.

A komponensben foglalt intézkedések elsősorban a vízhiányos területeken belüli vízpótlásra és jobb vízvisszatartásra, a csapadékvíz és a felvízi vízforrásokból származó vizek visszatartásának megerősítésére, a felszín alatti vizek védelmére és a vízkészletek ökológiailag helyes fenntartására összpontosítanak. Magyarország vízgazdálkodási monitoringrendszerének a monitoringállomások számának növelésével történő továbbfejlesztése várhatóan elősegíti az illetékes hatóságok számára a vízkivétel hatékonyabb kezelését.

Tervezett beruházás: főművi vízpótlórendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása, melynek kapcsán 2 projekt van megnevezve a helyreállítási tervben:

  • a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása, helyreállítása,
  • a Rábaköz-Tóköz vízpótlásának fejlesztése.

A helyreállítási tervben 57 milliárd forintos keret van a vízgazdálkodásra, ami a teljes terv 2%-a. Ez jelentős csökkenés az eredeti verzióhoz képest, ugyanis abban még 160 milliárd forintos keretösszeg szerepelt. Másfél évvel ezelőtt még EZEK voltak a tervszámok.

E. Fenntartható zöld közelekedés

Budapesti agglomeráció kötöttpályás fejlesztése: 56 km HÉV vasútvonal korszerűsítése, kapacitásfejlesztéseRegionális közlekedési hálózatok fejlesztése: vasúthálózat fejlesztése, 300 db elektromos üzemű busz és kapcsolódó töltőállomások forgalomba helyezéseKözlekedés digitalizációja: központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon, egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer

F. Energetika (zöld átállás)

lásd fent

G. Átállás a körforgásos gazdaságra

Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése

H. Egészségügy

Az egészségügyi alapellátás fejlesztése: háziorvosi praxisközösségek kialakítása, prevenciós és krónikus betegségmenedzsmenti programok, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítéseA 21. századi egészségügy feltételeinek kialakítása: kórházi hálózat és a mentőszolgálat fejlesztéseAz egészségügy digitális átállásának támogatása: információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a megelőzés, a diagnosztika, a kezelés, valamint a nyomon követés javítása érdekében; telemedicinaIdős emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló egészségügyi távfelügyeleti digitalizációs program: 1,5 millió 65 év feletti személy számára térítésmentes ún. gondosóra és kapcsolódó szolgáltatásA hálapénz kivezetése az egészségügy területén

I. Állam és közigazgatás

Beruházások és reformok, bővebben ITT.