A jövő itt van

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara első kifejezetten agrár startupokról szóló rendezvényén találkoztunk Kövesdi Lillával, aki ma a Corvinus Egyetemen tanul. Alapszakon angol nyelvű Business and Management képzést végzett, most pedig vállalkozásfejlesztést hallgat mesterképzés keretein belül. Közvetlenül a diploma előtt áll, melyet januárban szerezhet meg. Emellett 2018 eleje óta a Corvinus Agribusiness diákszervezet tagja, és már több mint egy éve az elnöke. A szervezet épp a múlt héten szerdán harmadik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferencián váltott nevet, Agribusiness Club-ra. A névváltással azt szeretnék kifejezni, hogy fordulóponthoz értek a növekedésben és a fókuszban ezentúl egyetemközi mivoltuk áll majd.

Kövesdi Lillát szoros családi kapcsolatok fűzik a mezőgazdasághoz, szüleinek mezőgazdasági gépkereskedelemmel, alkatrészellátással és szervizszolgáltatással foglalkozó középvállalkozása van. A konferencia egyik legforróbb témája a generációváltás tehát közvetlenül is érinti, mi több meghatározza az életét, hiszen tervei szerint az egyetem elvégzése után hazatérve, mint következő generáció, az édesapja mellett dolgozik majd és a későbbiekben értelemszerűen folytatja, átveszi majd a családi vállalkozást.

Kövesdi Lilla (Corvinus Agribusiness diákszervezet elnök)

Az előadásomat a Corvinus Agribusiness diákszervezet képviseletében tartottam, és tulajdonképpen az volt a fő témám, hogy a fiataloknak milyen helye és szerepe van az agrárszakmában, és hogy mi, mint egyetemközi országos diákszervezet, hogyan látjuk a generációváltás és az agrárdigitalizáció összekapcsolódását. Vajon mi az, amit meg tudnánk tenni annak érdekében, hogy elérjünk a fiatalokhoz, hogy ne csak az agrárkötődésű, hanem a kifejezetten nem agrárkötődési fiataloknak is vonzóvá tudjuk tenni az ágazatot? Hiszen van egy alapprobléma, amit be is mutattam néhány statisztikai adat segítségével.

"Nagyon komoly problémának tartjuk Magyarországon az elöregedő agrártársadalmat. 2020-as számok alapján a gazdálkodók egyharmada 65 év feletti, és csupán 8-9 százalék a 40 év alatti fiatal, tehát nincs elég fiatal az ágazatban."

Nekünk éppen ezért küldetésünk az, hogy bemutassuk az agrárium hagyományos területei mellett a peremterületeket is, így például az agrárfinanszírozás vagy az agrár startupok bemutatása is ide tartozhat. Ezzel perspektívát kínálhatunk a fiataloknak, hogy igenis van az ágazatban helyük, mert az jövedelmező és ez egyben jövőképet is biztosíthat nekik.

Kövesdi Lilla, az Agribusiness Club diákszervezet elnöke. Fotó: Kövesdi Lilla

Justin Viktor (Agroinform):

Valóban ennyire rossz a helyzet? Százból kilenc fiatalt érdekel csupán a mezőgazdaság, az agrárium, a többiek mind-mind másfelé mennének?

KL:

Igen, azt gondolom, hogy ez leképezi a valóságot. A KSH alapján a gazdálkodók egyharmada 65 évnél idősebb, a 40 év alattiak csupán 9 százalékot tesznek ki. Az egyetemen mindenképpen azt látom, hogy nagyon kevés az agrárérdeklődésű fiatal. A Corvinus Egyetem alapvetően nem agrár-irányultságú, ám ilyen alapképzés is volt. Mindenesetre sokkal kisebb a merítés azon fiatalok esetében, akik tényleg agrárérdeklődésűek, és ezért is nyitottunk mi más egyetemek irányába is. Már nem csak a Corvinusról vannak tagjaink, hanem más budapesti egyetemről is, a MATE-ról, a BME-ről, illetve számos vidéki nagyváros egyeteméről. Példának Debrecent említeném, ahonnan kifejezetten sok tagunk van. A Covid furcsa mód nekünk lehetőséget biztosított arra, hogy fejlesszük magunkat, és azóta tulajdonképpen minden eseményünket streameljük is. Így már arra is lehetőséget tudunk biztosítani, hogy egy vidéki tagunk ugyanúgy részese lehessen a diákszervezeti életnek, mint aki itt van helyben.

Már nem csak a Corvinusról vannak tagjaink, hanem más egyéb budapesti egyetemekről is, a Matéról is, a BGR-ről, illetve számos vidéki nagyváros egyeteméről. Kép: Agribusiness Club

JV:

Az összes tudományterület és a körülöttünk zajló digitális-technológiai forradalom összes vívmánya, mind-mind megjelenik az agráriumban, ezt a fiatalok talán nem látják pontosan? Mitől nem trendi a terület? Mi lehet annak az oka, hogy kevesebben érdeklődnek, hiszen bármi, amit egyébként az üzleti világban keresnek, az itt ugyanúgy megtalálható, sőt, talán még izgalmasabban is a robotika, a drónok, az automatizálás, az önvezető gépek képében. Így minden megvan itt is.

KL:

A kérdés kapcsán nekem két dolog jutott eszembe:

"Azt gondolom, hogy egy munkáltatónak manapság nincsen könnyű helyzete a fiatalokkal kapcsolatosan. Szerintem, hogyha egy kicsit kritikusan nézem saját magunkat is, sokkal kevésbé lojális ez a generáció, kisebb egy kicsit a munkabírása is."

Amit még mindenképpen kiemelnék - én legalábbis azt tapasztalom - hogy azok a fiatalok, akiknek semmilyen agrárkötődésük nincs nagyon nagy információhiányban szenvednek. Nem tudják, hogy ez az ágazat miről szól. Nagyon sokan még mindig azt gondolják, hogy a magyar mezőgazdaság ott tart, ahol 30 évvel ezelőtt is tartott. Ma már a sokat emlegetett sáros gumicsizma mellett nagyon sok minden más is megjelent az agráriumon belül. Rengeteg a lehetőség és azt gondolom, hogy pejoratív kép él a fiatalok fejében, talán ezért nem olyan vonzó a mezőgazdaság Azért használom a vonzó szót, mert én kritikusnak gondolom, hogy megmutassuk a velünk egyidős fiataloknak, hogyan tudnak jövedelmező munkalehetőséget találni, ami még érdekes is számukra.

A Corvinus Agribusiness diákszervezet elnöksége. Fotó: Agribusiness Club

JV:

A generációkra visszatérve talán mentalitásbeli, hozzáállásbeli változásra van szükség, a mai egy teljesen új világ, át kell állni az új típusú gondolkodásra. Mi a te álláspontod a generációk közötti különbségekről?

KL:

Nagyon összetett kérdés, hogy egy sikeres generációváltás, hogyan és mitől sikeres. Nyilván sok mindenen múlik, de én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy versenyképes, hatékony magyar mezőgazdaságról beszélhessünk, mindenképpen változtatni kell azon, hogy 2020-ban a felsőfokú agrár végzettséggel rendelkező fiatalok az összes gazdálkodónak csupán 9 százalékát tették ki, és a gazdálkodók kétharmada semmilyen mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkezik.

"Ahhoz, hogy hatékonyan termeljünk és megfeleljünk az olyan globális globális kihívásoknak, mint az élelmiszerbiztonság vagy klímaváltozás egy folyamatos, intenzív népességnövekedés mellett, innovatív technológiákat kell alkalmazni, amelyekhez szakmabeli végzettség kell."

Szükség van a fiatalokra, akik már hajlandóak és nyitottak ezeknek a technológiáknak az alkalmazására és ezzel előre tudják vinni a mezőgazdaságot és meg tudják alapozni a jövőt.

Ahhoz, hogy versenyképes magyar mezőgazdaságról beszélhessünk, változtatni kell azon, hogy 2020-ban a felsőfokú agrár végzettséggel rendelkező fiatalok az összes gazdálkodónak csupán 9 százalékát tették ki. Fotó: Agribusiness Club

JV:

A digitalizáció megkönnyíti a mezőgazdasági munkát, az életet, a profit termelést? Az Európai Zöld Megállapodást sokan egyfajta kényszerként élik meg, és nem segítségként.

KL:

Mindenképpen árnyalnám ezt. Azt gondolom, hogy az agrárdigitalizáció eszköz ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük a termelést, és ahhoz is egy eszköz, hogy kicsit változtassunk a jelenlegi helyzeten a fiatal munkavállalók számát illetően az ágazaton belül. Ez lehet egy olyan pont, amivel talán vonzóvá tudjuk tenni azok számára is az ágazatot, akiknek semmi közük nincsen hozzá. És azt is gondolom, hogy ez a jövő. Ehhez mindenképpen el kell kezdeni alkalmazkodni, megtanulni, beletanulni és szépen fokozatosan, nyilván nem egyik napról a másikra, de ugyanúgy, ahogy a generációváltás is egy folyamat, a digitalizáció térnyerése is az, tehát lépésről lépésre kell haladni.

Az agrárdigitalizáció eszköz ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük a termelést, és ahhoz is, hogy kicsit változtassunk a jelenlegi helyzeten a fiatal munkavállalók számát illetően az ágazaton belül. Fotó: Agribusiness Club

JV:

Felvonult itt jó néhány izgalmas startup, ennek kapcsán kérdezem, hogy látod a startupok világát, mennyire izgalmas, mennyire könnyű ma tőkéhez jutni?

KL:

Nagyon érdekesnek gondolom az agrár startupokat, és szerencsére - ahogy el is mondtam az előadásom közben - a mai előadók közül nagyon sokan jártak már nálunk a Corvinus Agribusiness falain belül is. Több startupper a tagjaink között is szerepel, tehát nálunk az agrár startup ökoszisztéma és a diákszervezet nagyon összefonódik. Arra is büszkék vagyunk, hogy az említett a startupokba tőlünk is kerülnek ki munkavállalók. Tehát nem csak azokkal vagyunk kapcsolatban, akik a startupot kitalálták és az ötlettel elkezdtek foglalkozni, hanem már a növekedésük során munkavállalókat is tudtunk ajánlani tagjaink közül vagyis valóban nagyon nagy az átfedés.

"Szerintem nagyon fontos az, hogy ne csak vállalkozni akarjon valaki, hanem keressen egy olyan problémát, amire megoldást szeretne találni."

Bár én sosem vettem részt aktívan egy startupban,mivel kicsit más területtel foglalkozom, de ettől függetlenül sok lehetőséget látok egy jó ötlettel rendelkező, frissen induló startupnak jelenleg Magyarországon, pontosan ezért támogatjuk mi is őket.

JV:

Csak nem pénzről beszélsz?

KL:

Akár arról is, igen. Szerintem a szakmai fejlődés mellett, tőkét is lehet találni, hogyha valaki megfelelően kidolgozott, profitábilis ötlettel rendelkezik.