„Ilyennek kell lennie egy magyar vállalatnak, amely az utolsó szögig a minőségre törekszik.” Ezt a megállapítást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tette a Gyermelyi Zrt.-t méltatva az új tésztagyár alapkőletételekor. Az Agroinform.hu meggyőződhetett ennek igazságtartalmáról azon a gyárlátogatáson, amelyet az ünnepség alkalmából újságíróknak tartottak.

A tésztagyártást már az alapanyag-termeléstől kezdve ellenőrzik

A Gyermelyi Vállalatcsoport fő termékei a tészta, a liszt és a tojás. Ezek előállítását már az alapanyag-termeléstől kezdve kontrollálja, egy teljesen zárt vertikumot működtetve. A Gyermelyi növénytermesztése „állítja elő” hozzá a búzát. A saját 8880 hektárján túl további 17 000 hektárnyi területet integrál a rendszerébe, így 200 magyar búzatermelőnek nyújt kiszámítható együttműködést és biztos felvevő piacot. A vetéstől, sőt a vetőmag-előállítástól kezdve felügyeli a termesztés egész folyamatát. A megtermelt évi 140 000 tonna gabonát két korszerű saját malmában őrli meg. A magyar lisztpiacnak is egyik meghatározó szereplője. Három tojófarmján pedig évente 140 millió darab tojást termel, melynek kisebbik felét héjas tojásként értékesíti, a nagyobbik felét friss tojásként a tésztagyárban használja fel.

A 2006-ban átadott high-tech tésztagyártó csarnokban minden munkafolyamat automatizált – fotó: Agroinform.hu

A „végtermék” a 2006-ban átadott high-tech üzemben készül. Mint Káhn Norbert kereskedelmi igazgató a gyárlátogatáson elmondta: napi 300-500 ezer darab tojást használnak fel, attól függően, hogy milyen receptúrájú terméket gyártanak. Az alapanyagok zárt csőrendszeren keresztül érkeznek a gyártósorokra. A lisztet a lisztkeverő üzemből fújják be. Bármelyik tartályból bármilyen arányban rá tudják juttatni a gépekre az őrleményt, így nagyon egyenletes, homogén lisztminőséggel dolgozhatnak.

Csak a lasagne és a lebbencs csomagolásához használnak kézi munkát

A tojástörőből érkezik a csőrendszeren át a tojás, és következik a gyúrás. A svájci gépeken „kényszergyúrás” van: két egymással szembeforduló préscsiga 20 másodperc alatt létrehozza a homogén tésztamasszát. Az olasz gépeken pedig a karmantyúk 20-30 percen át gyúrnak. Ha létrejön a légzárványmentes massza, a prés átnyomja a formázóbetéten. Ezután a tésztát magas hőmérsékleten szárítják – „kap egy hősokkot” –, 90-100 fokon, így mindjárt csírátlanítják is a terméket. Utána átmegy a közép- majd a végszárítóba, eközben folyamatosan csökken a hőmérséklet.

A tojástörő részleg.  Az automata gépsoron akár napi félmillió friss tojás is keresztül mehet – fotó: Agroinform.hu

A végén már csak egy-másfél százaléknyi párát „vesznek ki” a termékből. Az a lényeg, hogy egyenletes legyen a páraelosztás, mert különben feszültség keletkezik a termékben, és pár napos állás után elkezdene repedni, törni – magyarázta a kereskedelmi igazgató. A csomagolási folyamatok is automatizáltak, csak a lasagne és a lebbencs tésztához – amelyeket külön kis gépen gyártanak – használnak kézi munkát.

Éjjel-nappal termelnek, de ez is kevés, új gyár kell a továbblépéshez

A tésztagyárban nyolcvanvegynéhány fő dolgozik, az egész vállalatcsoportban pedig ötszázan. Az üzem folyamatosan, éjjel-nappal termel, gyakorlatilag 30-35 napot megy egyhuzamban, utána nagytakarítás következik. Idén eljutottak oda, hogy az üzem kapacitását teljesen kihasználják – tudatta a kereskedelmi igazgató.

Az elmúlt öt évben 50 százalékkal növelték az értékesítést,

a további növekedéshez kell az új gyár. „Természetesen” az is automatizált lesz. Egy 4000 és egy 3500 kg/órás teljesítményű nagy gépet állítanak munkába. Ez a kettő annyit tésztát képes előállítani, mint a jelenlegi négy. Így összesen 70-75 ezer tonnára bővül az éves kapacitás. Ez pont 10 ezer tonnával nagyobb, mint a teljes magyar tésztapiac. „Alapvetően az exportot célozzuk meg, de azt gondoljuk, hogy a magyar piacon is van még előrelépési lehetőség” – mondta el Káhn Norbert.

A tojások esetében is hasonló zárt rendszer működik, mint a búzatermékpályánál. A naposcsibétől kezdve ellenőrzik az előállítás minden fázisát – fotó: Agroinform.hu

A munkavégzés nagyon fontos részének nevezte a folyamatos minőség-ellenőrzést.

Minden gépről legalább kétóránként mintát vesznek.

Főzési próbákat is tartanak, és vizsgálják a beltartalmi értékeket is. Tavaly például több mint 40 ezer tojástartalom-vizsgálatot is végeztek – jegyezte meg. „Az a lényeg, ha bármi probléma van, a labor minél hamarabb detektálja” – hangsúlyozta, különben hatalmas mennyiségű selejt pöröghet ki, hiszen nagy teljesítményű gépekről van szó. Nemcsak a tésztagyárban van komoly laboratórium. A beszállított alapanyagok tekintetében, tehát a tojástermelésben és a malomban is működik az ISO IFS kontroll. Mint elmondta, Németországból is járnak ide minősíteni. Ezeken és a különböző nemzetközi partnereik auditjain is általában a legmagasabb minősítést érik el.

Az Agroinform.hu kérdésére a kereskedelmi igazgató kifejtette, számukra semmiféle pluszfeladatot nem jelentett a decemberben teljes körűen hatályba lépett 2011-es uniós jogszabály. E szerint minden terméknek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden fázisában pontosan nyomon követhetőnek kell lennie. A Gyermelyi ugyanis már évek óta így működik.

Itt végzik a ki- és betárolásokat. A kamionok ráállnak a kijelölt kapura, és elektromos targoncával húzzák a rakterébe az árut – fotó: Agroinform.hu

A tojások esetében is hasonló zárt rendszer van, mint a búzatermékpályánál – nyomatékosította. Maguk vásárolják meg a naposcsibéket – 70 százalékuk bábolnai fajta –, jércetelepükön saját takarmányukon nevelik, innen kerülnek a tojófarmjukra, de jut belőle értékesítésre is.

Évi 140 millió darab tojást állítanak elő.

Ebből nagyjából 85 millió darabot „tolnak be” frissen a tésztagyárba, a többit héjasként piacra viszik.

A jövő év elejére elkészülő új tésztagyárral európai szinten is erős közepes méretű üzemnek számítanak majd. „Olaszországban persze vannak ennél jóval nagyobb üzemek, de ebben a régióban, mondjuk Észak-Németországtól Bulgáriáig, a legnagyobb, a legmeghatározóbb üzem a Gyermelyi lesz” – emelte ki a kereskedelmi igazgató.