A hazai helyzet

Magyarország gázolajellátása biztosított február 5. után is, amikor életbe lépnek az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók - mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette:

Ez részben annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól.

Másrészt sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz. Ennek a mentességnek azért van nagy jelentősége az ellátásbiztonság szempontjából, mert így egy nem várt probléma esetén az egyik ország finomítója kisegítheti a másikét - hangsúlyozta.

Magyarország gázolajellátása biztosított február 5. után is, amikor életbe lépnek az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók.

Magyarország gázolajellátása biztosított február 5. után is, amikor életbe lépnek az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók. Kép: Pexels

Importgázra azért szükség lesz

Az üzletágvezető ugyanakkor jelezte, hogy a magyar üzemanyagpiac fenntartható ellátásához szükség van importra, ezért az európai üzemanyagárak, a finomítói árrések emelkedése várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Úgy fogalmazott:

Magyarország sem vonhatja ki magát az európai árfolyamatokból, de a hatások enyhébbek, mert továbbra is vásárolhat az ország orosz nyersolajat, ami jóval kedvezőbb árú, mint a Brent típusú nyersolaj.

Hortay Olivér kitért arra, hogy az Európai Uniónak napi 1-1,5 millió hordó gázolajra van szüksége, de a belső finomítói kapacitások nem elegendőek az igények ellátásához; az importigény mintegy felét eddig orosz forrásokból fedezték.

Az európai üzemanyagárak, a finomítói árrések emelkedése várhatóan Magyarországra is begyűrűzik.

Az európai üzemanyagárak, a finomítói árrések emelkedése várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Kép: Pexels


Új finomítók a rendszerben

Úgy tűnik, hogy elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak. Az Európai Unió mozgástere ezzel az intézkedéssel jelentősen szűkült - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette:

Csökken a tagországoknak az a képességük, hogy egy-egy nem várt ellátási problémát gyorsan és alacsony költségen kezeljenek, miután a beszerzést sokkal messzebbről kell megoldani.

Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos elemzések arra mutatnak rá: egyre nagyobb az esélye annak, hogy az Európai Unióban komoly ellátási problémák adódjanak - jelezte Hortay Olivér.

De mit lép majd az EU?

Az Európai Unió az elkövetkezendő napokban intenzív tárgyalásokat folytat arról, hogyan lehetne még jobban visszafogni az olaj- és kőolajtermék-exportból származó orosz bevételeket, és megerősíteni a Vlagyimir Putyin elnök hadigépezetét sújtó szankciókat. Az uniós diplomaták megbeszéléseket folytatnak a harmadik országokba irányuló orosz kőolajexport árplafonjának felülvizsgálatáról, melyet a G7 és az EU tavaly a tavalyi év végén vezetett be. Február elejéig még dönteni kell a kőolajtermékek, köztük a gázolaj árának új felső határairól is.

A harmadik országokba irányuló orosz olajexportra vonatkozó küszöbök célja a nyers- és finomított termékek áramlásának fenntartása, miközben korlátozza Putyin azon képességét, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborút.

A tömb tagállamainak egyhangú támogatására lenne szükség az új árplafonok elfogadásához, valamint bármilyen új, Moszkvával szembeni szankció elfogadásához, ami finoman szólva is hevessé teheti a tárgyalásokat.

Nyersolaj árkorlát

Az EU beleegyezett, hogy kéthavonta felülvizsgálja a kőolaj ársapkáját, ami azt jelentette, hogy az első felülvizsgálatra a hónap elején sor kellett volna kerüljön. Az Egyesült Államok és a szövetséges nemzetek ugyanakkor  márciusig akarnak várni a felülvizsgálattal, addig 60 dolláron tartva a küszöböt, mert szerintük az új mechanizmus már működik és korlátozza az árakat.

Ám az Észtország, Litvánia és Lengyelország vezette koalíció aktívan szorgalmazza a kőolajár felső határának csökkentését, mely szerintük túl magas a jelenlegi piaci árakhoz képest. A hét elején más tagállamokkal megosztott javaslatukban a Nemzetközi Energiaügynökség becsléseit idézték, melyek szerint  szerint az orosz olajpiaci átlagár decemberben 54 dollár, januárban pedig 52 dollár volt.

Ezek az államok most arra törekszenek, hogy a felső határt 40 és 50 dollár közé csökkentsék.

„Bár az ársapka intézménye bebizonyította, hogy működik, nyilvánvalóan nem elegendő, és ki kell aknáznunk a mechanizmusban rejlő további potenciált" – áll a Bloomberg News által megkapott dokumentumban. "Mivel Oroszország újabb támadásokat tervez Ukrajna ellen, rendkívül fontos, hogy erősebb nyomást gyakoroljunk az orosz gazdaságra, és csökkentsük a bevételeit" - írták.

(Forrás: MTI, Bloomberg)