A hazai helyzet
Magyarország gázolajellátása biztosított február 5. után is, amikor életbe lépnek az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók - mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette:
Ez részben annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól.
Másrészt sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz. Ennek a mentességnek azért van nagy jelentősége az ellátásbiztonság szempontjából, mert így egy nem várt probléma esetén az egyik ország finomítója kisegítheti a másikét - hangsúlyozta.
Magyarország gázolajellátása biztosított február 5. után is, amikor életbe lépnek az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók. Kép: Pexels
Importgázra azért szükség lesz
Az üzletágvezető ugyanakkor jelezte, hogy a magyar üzemanyagpiac fenntartható ellátásához szükség van importra, ezért az európai üzemanyagárak, a finomítói árrések emelkedése várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Úgy fogalmazott:
Magyarország sem vonhatja ki magát az európai árfolyamatokból, de a hatások enyhébbek, mert továbbra is vásárolhat az ország orosz nyersolajat, ami jóval kedvezőbb árú, mint a Brent típusú nyersolaj.
Hortay Olivér kitért arra, hogy az Európai Uniónak napi 1-1,5 millió hordó gázolajra van szüksége, de a belső finomítói kapacitások nem elegendőek az igények ellátásához; az importigény mintegy felét eddig orosz forrásokból fedezték.
Az európai üzemanyagárak, a finomítói árrések emelkedése várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Kép: Pexels
Új finomítók a rendszerben
Úgy tűnik, hogy elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak. Az Európai Unió mozgástere ezzel az intézkedéssel jelentősen szűkült - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette:
Csökken a tagországoknak az a képességük, hogy egy-egy nem várt ellátási problémát gyorsan és alacsony költségen kezeljenek, miután a beszerzést sokkal messzebbről kell megoldani.
Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos elemzések arra mutatnak rá: egyre nagyobb az esélye annak, hogy az Európai Unióban komoly ellátási problémák adódjanak - jelezte Hortay Olivér.
De mit lép majd az EU?
Az Európai Unió az elkövetkezendő napokban intenzív tárgyalásokat folytat arról, hogyan lehetne még jobban visszafogni az olaj- és kőolajtermék-exportból származó orosz bevételeket, és megerősíteni a Vlagyimir Putyin elnök hadigépezetét sújtó szankciókat. Az uniós diplomaták megbeszéléseket folytatnak a harmadik országokba irányuló orosz kőolajexport árplafonjának felülvizsgálatáról, melyet a G7 és az EU tavaly a tavalyi év végén vezetett be. Február elejéig még dönteni kell a kőolajtermékek, köztük a gázolaj árának új felső határairól is.
A harmadik országokba irányuló orosz olajexportra vonatkozó küszöbök célja a nyers- és finomított termékek áramlásának fenntartása, miközben korlátozza Putyin azon képességét, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborút.
A tömb tagállamainak egyhangú támogatására lenne szükség az új árplafonok elfogadásához, valamint bármilyen új, Moszkvával szembeni szankció elfogadásához, ami finoman szólva is hevessé teheti a tárgyalásokat.
Nyersolaj árkorlát
Az EU beleegyezett, hogy kéthavonta felülvizsgálja a kőolaj ársapkáját, ami azt jelentette, hogy az első felülvizsgálatra a hónap elején sor kellett volna kerüljön. Az Egyesült Államok és a szövetséges nemzetek ugyanakkor márciusig akarnak várni a felülvizsgálattal, addig 60 dolláron tartva a küszöböt, mert szerintük az új mechanizmus már működik és korlátozza az árakat.
Ám az Észtország, Litvánia és Lengyelország vezette koalíció aktívan szorgalmazza a kőolajár felső határának csökkentését, mely szerintük túl magas a jelenlegi piaci árakhoz képest. A hét elején más tagállamokkal megosztott javaslatukban a Nemzetközi Energiaügynökség becsléseit idézték, melyek szerint szerint az orosz olajpiaci átlagár decemberben 54 dollár, januárban pedig 52 dollár volt.
Ezek az államok most arra törekszenek, hogy a felső határt 40 és 50 dollár közé csökkentsék.
„Bár az ársapka intézménye bebizonyította, hogy működik, nyilvánvalóan nem elegendő, és ki kell aknáznunk a mechanizmusban rejlő további potenciált" – áll a Bloomberg News által megkapott dokumentumban. "Mivel Oroszország újabb támadásokat tervez Ukrajna ellen, rendkívül fontos, hogy erősebb nyomást gyakoroljunk az orosz gazdaságra, és csökkentsük a bevételeit" - írták.
(Forrás: MTI, Bloomberg)