A miniszterelnök a helyreállítási alap forrásait kéri az EU-tól

Orbán Viktor levélben közölte tegnap Ursula von der Leyennel, hogy az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszközben (RRF) foglalt keretösszeg 43 százalékát szeretné lehívni. A támogatási eszköz egy része hitel, a másik fele pedig vissza nem térítendő támogatás, és a magyar kormány csak ez utóbbira adja majd be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervet, az indoklás szerint azért, hogy ne adósodjon el még jobban az ország. A dokumentumok 2021-es benyújtásakor a kormány lemondott a kedvező feltételekkel nyújtott hitel részről (3400 milliárd forint) az EU-s elvárások miatt.

"Az ukrajnai háború soha nem látott kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait nagymértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik.
A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket igényelnek" – írta Orbán a levélben.

Az Európai Bizottság elégedetlen, kifogásolják, hogy az országspecifikus ajánlásokban meghatározott célok háttérbe szorulnának, köztük a korrupció elleni küzdelem és a jogállamisággal összefüggő ügyek. A 444.hu-nak egy magas rangú brüsszeli bürokrata megerősítette, hogy a preferált témák a közbeszerzési szabályozás, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a leszakadt társadalmi rétegek integrációja, és elvárják, hogy ezekre jusson a pénzügyi mentőcsomagból.

Mivel a magyar öntözési tervet nem érte konkrét kritika, ezért a talán a kivitelezés módjával voltak elégedetlenek a döntnökök.

Mivel a magyar öntözési tervet nem érte konkrét kritika, ezért a talán a kivitelezés módjával voltak elégedetlenek a döntnökök. Fotó: Pixabay

Átruházhatósági korlátok nélkül, ha lehet

Orbán Viktor úgy fogalmazott az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és tagjainak valamint az Európai Parlament elnökének eljuttatott levélben: "Válsághelyzetekben kiemelten fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősségvállalás. Ennek érdekében Magyarország csak azt kéri, hogy a számára elkülönített uniós forrásokhoz azonnali és hatékony hozzáférést kapjanak, és azokat rugalmasan, a válságkezelésre leginkább alkalmas célokra fordíthassák. Kérem a Bizottságot, hogy sürgősen hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő fellendülési és rezilienciaterveket, partnerségi megállapodásokat és a tagállamok operatív programjait. Kérem a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átruházhatósági korlátok megszüntetésével."

A magyar tervben eredetileg is hangsúlyos vasútépítések és hulladékfeldolgozási tervek a csomag eddiginél jóval nagyobb részét teszik ki, és ezek olyan "zöld" célok, amelyeket a Bizottság elvár. Néhány további brüsszeli ajánlás teljesítését is megígérte Orbán Leyennek. Így már kevésbé lehet belekötni abba, hogy egyéb ajánlások miért nem kapnak nagyobb figyelmet.

A vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keret is jelentősen redukálódott, ebből a Magyarországról fájón hiányzó öntözéses rendszerek kiépítését végezhették volna el.

A vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keret is jelentősen redukálódott, ebből a Magyarországról fájón hiányzó öntözéses rendszerek kiépítését végezhették volna el. Fotó: Unsplash

Az öntözés fejlesztése hátrébb került a sorban

A legtöbb pénzt a magyar kormány szándékai szerint az egyetemek fejlesztéséből vonnák el, amire 1000 milliárd forint felett jutott volna. A 444 szerint a vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keret is jelentősen redukálódott, ebből a Magyarországról fájón hiányzó öntözéses rendszerek kiépítését végezhették volna el. Viták folytak a Bizottsággal a környezetvédelmi kérdések tekintetében mivel klímavédelmi célokat veszélyeztető, vagy a környezetnek ártó beruházásokat nem lehetett volna finanszírozni. Mivel a magyar öntözési tervet nem érte konkrét kritika, ezért a talán a kivitelezés módjával voltak elégedetlenek a döntnökök.

Magyarország terveit hamarosan beadják majd, a Bizottság pedig két hónap átvizsgálást követően ajánlást tesz majd a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak az elfogadásra. Előlegként addig is 13 százalékhoz lehet hozzájutni, ami 2022 második felében érkezhet meg Magyarországra.

A Napi.hu forrásaira hivatkozva ma azt írta, hogy két dolog valószínűtlen lehet: az RRF felhasználhatóságára vonatkozó megkötések elengedése (maradna a megújuló energia, energiahatékonyság, környezetvédelem és digitális átállás), illetve a jogállamisági feltételek. Az orosz energiafüggőségünk csökkentése egy lehetséges egyetértési pontot képezhet.

(Forrás: MTI)