Az utolsó napokban a budapesti és a megyeszékhelyen lévő központi ügyfélszolgálatok 8 óra 30 perctől 18 óráig tartanak nyitva.
Május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a NAV által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az elektronikus azonosítással rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető webes felületen. Aki nem módosít a tervezetén, annak – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve – a kiajánlott tervezet lesz az érvényes bevallása május 20-ával.
Azok az elektronikus tárhellyel nem rendelkező adózók, akik kérték az adóbevallási tervezetük postázást, május elejéig kapták meg azokat a NAV-tól. Tanácsos átnézni a papíralapú tervezetet, illetve elolvasni a mellékelt tájékoztatót, amiben minden fontos tudnivaló megtalálható. Akiknek visszajár a befizetett adóból, vagy fizetniük kell a bevalláskor és részletfizetést kérnének, azoknak a bevallási tervezethez melléklet személyre szabott kiegészítő nyilatkozatát kell kitölteni és visszaküldeni május 20-áig.
Az szja befizetésekor az adóazonosító jelet vagy adószámot az átutalás vagy csekk „közlemény" rovatában mindig fel kell tüntetni. E nélkül a NAV a befizetett összeget csak késve tudja a befizetőhöz kapcsolni.
Akik elakadnak a tervezet jóváhagyásában, esetleges kiegészítésében, vagy az 1+1 százalék felajánlásában, azok hívják a NAV Infóvonalát a 1819-es telefonszámon, ahol a hivatal munkatársai május 18-án és 19-én 18 óráig, május 20-án 20 óráig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket.
Mi az ami nincs benne az automatikusan elkészített adóbevallás-tervezetben?
Akiknek olyan jövedelmük volt az előző évben, amiről a NAV nem vagy csak részben rendelkezik adattal, azoknak mindenképpen ki kell egészíteni a bevallást. Ilyen az őstermelői jövedelem is, az őstermelőknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezete. Szintén nem jelenik meg a bevallásban a lakáskiadásból, a lakás eladásából származó jövedelem, külföldről érkezi jövedelem.
Nyilatkozat az átalányadózásról május 20-ig
Ha az őstermelő személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett, akkor az éves szja-bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a következő évre nem választ átalányadózást. Így például, ha az őstermelő 2022-ben nem kíván átalányadózást alkalmazni, akkor a 2022. május 20-ig benyújtandó 21SZJA bevallásban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével teheti meg ezt a nyilatkozatot. Ha az őstermelőnek nem kell bevallást benyújtania, a bevallási határidőig nyilatkozhat erről a 'T101 nyomtatványon.
A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást alkalmazni.
Őstermelőkre vonatkozó bevételi értékhatárok 2021-re vonatkozóan (bevallás 2022. május 20-ig)
- A legkisebb őstermelők az éves minimálbér feléig, azaz évi 1 004 400 forint bevételig adómentességet élvezhetnek.
- Átalányadózó őstermelők esetében a bevételi értékhatár: mivel a minimálbér tízszereséig választható az átalányadózás, így 20 088 000 forint támogatások nélküli bevételig van lehetőség ezen adózási módszer alkalmazására.
- Azon átalányadózó őstermelőket, akiknek a támogatások nélküli bevétele maximum a minimálbér ötszöröse, 2021-es magasabb minimálbérrel számolva tehát, maximum 10 044 000 forint, nem terheli SZJA fizetési kötelezettség.
A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok a 2022-es évre vonatkozóan (jövő évi benyújtás)
A NAV tájékoztatójában számos információ megtalálható a 2022-es év adózási szabályairól: bevételi értékhatárok, bevételcsökkentő kedvezmények, átalányadózás, tételes költségelszámolás, 10 százalékos költséghányad alkalmazása, méhészeti tevékenységet végzőkre vonatkozó speciális szabályok, őstermelők családi gazdasága tagjainak adózása, a mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adója, áfakötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók.
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek a Csgtv. szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel számít.
A termelési tényezők, vagyis a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából származó bevételt 2022-től nem a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételei közt kell figyelembe venni. Ilyenkor a jövedelmet az értékesített vagyontárgy jellegétől függően az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre , vagy az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
A tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget akkor kell bevételnek tekinteni, amikor az őstermelő a vételár teljes összegét megkapja.
Nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő őstermelői tevékenységnél együttesen számítva – meghaladja az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított – támogatás összegét. Az őstermelőknél ezeket a támogatásokat tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.
2021. január 1-től a termőföld nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, így ennek értékesítésekor az ellenérték nem őstermelői bevétel, az adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni. Nem számít kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek a személygépkocsi sem, eladásakor az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok az irányadók. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai által használt személygépkocsi, termőföld értékesítésekor az ellenérték kizárólag az azt értékesítő tulajdonos bevétele.
Nyilatkozat az átalányadózásról május 20-ig – Fotó: Pixabay
Adómentes bevétel
A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 200 000 forintot. Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania.
