Egy NAK közlemény szerint a korábbi őstermelői és családi gazdálkodási rendszer elavult, ezért kezdeményezték a módosítását. Miért számított elavultnak, mi jelentette a legnagyobb problémát?
A most hatályban lévő szabályozást és az adózási határértékeket a 2000-es évek elején fogadták el. Jelenleg 600 000 Ft alatti árbevétel esetén nem szükséges személyi jövedelemadó bevallást készíteni, valamint ezen összeg után adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A fejlesztési lehetőségek pedig ma már beszűkülnek a 8 millió Ft-os adómentességi értékhatár miatt is. Ezek az összegek ma egészen más értéket képviselnek, mint 20 évvel ezelőtt. Ráadásul akkor a gazdaságok mérete kisebb volt,
most birtokkoncentráció zajlik, egyre több a közepes méretű gazdaság, ehhez modernebb jogi környezetre van szükség.
Győrffy Balázs: fékezi a gazdaságot, ha a gazdák nem érdekeltek a magasabb árbevétel elérésében – Fotó: NAK
Egy példával szemléltetném, hogy mi okozza a problémát: jelenleg a gazdálkodók családi gazdaság létrehozásával tudják a rendelkezésre álló adókedvezmények mértékét maximalizálni. Lényegesen rosszabb adózási környezetbe kerülnének viszont, ha a jelenlegi szabályok alapján gazdasági társaságot alapítanának tevékenységükre. Emiatt inkább beveszik a családi gazdálkodásba a legkisebb gyermeket és a nagymamát is, akik nyilvánvalóan a gyakorlatban nem gazdálkodnak, viszont ez növeli az átláthatatlanságot.
Egy öttagú család most összesen 40 millió Ft-os árbevételig (fejenként 8 millió Ft-ig) tudhat kedvezményes adózási környezetet maga körül. Ha az év végéhez közeledve már azzal kell sakkozniuk, hogy a kukoricát inkább csak jövőre adják el, mert nem akarják átugrani a határt, akkor nyilvánvalóan nem fognak megvalósítani semmilyen komolyabb beruházást. Nem éri meg nagyobb árbevételt elérni, hiszen jóval kedvezőtlenebb adózási szabályoknak kellene megfelelniük, így inkább nem fejlesztik a gazdaságot.
Hosszú távon fékezi a gazdaságot, hogy a gazdák nem érdekeltek magasabb árbevétel elérésében.
A probléma pontosan hogyan jelentkezett? A falugazdászok jelzik a szabályozás hiányosságait, átláthatatlanságát?
Van rálátásom személyesen is, de a legfontosabb forrás a gazdafórum. Hetente járunk a gazdák közé, ahol első kézből jutunk információhoz. Ebben a hónapban is számos fórumon vettünk részt a kollégáinkkal. Nyitott szemmel járunk, mindent igyekszünk megbeszélni a gazdatársadalom szereplőivel. Ilyen intenzív egyeztetések során a problémák jelentős része feltérképezhető. Ha van valamilyen javaslatunk, akkor azt rögtön véleményeztetni is tudjuk a gazdákkal, és mi is gyorsan tudunk reagálni az ő felvetéseikre.
Az új jogszabályban nem konkrét számok szerepelnek értékhatárként, hanem a mindenkori éves minimálbér alapul vételével állapítják meg a különböző értékhatárokat – fotó: Shutterstock
A gazdafórumokon nagyságrendileg hányan vesznek részt?
Változó, az időjárás és a mezőgazdaságban aktuális feladatoktól függ. Vannak olyan fórumok, hogy emiatt csak 10-15-en vesznek részt, de nem ritka a 200 fős fórum sem. A ideális az, amikor 40-50 gazdával tudunk leülni, ez a létszám alkalmas arra, hogy a véleményeket meghallgassuk, és érdemben reagálni tudjunk rá.
Hogyan készítették elő a jogszabályt?
A mostani jogszabály-változtatást közel 3 évvel ezelőtt kezdtük el kidolgozni. Megvizsgáltuk a nemzetközi példákat, és az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együtt is végeztünk egy felmérést az adózási környezetről, ennek keretében mintegy 10 ezer tagunk mondta el véleményét. Az egyes javaslatokat ez idő alatt folyamatosan teszteltük, és nem titok, hogy ez nem az első javaslat. Sok olyan ötletünk volt, amiről bebizonyosodott, hogy mégsem a kitűzött cél szolgálta. Az agrártárcával folyamatosan egyeztettünk ezekről annak érdekében, hogy a szaktárca és a politikai vezetés számára elfogadható javaslatokat alakítsunk ki.
Volt rá példa, hogy az Agrárminisztériummal már megtaláltuk a megoldást, és ekkor érkezett a jelzés a Pénzügyminisztériumtól vagy az igazságügyi tárcától, hogy nem felelünk meg néhány uniós szabálynak, változtatni szükséges. Hosszú, informális egyeztetések sorozata volt ez. Végül elkészült egy kodifikált anyag, ami azután a kormány elé került, és ezt el is fogadták október 13-án. A kamara életében ez egy komoly pillanat: egy általunk kezdeményezett változtatást a kormány terjesztett az Országgyűlés elé.
A jogszabálymódosító javaslat már az Országgyűlés előtt van – fotó: Shutterstock
Melyek a leglényegesebb változások a korábbi szabályozással kapcsolatban?
Az egyik legnagyobb előrelépés, hogy a jogszabályban nem konkrét számok szerepelnek értékhatárként, hanem a mindenkori éves minimálbér alapul vételével állapítjuk meg a különböző értékhatárokat. A minimálbér folyamatosan emelkedik, ez a normál gazdasági logika, és mindez megfelelő rugalmasságot fog adni a rendszernek.
Megnyitottuk a lehetőséget, hogy az őstermelők bevételük 25 százalékáig ne csak mezőgazdasági alaptevékenységet folytathassanak, hiszen ahhoz, hogy diverzifikálják a tevékenységüket, ma egy másik működési formát is alkalmazniuk kell, ami nem életszerű. Eddig például falusi turizmussal, szálláshely-működtetéssel nem tudtak foglalkozni őstermelőként, külön működési formát kellett fenntartaniuk, például céget kellett alapítaniuk. Így inkább bele se fogtak a legtöbben, vagy nem kifejezetten „fehér” megoldásokat választottak.
Az embereket nem kényszerítjük bele kacskaringós utcákba, ahol a szürke zónában tudják csak megtalálni a számításukat. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kedvező feltételek között, magasabb hozzáadott értékű termékeket tudjanak előállítani, ami nagyobb jövedelmi színvonalat fog jelenti.
Lényeges változás továbbá, hogy adómentesek lesznek a támogatások: a mostani rendszerben a bevételi küszöbértéknél a területalapú támogatások összegét figyelembe vesszük. Az új jogi környezet alapján ezek nem számítanak a bevételek közé. A területalapú támogatás valójában nem ajándék: komoly követelményeknek kell megfelelniük a gazdáknak, de emellett olcsó és jó minőségű élelmiszert kell előállítaniuk. Az európai lakosok hozzászoktak ahhoz, hogy jövedelemarányosan olcsó élelmiszerhez tudnak hozzájutni. Ráadásul ezt úgy tudja produkálni az agrárium, hogy a környezeti értékekre itt egyre nagyobb figyelem jut, mint az EU-n kívül.
Fontos változás, hogy adómentesek lesznek a támogatások – fotó: Agroinform.hu
Hogyan módosult az őstermelőként végezhető tevékenységek köre?
Mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel egészül ki: ide tartozik például a falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, vagy a mezőgazdasági szolgáltatások, például a permetezés.
Mi az, ami teljesen új elem a korábbi szabályozáshoz képest?
Új kategória az őstermelők családi gazdasága, ebben gyúrtuk össze azokat a kedvezményeket, amelyekben eddig a családi gazdaságok, illetve a közös őstermelői igazolvánnyal nyilvántartásba vett gazdák részesültek.
Az őstermelőkre vonatkozó értékhatárok az irányadók itt is, de fel kell szorozni a tagok számával, a kedvezmény mértéke azonban nem lépheti túl a 4 fő után járót. Végre nem lesz értelme több családtagot bevenni.
Jövő évtől 16 éves kortól kerülhet csak be a gyermek az új családi gazdaságba, kivéve, ha már előtte is tagja volt. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak pedig hozzátartozói viszonyban, illetve hozzátartozói láncolatban kell állniuk egymással.
Most arra lehet számítani, hogy még december 31-ig mindenki regisztrálni fogja a kiskorú családtagokat? Vagy nem lesz értelme, mert januártól csak 4 főt fognak számításba venni?
Teljesen felesleges lenne, mert január 1-től csak a legfeljebb négyes szorzó lesz alkalmazható attól függetlenül, hogy ettől több tagja van-e az őstermelők családi gazdaságának.
Az adózás értékhatárai hogyan változnak pontosan az egyes működési formák esetében?
Az őstermelőknek az éves minimálbér feléig, jelenleg, 2020-as minimálbéren számolva 966 ezer forintig nem kell adóbevallást benyújtaniuk. Emellett 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg
10 millió forintra nő az adómentesség határa, az éves minimálbér tízszereséig, azaz megközelítőleg a 20 millió forintig pedig kedvezményesen adózhatnak az őstermelők.
A 10 és 20 millió forint közötti árbevétellel rendelkező gazdálkodók személyi jövedelemadót a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után fizetnek majd. Vegyünk el példát: 11 millió forintos árbevétel esetén a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot.
Az őstermelők családi gazdálkodása (ez az új működési forma) esetében az átalányadózás választása – az előbb említett legfeljebb négyszeres szorzó miatt – a minimálbér 40-szereséig lehetséges, amely 2020-ban megközelítőleg 80 milliót Ft.
Új elem a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítés is. Megszerzésének mi lesz a legfontosabb előnye?
Sokan kinőtték a családi gazdálkodási kereteket, nem ritka, hogy 400-500 hektáros gazdaságok is családi gazdaság formában működnek, akár úgy, hogy kétfelé adminisztrálják. Eddig az adózási környezet miatt nem volt érdemes céget alapítani erre. Ha előállítunk egy olyan helyzetet, hogy ők akár vállalkozásban is tudják folytatni tevékenységüket, akkor érdemes lesz belevágni. Itt már nagy összegű beruházások vannak, akár százmilliós nagyságrendben is. A családi vagyont senki nem akarja kockáztatni, ekkora gazdasági méretnél érdemesebb lesz pl. egy korlátolt felelősségű társaságot létrehozni.
Új, kedvezőbb adózási kondíciókkal rendelkező kategória a családi mezőgazdasági társaság – fotó: Agroinform.hu
A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymásnak hozzátartozói. Mit jelent pontosan a hozzátartozó, ki számít majd annak?
Most csak a családi gazdálkodás vezetőjének közeli hozzátartozói lehetnek benne a gazdaságban, azaz férj, feleség, gyermek, nagyszülő, stb. De például az após és a sógor már nem számít közelinek. Az új szabályozás már „csak” a hozzátartozói szintet írja elő, elegendő lesz a hozzátartozói láncolat megléte is, így kinyílik a gazdálkodásban való részvétel a távolabbi rokonok számára is.
Például az élettárs hozzátartozó, azonban lényeges, hogy a termőföld használat esetében a kifüggesztési kötelezettségtől továbbra is csak közeli rokonok között lehet eltekinteni, az élettársnak való földhasználat engedélyezése kifüggesztés köteles marad.
Hogyan adóznak majd a családi mezőgazdasági társaságok?
Számos adózási kedvezményt vehetnek majd igénybe, amire eddig nem volt lehetőségük vállalkozás formájában. Adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az adómentes kivét értéke évente legfeljebb 50 millió Ft lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a kedvezményeket minden gazdasági társaság számára sikerült elérni, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e csmt-minősítéssel vagy sem.
Ezzel alapvetően azoknak a közepes méretű gazdaságoknak szeretnék kedvezni, akik magas színvonalon dolgoznak, de a bevételnövekedés elkerülése miatt eddig nem valósítottak meg komolyabb beruházásokat, nem léptek például feldolgozóüzem kialakítsa felé.
Ezzel arra szeretnénk rávenni a gazdálkodókat, hogy igenis gondolkodjanak magasabb hozzáadott értékű termékek előállításában, új növénykultúrák telepítésében, modernizációban. Az értékhatárok ne legyenek a fejlődés és mezőgazdaság versenyképességének gátjai. Az egy hektáron elérhető termelési érték növekedését várjuk ettől a módosítástól.
Miben lesz érzékelhető az adminisztráció csökkentése?
Maradva az előbbi példánál: 5 tagú családi gazdaságban 5 személyi jövedelemadó bevallást kellett készíteni, most ha családi mezőgazdasági társaság formában működik tovább, akkor egy darab céges bevallás lesz szükséges. A középső (őstermelők családi gazdasága) kategória esetében viszont marad az eddigi rendszer, hogy minden tagnak szükséges adóbevallást készíteni, viszont mivel 4-nél több tag nem vehető figyelembe, az is jelentős könnyebbséget fog jelenteni. 80 millió Ft árbevételnél eddig tíz ember bevallására volt szükség, most ehhez elég lesz négy is.
Az átmenet hogyan fog megvalósulni? A mostani családi gazdaságok automatikusan átkerülnek az új kategóriába?
A legtöbb esetben automatikusan folytatódni fog a jogviszony a legközelebbi formában, például aki év végén őstermelő, az jövőre is az lesz. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és a családi gazdaság kategóriája meg fog szűnni, de ők őstermelők családi gazdaságaként működnek tovább egy néhány hónapon belül teljesítendő adategyeztetéssel. A jogszabály szerint a falugazdászoknál kell majd rendezni ezeket a viszonyokat. Az őstermelők száma csökkeni fog valószínűleg, mert azok, akik csak azért váltották ki az igazolványt, hogy a családi adózási optimum elérhető legyen, de egyébként személy szerint nem gazdálkodnak, meg fogják szüntetni az őstermelői jogviszonyukat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kevesebben foglalkoznak majd mezőgazdasággal. Itt kell elmondani azt is, hogy jövőre megszűnik a fizikai őstermelői igazolvány, és online, nyilvános nyilvántartásra állunk át.
A kamara online nyilvántartásra át áll 2021-től – fotó: Shutterstock
A falugazdászok mikor fognak értesülni ezeknek a változásoknak a részleteiről?
Folyamatosan küldjük nekik a részleteket, a következő időszakban tervezünk egy online workshopot számukra. Tájékoztatni fogjuk a falugazdászokat arról, hogy a jogszabály mit tartalmaz, kérdezni is lesz lehetőségük, ezek után hitelesen tudják majd képviselni a változtatást a gazdálkodók felé.
A törvény elfogadása novemberben várható, ugyanis az adószabályok is változnak, az ezeket érintő változtatásokat a hatályba lépés előtt 30 nappal át kell vinni a parlamenti szakaszon, így novemberi szavazás szükséges a januári életbe léptetéshez.
Roadshow-t is terveztünk az agrártárcával, ezt az osztatlan közös tulajdonú földterületek szabályozása kapcsán történő változások és az új adózási és működési rendszer megismertetése is szükségessé tenné, de egyelőre ennek módját nem látjuk a pandémiás helyzet miatt.
Az „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” c. 2018-as kiadványban gyűjtötték össze a mezőgazdaság számára fontos súlyponti kérdéseket. Ezzel az új szabályozással elérik az ott kifejtett célokat a működési formák átláthatóvá tétele és az adózás tekintetében?
Igen, ezzel teljesítettük, amit el szerettünk volna érni. Ezzel az anyaggal indult az egész folyamat, majdnem 3 éve határoztuk meg azokat a súlyponti kérdéseket, amelyekről azt gondoltuk, hogy rövid távon meg kell oldani. Nagy örömünkre, úgy tűnik, révbe ért a kezdeményezés. Remélhetőleg az Országgyűlés elfogadja majd novemberben a törvényjavaslatot, és így január 1-től érvénybe léphetnek az új szabályok, és elgördülnek az akadályok a mezőgazdaság versenyképességének növekedése elől.
