„A jelenlegi gazdasági környezet néhány vállalkozásnál már a működés fenntarthatóságát veszélyezteti, a beruházások pedig szinte minden szempontból kockázatosabbak lettek, ezért a korábbinál is rugalmasabb pénzügyi megoldásokra van szükség" – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója a hitelintézet sajtótájékoztatóján.
Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója – Fotó: OTP
Az Agroinform.hu arról kérdezte Szabó Istvánt, hogy milyen feltételekkel juthat hitelhez egy agrárvállalkozó ma, milyen kockázatokkal kell számolni a beruházások megvalósítása során.
Milyen feltételekkel tud most hitelhez jutni egy agrárvállalkozó? Milyen költségekkel kell számolniuk a vállalkozóknak, és az mennyiben tér el a 2-3 évvel ezelőtti lehetőségektől?
Jelenleg számos tényező nehezíti az agrárvállalkozások helyzetét, gondoljunk csak az inflációra, az akadozó ellátási láncokra, az egekbe szökő takarmány- és energiaárakra vagy az állatbetegségekre. A korábbi éveket jellemző kedvező gazdasági környezet rövid idő alatt megváltozott, a gazdáknak pedig fel kell készülniük arra, hogy a „kegyelmi állapot" véget értével nagyságrendekkel magasabb finanszírozási költségekkel kell számolni.
A bankok oldalán is megnőtt a hitelezés kockázata, melynek eredményeként módosulhatnak a hitelezési feltételek, szigorúbban vizsgálhatják például a cégek cash flow-ját vagy termeléshatékonysági mutatóit. Míg korábban a rendkívül kedvező Növekedési Hitelprogram Hajrá fix 2,5 százalékos kamat mellett volt igényelhető, jelenleg például egy tíz éves futamidejű konstrukció kamata 4,5 százalék is lehet, amire rárakódik a kamatmarzs és a kockázati költség is, így már 6 százalék fölötti finanszírozásról beszélünk.
Miben rejlik a beruházások kapcsán felmerülő növekvő kockázat?
Jelenleg egyrészt a gazdaságok jövedelem-stabilitása, másrészt a beruházások költségeinek tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, az inflációs környezet 20-30 százalékos költségnövekedést is okozhat a most megvalósítandó beruházásokban. Sőt, egyes esetekben, a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált.
A bankok oldalán is megnőtt a hitelezés kockázata, melynek eredményeként módosulhatnak a hitelezési feltételek az agrárium vonatkozásában is – Fotó: Pixabay
2021 első öt hónapjában például 2020. év végéhez képest a faanyagoknál 72%-os áremelkedés volt tapasztalható. Vannak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket egyelőre mégsem valósítanak meg a gazdálkodók. Mindezek ellenére azonban a hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó fejlesztéseket nem engedheti el az agrárium, mert hosszú távon ez jelentheti a kulcsot a versenyképesség növeléséhez, illetve tartani kell a versenyt a régiós konkurensekkel is, sőt, ha van rá mód, ki kell emelkedni a mezőnyből.
A december közepén kihirdetett új szabályozás értelmében a 2020 után benyújtott pályázatok esetében, amelyek építési beruházást tartalmaznak, kompenzációra tarthatnak számot a pályázók. A gyakorlatban ez mit jelent majd?
A napokban jelent meg a VP Irányító Hatóság Közleménye a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló építési beruházásokkal kapcsolatban felmerült költségnövekmény finanszírozásáról. A vonatkozó kormányrendelet alapján már van lehetőség többlettámogatás igénybevételére a 2020. január 1-jét követően benyújtott, építési beruházást tartalmazó VP támogatási kérelmek esetében, ám kizárólag azon költségek növekedése miatt, amelyek az építésre vonatkoznak. A többlettámogatás igénylésére egy alkalommal van minden pályázónak lehetősége, legkésőbb az első építési kiadás kifizetésének jóváhagyása előtt. Legfeljebb akkora többlettámogatás igényelhető, amekkora költség-növekmény az Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) referenciaárai alapján az adott időszakra igazolható. Arról, hogy jogosult-e a pályázó a többlet-támogatásra, az Irányító Hatóság dönt.
A későbbiekben ennek a kompenzációnak az igénybevétele járhat-e valamilyen most nem várt következménnyel a pályázó számára (például a hitelbírálatok során)?
A kompenzáció, azaz a többlettámogatás az időközben felmerült többletköltségek forrásául szolgál, tehát az igénylését mi finanszírozói oldalról támogatjuk, sőt, az önerő kiegészítés mellet a hiányzó forrást is készek vagyunk meghitelezni. Negatív következménye annak lehet, ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel. A többletköltséget ez esetben valószínűleg önerőből kell majd finanszírozni.
Az élelmiszeripari beruházásoknak Önök szerint mi a legfőbb gátja? Az élelmiszeripari beruházások finanszírozhatóságának milyen kockázatait látja egy pénzintézet?
Az élelmiszeripar finanszírozása, beleértve a beruházásokat és az üzemviteli finanszírozást egyaránt, elsősorban a kiegyenlített alapanyag-ellátás szempontjából speciális. Egyébként ugyanazok az általános gazdasági körülmények hatnak rá, mint a többi ágazatra.
Az kétségtelen, hogy az energiaárrobbanás, az építőanyag és az alapanyag árak drasztikus emelkedése növeli a beruházási és a termelési költségeket, de a Vidékfejlesztési Programban elnyerhető 50%-os támogatás mellett a megtérülés jelen körülmények között is biztosítható. A stabil hazai és exportpiaccal rendelkező, a költségek növekedését az áraikban rövidebb idő alatt érvényesíteni képes vállalkozások jelen körülmények között is megvalósítják a tervezett fejlesztéseket. Több olyan projektet finanszírozunk, amelyek korszerűségük és kapacitásuk révén meghatározóak lesznek az adott szakágazatokban. A most induló, vagy a már működő, de a vállalat méretét jóval meghaladó nagyságrendű beruházást tervező vállalkozások helyzete azonban sokkal bizonytalanabb lett. Esetükben a hosszabb távú elköteleződést jelentő beruházási hitelezés kockázatainak mérséklésére elsősorban a garancia szervezetek bevonásával nyílik lehetőség.
_fill_540x300_0.jpg)
