200 év gazdászhagyományai elevenednek meg

Az óvári gazdászok több mint két évszázados múltjából számtalan olyan esemény és tárgy őrződött meg az emlékezetben, amelyekhez a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán tanulók és jogelődjén végzettek is szorosan kötődnek. Mindezek kézzelfoghatóan őrzik meg és éltetik az összetartozás élményét és örömét. E jelentős eszmei értékkel bíró tárgyak és a hozzájuk fűződő gazdásznosztalgia olyan értéket képviselek, melyek nem csak az óvári gazdászok számára lehetnek érdekesek. Lássuk, melyek ezek!

Óvári Gazdász érem és jelvény

Több mint 100 évvel ezelőtt, 1917. október 9-én nyitotta meg Ujhelyi Imre igazgató a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelőd intézményének, a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiának a 100. tanévét. Az ünnepségen bejelentette, hogy Bácsy Géza hallgató, ifjúsági elnök kérvényt nyújtott be a honvédelmi miniszterhez, hogy az Akadémia 100 éves évfordulója alkalmával emlékérmék/plakettek, jelvények verése céljából egy ellenségtől zsákmányolt ágyút engedjen át. A kérelmet a miniszter megtagadta.

Az érmet Bácsy Géza ifjúsági elnök útmutatása alapján Berán Lajos szobrászművész mintázta és a Schneider cég verte volna készre. A tervben az érem előlapján az alapító képe, megfelelő köriratban volt látható. A hátsó oldalán háromnegyed profilban az akadémia régi épületének képe (1. kép), előtte oldalt a gazdaságot ábrázoló női alak, kezében kévével és sarlóval (2. kép). Az éremből tehát sajnos nem ismerünk elkészült példányt. Egy későbbi, a karunk 175 éves évfordulójára készült plaketten viszont hasonló megoldásokat láthatunk.

1. kép – forrás: Széchenyi István Egyetem

2.kép – fotó: Széchenyi István Egyetem

Magvetőt ábrázoló jelvény

A tervbe vett különböző formájú és nagyságú plakettek, érmék és jelvények közül egy ovális, egyoldalas jelvény (25x33 mm) készült el (néhány példányban).

A jelvény magvetőt ábrázol „Magyaróvári Gazdasági Akadémia 1818–1918" körirattal. Háromféle kivitelben készült: 10 zománcozott ezüstből, 100 ezüstből és 1500 bronzból. A jelvényt Kiss Ferenc készítette.

Jelenleg a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán egy mintapéldány található bronzból (3. kép baloldalon), illetve tudomásunk van egy a 200 éves évfordulón kiállított hordható és tűzzománccal ellátott példányról is (3. kép jobboldal), mely magántulajdonban van (valószínűleg a 10 zománcozott ezüst példányokból maradhatott fenn).

Ez utóbbi jelenleg az egyedüli ismert példány, mely teljesen kivitelezett és igen jó állapotban maradt fenn. A ma is használatban lévő Óvári Gazdász jelvényt (4. kép) az 1957–1961-es évfolyam készítette első ízben, a tablóképükön is látható a telt meghajlott kalász és az Óvár felirat. (Az érett búzaszem a szakmai tudással felvértezett hallgatót jelképezi.) A  felső képen a ma hordott jelvény látható.

3. kép: A 100 éves évfordulóra készült Gazdász jelvények – fotó: Széchenyi István Egyetem

4. kép: Gazdász jelvények – fotó: Széchenyi István Egyetem

Gazdászfa és emlékhely

A mosonmagyaróvári karon található park főbejáratától induló gyalogút közepe táján, bal oldalon legalább 100 évig dacolt az idővel egy óriás fekete nyár (Populus nigra), a Gazdászfa. Mérete és kora miatt is érdemes arra, hogy emlékezzenek rá. Különleges helyet vívott ki magának az akadémiai hallgatók körében is.

A mindenkori elsőéves gólyák hallgatóvá fogadásának tréfás helyszíne volt, és egy-egy sikeres vagy sikertelen vizsga után is hódoltak kultuszának, férfiasan vagy koszorúval. Az óvári gazdászok társadalma tagjai sorába fogadta a Gazdászfát. A befogadás őszinte érzésből fakadt, és a fa köszöntése hagyománnyá vált. Az öreg gazdászok évfolyam-találkozóinak szintén egyik mozzanata volt a Gazdászfa megkoszorúzása (5. kép) (forrás: Óvári Mezőgazda, 1980 27. oldal).

5. kép: Gazdászfa koszorúzása (vizsga után) – fotó: Óvári Mezőgazda, 1980

A Gazdászfa (megj.: a Május 1., később Wittmann Antal parkban Bellér és Máté 1964-es felmérés során 26 darab volt még) méreteit dr. Tersztyánszky Gábor és dr. Németh István tanár urak határozták meg fénykép alapján mikroszkóp alatt.

Az alábbi paraméterekre jutottak: a fa körülbelül 30 méter magas volt. Átmérője az alapjánál körülbelül 13 méter (hét felnőtt érte át), az üregébe 8-10 fő befért. Amikor a fa pusztulásnak indult, és egy hatalmas odú tátongott rajta, az 1986-os év egy szombat éjszakáján egy gondatlan okból keletkezett tűz az üreges törzset lángra lobbantotta. 1987 áprilisában már nem hajtott ki, vastagabb ágait a szél letörte, ezért kivágták. Így egy kedves emlékeket őrző fájával lett szegényebb a liget (6. kép). Egyik ágának darabját ma is őrzi névtelenül a kollégium parkja egy üvegvitrinben (7. kép).

6–7. kép: A kivágott gazdászfa és egyik ágának darabja a Cserháti Kollégiumnál – fotó: Széchenyi István Egyetem

Az 1961-ben végzett évfolyamból Magassy Dániel 2001-ben elmondott emlékműavató beszédéből kiderül, hogy dr. Németh István kezdeményezésére, Füstös János tervei alapján,  a 40 éves évfordulójuk kapcsán 2001. június 15-én egy emlékoszlopot (8. kép) emeltek a „Gazdászfa emlékére", a jövő generáció számára. A szükséges faanyag beszerzésében dr. Iváncsics János, míg a csúcson lévő faragvány az engedélyeztetési-kivitelezési ügyek intézőjeként Németh Endre nyújtott hathatós segítséget.

8. kép: Gazdász emlékoszlop (1961-ben végzett évfolyam állíttatta) – Széchenyi István Egyetem

Ha szívesen mélyedne el a szimbolikus jelentőséggel bíró óvári gazdászok múltjában, jelenében és jövőjében, a témáról készült Alumni Talk podcastot ide kattintva hallgathatja meg.