Energiaválság

Az EU energiaügyi miniszterei pénteken Brüsszelben tárgyaltak az Európát sújtó energiaválságra válaszul adható sürgősségi intézkedésekről. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy korlátozza a gázárakat, miközben egyre sürgetőbb a fogyasztókat és a vállalkozásokat sújtó, rohamosan emelkedő számlák kezelése.


A gáz ára történelmi csúcsokat döntött Európában, átterjedt az árampiacra, és súlyosbította az orosz ukrajnai háború által kiváltott energiaválságot.

„A Bizottsággal közösen gyorsan kell dolgoznunk, és uniós szinten összehangolt megoldást kell készítenünk a magas energiaárak mielőbbi mérséklése érdekében” – mondta Jozef Sikela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, a brüsszeli tanácskozás elnöke az Euractive-nak. Az EU energiaügyi miniszterei felkérték az Európai Bizottságot, hogy szeptember közepéig tegyen javaslatot a gáz árplafonjára, de a részleteket Brüsszelre bízták. A következő hetekben újabb miniszteri értekezletet hívnak össze a végső részletek tisztázására. Ezen a ponton azonban még mindig eltérnek a vélemények arról, hogy az árplafont az összes gázimportra kell-e alkalmazni, vagy csak az orosz gázra.

Magyarország semmiképp nem támogatja az európai uniós gázársapka bevezetését, mivel az álcázott szankciós intézkedés, amely az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.

Múlt heti fejlemények

A múlt héten Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy személyesen támogatja az orosz vezetékes gáz importjának árplafonját, jóllehet ez valószínűleg fokozza majd a feszültséget Moszkvával szemben, mely megtorlásként azzal fenyegetőzött, hogy teljesen megszakítja az európai szállítást.

„Szilárd meggyőződésem, hogy itt az ideje felső határt szabni az Európába irányuló orosz vezetékes gázra"

– mondta von der Leyen pénteken, szeptember 2-án. Németország szerint az orosz gázimport teljes leállítása nem okozna nagyobb kárt a gazdaságában, mivel Moszkva a múlt héten már leállította az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül történő szállítást. „Németország már nem kap orosz gázt” – mondta Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter. „Ez azt jelenti, hogy a piac már nem számít arra, hogy összeomlunk, ha nincs orosz gáz.” Az elterjedt nézet szerint árplafonra van szükség, de az Európai Bizottságnak és az EU-tagországoknak több időre van szükségük, hogy finomhangolják a végrehajtás módját – mondta Sikela újságíróknak a találkozó után.

Felszólították az Európai Bizottságot, hogy korlátozza a gázárakat, miközben egyre sürgetőbb a fogyasztókat és a vállalkozásokat sújtó, rohamosan emelkedő számlák kezelése.

Felszólították az Európai Bizottságot, hogy korlátozza a gázárakat, miközben egyre sürgetőbb a fogyasztókat és a vállalkozásokat sújtó, rohamosan emelkedő számlák kezelése. Kép: Pexels

Hans Vijlbrief holland miniszter szerint véleménymegoszlás van, és a Bizottság feladata, hogy ezt feloldja.

Miközben a Gazprom tovább szűkítette az európai szállításokat pénteken, az Európai Bizottság válaszul két lehetséges eszközt vázolt fel a nagykereskedelmi gázárak korlátozására – amelyek közül az egyik csak Oroszországot célozná meg – derül ki egy kiszivárgott anyagból.

Megosztás az árplafon felett

Az energiaválság kezelésének módjairól szóló bizottsági dokumentum pozitívan értékelte az orosz gázimport árplafonjának meghatározását, és azt állítja, hogy az EU már csökkentette az orosz szállításoktól való függőségét, így ez egy „megvalósítható lehetőség”.

Míg azonban egyes országok támogatják, mások, például Ausztria és Magyarország aggódnak egy ilyen intézkedés következményei miatt, amelyek miatt Oroszország megtorlásul megszakíthatja az EU-ba irányuló gázszállítást.

A lépés ráadásul egy Oroszország elleni szankcióhoz is hasonlítható, amelyhez az EU-tagországok egyhangú szavazata szükséges a jóváhagyáshoz. „Ha kizárólag az orosz gázra vonatkoznának árkorlátozások, az nyilvánvalóan az orosz gázszállítás azonnali megszakításához vezetne. Ennek elismeréséhez nem kell Nobel-díj” – mondta még a múlt héten Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Óvatos tagállamok

A találkozó előtt egy EU-diplomata azt mondta , hogy a kizárólag Oroszországra vonatkozó opciót az országok többsége nem támogatja. További munkára van szükség a meghatározott joghatóságok területéről importált gáz árplafonjának lehetséges bevezetéséről – derül ki az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő cseh kormány ülésének összefoglalójából. Alternatív megoldásként több ország, köztük Olaszország és Belgium felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg

Az összes uniós gázimport árplafonját, beleértve a cseppfolyósított földgázt (LNG), amely ma főleg az Egyesült Államokból és Katarból érkezik.

Kadri Simson, az EU energiaügyi igazgatója azonban azt mondta, hogy az összes gázimport árplafonja „ellátásbiztonsági kihívást jelenthet” Európa számára, amely jelenleg egyre inkább az LNG-től függ, melyért erős verseny van a globális piacokon. Agnès Pannier-Runacher francia energiaügyi miniszter szerint Párizs „támogat egy olyan mechanizmust, amely korlátozza az orosz vezetékes gázszállítást”, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy ilyen javaslatot terjeszt elő. Az összes gázimport korlátozására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban elmondta, hogy Franciaország „meglehetősen nyitott álláspontot képvisel ezzel az intézkedéssel kapcsolatban, feltéve, hogy megvizsgáljuk azokat a mentességeket”, amelyek lehetővé teszik az uniós energiavállalatok számára, hogy az ellátás biztonságának védelme érdekében a piaci ár felett vásároljanak gázt.

„Őszintének kell lennünk fogyasztóinkkal, háztartásainkkal és vállalkozásainkkal, el kell mondani, hogy nem tudjuk teljesen letompítani a hatásokat. Csak némileg tompítani leszünk képesek

„Őszintének kell lennünk fogyasztóinkkal, háztartásainkkal és vállalkozásainkkal, el kell mondani, hogy nem tudjuk teljesen letompítani a hatásokat. Csak némileg tompítani leszünk képesek" –figyelmeztetett Eamon Ryan ír energiaügyi miniszter. Kép: Pexels

Extraprofitot szimatolnak

Eközben Vijlbrief elmondta, hogy „széles támogatottság” övezi az EU végrehajtóinak azon javaslatát, hogy korlátozzák az úgynevezett inframarginális energiatermelők – például a megújuló energiaforrások, a nukleáris és a lignit – bevételeit, amelyeknek alacsonyak a működési költségei és a legtöbbet profitáltak a magas gázárakból.

A bevételt ezután újra felhasználnák a magas energiaszámlákkal küszködő háztartások és fogyasztók támogatására.

A miniszterek felkérték az Európai Bizottságot, hogy szeptember közepéig terjesszen elő javaslatot az olaj- és gázipari társaságok szokatlanul magas bevételeinek lecsökkentése érdekében. A cseh összefoglaló dokumentum szerint a miniszterek azt is szeretnék, hogy az EU végrehajtó testülete dolgozzon ki „sürgősségi likviditási eszközöket, amelyek biztosítanák, hogy a piaci szereplőknek elegendő fedezet álljon a rendelkezésükre a letéti felhívások teljesítéséhez, és amelyek kezelik a határidős piacok megnövekedett volatilitását”. Ezzel párhuzamosan a miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az EU-szerte összehangolt villamosenergia-igénycsökkentés ösztönzésére.

A miniszterek felkérték az Európai Bizottságot, hogy szeptember közepéig terjesszen elő javaslatot az olaj- és gázipari társaságok szokatlanul magas bevételeinek lecsökkentése érdekében.

A miniszterek felkérték az Európai Bizottságot, hogy szeptember közepéig terjesszen elő javaslatot az olaj- és gázipari társaságok szokatlanul magas bevételeinek lecsökkentése érdekében. Kép. Pixabay

Kötelező erő

Sikela a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ez hasonló lesz a júliusban elfogadott gázkereslet-csökkentési célhoz, amelynek elején önkéntes célt tűznek ki, a helyzet súlyosbodása esetén pedig kötelező lesz. Simson azonban azt javasolta, hogy a Bizottság álljon készen a további lépésekre is.

„Valójában, a tagállamok általában nagyon vonakodnak a kötelező érvényű intézkedések támogatásától, de a Bizottság pontosan azt fontolgatja, hogy csúcsidőben kötelező érvényű villamosenergia-csökkentési célokat fogunk javasolni”

– mondta. Míg a hollandok támogatják ezt a célt, „néhány ember nem szereti a kötelező szót” – kommentálta Vijlbrief. Az Európai Bizottság várhatóan szeptember 13-án kedden tesz majd javaslatot az intézkedésekre, és Sikela jelezte, hogy Csehország a lehető leggyorsabban szeretné elfogadni azokat. Bármit is tesz az EU, azzal nem lesz feltétlenül képes teljes mértékben kompenzálni az energiaválság hatását – figyelmeztetett Eamon Ryan ír energiaügyi miniszter.

„Őszintének kell lennünk fogyasztóinkkal, háztartásainkkal és vállalkozásainkkal, el kell mondani, hogy nem tudjuk teljesen letompítani a hatásokat. Csak némileg tompítani leszünk képesek”

– mondta. „Minden lehetőség az asztalon marad” – tette hozzá Simone Tagliapietra, a Bruegel gazdasági agytröszt munkatársa. „Most a Bizottságon múlik, hogy részletes javaslatokat tegyen, amelyeket a blokk szeptember végéig kíván elfogadni” – mondta el az Euractiv-nak.

Orosz reakciók

A G7 árplafonjavaslattal szemben Oroszország kedvezményes olajat kínált fel Indiának. A kedvezmények várhatóan jelentősek és alacsonyabbak lesznek az elmúlt hónapokban Irak által kínáltnál. A harmadik legnagyobb olajimportőr Indiát a G7-országok is megkeresték, arra kérve, hogy támogassa az EU által bevezetendő árplafont.

Augusztusban India napi 7 38 024 hordót importált Oroszországból, 18 százalékkal kevesebbet, mint júliusban - mutatják a londoni székhelyű Vortexa nyersanyag-elemző szolgáltató becslései, amely nyomon követi az olajtankerek mozgását az import becsléséhez. A tisztviselők szerint mindaddig, amíg Oroszország versenyben lesz a többi nagy előállítóval, India továbbra is onnan fogja beszerezni az olaját.

(Forrás: Euractiv)