Múlt héten jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy a kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint további mezőgazdasági termékek importjára.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét, Petőházi Tamást arra kértük, hogy értékelje a terménypiacon kialakult tarthatatlan állapotot és a magyar növénytermesztők kilátásait.

"Hatalmas problémát jelentett az ukrán gabonaimport a magyar gabonatermesztésre és a piacra nézve, fontos, hogy végre meg tudta lépni az ország az import megállítását. Erre azért volt most lehetőség, mert a többi ország is csatlakozott, a lengyelek, a románok, a szlovákok és a bolgárok is mind hasonló helyzetben vannak, és így közösen van esély arra, hogy ezek az országok megvédjék a termelőiket. Ha ez így folytatódott volna, akkor tönkrement volna az egész európai szántóföldi növénytermesztés" – mondta kérdésünkre Petőházi Tamás.

Az ukrán gabonával nem csak az a baj, hogy rontja a magyar termelők pozícióját

Az olcsó, Ukrajnából és sok más, harmadik országból érkező gabonát teljesen más élelmiszerbiztonsági követelmények között termelik. Ezek plusz kockázatot jelentenek az EU lakosságára és az állatállományára nézve, főként, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az európai embereket az EU azzal védte meg az élelmiszerbiztonsági kockázatoktól az elmúlt a 15-20 évben, hogy egyre több növényvédő szert vont ki a forgalomból. "Ezt most egy csapásra megszüntettük. Az ukránok nyugodtan termelhetnek bármilyen körülmények között, olcsóbban, mi pedig sokkal szigorúbb feltételeket tartunk be. Ez egyrészt versenyhátrányt jelent, másrészt pedig kockázatos termékeket enged tenni az EU a fogyasztók asztalára".

búza

A jó minőségű ukrán termény már gazdára talált korábban, az utóbbi időben silány minőségű gabona került be az országba – Fotó: Pixabay

Csak minőségi tanúsítvánnyal rendelkező gabona jöhet be az országba elvileg

Felmerül a kérdés: hogyan jöhet be egyáltalán olyan gabona az EU-ba, amelyik nem felel meg az előírásoknak. Hiszen elvileg arra való a minőségi tanúsítvány, hogy erre ne kerülhessen sor.

"Elvileg így van, gyakorlatilag viszont ez valószínűleg nem tud megvalósulni. A határon mintát vesznek a vagonban lévő terményből. Azt elviszik a laborba. De a szerelvényeket vajon visszatartják addig, amíg megérkezik az eredmény? Úgy tudjuk, egyetlen vasúti kocsi sem lett visszafordítva a határról. Hogy hová került a termény, arról nem lehet tudni biztosat. Szlovákiában találtak olyan mérgező anyagokkal teli ukrán gabonát, amelyben a határérték ezerszerese volt a méreganyag-tartalom" – mondta a GOSZ elnöke.

Ez alapján akkor nyilvánvaló, hogy az afrikai vagy a közel-keleti fogyasztók számára sem lenne alkalmas ez a gabona. Petőházi Tamás szerint a jó minőségű termény már gazdára talált korábban, jelenleg "az ukrán szemét a világpiacra való öntése zajlik, teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország ebben nem szeretne részt venni".

A gabonaexport lassítása sem tett jót az ágazatnak

Voltak ugyan termelők, akik visszatartották a terményüket, de az talán nagyobb baj, hogy piac sem volt tavaly: év elején vezették be a gabonaexport-bejelentési kötelezettséget, amely kifejezetten piaclassító hatással bírt, hiszen a felvásárlók nem tudták, hogy 5 nap múlva, 10 nap múlva vagy 30 nap múlva fognak hozzájutni a gabonához. "Emiatt a vevőink bevásároltak ukrán gabonából, így nincs ára a hazainak" – fejtette ki Petőházi.

Mire számíthatnak idén a növénytermesztők?

Az nyilvánvaló, hogy az őszi kalászosok vetése teljesen más körülmények között lett tervezve, mint ami itt a télen kialakult. Ennek következtében

legalább 300-400 ezer hektár olyan őszi kalászos van, ami biztosan tetemes veszteséget fog termelni, mert 600 ezer forint felüli költségszinttel lett vetéskor beállítva hektáronként, most pedig 70-80 ezer forintnál jár a búza ára tonnánként. Ha ez az árszint aratásig nem változik, akkor gyakorlatilag 8-9 tonnát kellene teremnie hektáronként ahhoz, hogy nullán legyen a termelő. Az átlagos búzaterméshozam 4-6 tonna között alakul.

A termelők nagy része nagyon nagy része veszteségre készülhet az őszi kalászoson, ezért Petőházi Tamás szerint sokan fognak úgy dönteni, hogy akkor inkább a kukoricával nem kockáztatnak, és nem vetnek.

Egyébként jó búzatermésnek nézünk elébe, mivel aránylag jó állapotban vannak a vetések, viszont exportpiaca nincs a búzának, mert a vevők bevásároltak ukrán terményből. A magyar takarmánygyártók és a malomipar pedig ilyen magas kamatszinten, mint ami ma elérhető, valószínűleg nem fognak nagy készletet felvásárolni, így a nyári aratási időszakban hatalmas probléma lehet majd. Mellette természetesen itt van az a gond is, hogyha nem tudják eladni a búzát, akkor be kellene tárolni, de hová, ha rengeteg tárolóban még ott van a toxinos kukorica? "Ezekre a kihívásokra kellene mihamarabb megoldást találni".


Mindeközben: itt van az új támogatási rendszer

Petőházi Tamás szerint fontos, hogy lehetőleg minél több termelő csatlakozzon az új agro-ökológiai programhoz, ez az anyagi vonzata miatt is kikerülhetetlen. "Arra számítok, hogy a gazdálkodók a jó programot kiválasztva fogják teljesíteni az AÖP-előírásokat" – zárta gondolatait a GOSZ elnöke.