Újabb források érkeztek az uniós helyreállítási alapokhoz, a tagállamok tanácsa által elfogadott jogszabály értelmében - írta meg a hvg.hu. Uniós szinten, ez mindösszesen húszmilliárd euró plusz támogatást jelent, a megfogalmazott cél célja pedig

„az EU stratégiai autonómiájának megerősítése energiaellátásának diverzifikálásával és az orosz fosszilis tüzelőanyag-importtól való függésének megszüntetésével”.

Az úgynevezett REPowerEU-forrást a tagállamok által már elfogadott nemzeti helyreállítási tervekhez kapcsolódó további fejezet hozzáadásával lehet igényelni. Ezeknek a kiadásoknak a megújuló energiafelhasználáshoz, az energia hatékonysághoz és az energiatárolási kapacitás építéshez kell kapcsolódniuk.

Újabb források érkeztek az uniós helyreállítási alapokhoz, a tagállamok tanácsa által elfogadott jogszabály értelmében.

Újabb források érkeztek az uniós helyreállítási alapokhoz, a tagállamok tanácsa által elfogadott jogszabály értelmében. Kép: Pexels

Zárolt plusz források

Az EUrologus adatai szerint Magyarország a teljes keret 3,51 század százalékára, azaz valamivel több, mint 700 millió euróra jogosult, ami a nyolcadik legmagasabb részarány a tagállamok között. Sajnos egyelőre ehhez pénzhez sem jutunk hozzá, a sorsa ugyanaz lesz, mint az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő újjáépítési alaphoz tartozó forrásoknak.

Addig nem lehet hozzájutni, amíg hazánk eleget nem tesz a korrupcióellenes keret megerősítésével és igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával szemben támasztott elvárásoknak. Ezzel a legutóbbi fejleménnyel mindösszesen hat és fél milliárd euróra nőtt már a Magyarország elől elzárt pénzek összege.

Az EUrologus adatai szerint Magyarország a teljes keret 3,51 század százalékára, azaz valamivel több, mint 700 millió euróra jogosult, ami a nyolcadik legmagasabb részarány a tagállamok között.

Az EUrologus adatai szerint Magyarország a teljes keret 3,51 század százalékára, azaz valamivel több, mint 700 millió euróra jogosult, ami a nyolcadik legmagasabb részarány a tagállamok között. Kép: Pexels


REPowerEU

A REPowerEU tervet az Európai Bizottság válaszképpen dolgozta ki a nehézségekre és az energia világpiacán kialakult zavarokra, melyeket az Ukrajna elleni orosz invázió váltott ki.

A terv céljai a következők:

  • az energiatakarékosság növelése,

  • a tiszta energiára való átállás felgyorsítása,

  • az EU energiaellátásának diverzifikálása.

A pénzügyi és jogi intézkedésekkel alátámasztott terv segít Európának abban, hogy új, a kor kívánalmainak megfelelő energetikai infrastruktúrát és rendszert építsen ki.

A REPowerEU tervben felvázolt intézkedéseknek az új geopolitikai és energiapiaci körülmények miatt drasztikusan fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást. Emellett el kell érni azt is,  hogy Európa energiaellátása kevésbé függjön a megbízhatatlan beszállítóktól és az ingadozó fosszilistüzelőanyag-ellátástól.

A REPowerEU terv segítségével az Európai Bizottság arra törekszik, hogy – tekintettel az Ukrajna elleni orosz invázióra – Európa már jóval 2030 előtt függetlenné váljék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

A REPowerEU tervet az Európai Bizottság válaszképpen dolgozta ki a nehézségekre és az energia világpiacán kialakult zavarokra, melyeket az Ukrajna elleni orosz invázió váltott ki.

A REPowerEU tervet az Európai Bizottság válaszképpen dolgozta ki a nehézségekre és az energia világpiacán kialakult zavarokra, melyeket az Ukrajna elleni orosz invázió váltott ki. Kép: Wikimedia

Konkrét eszközök

A REPowerEU terv egy sor olyan intézkedést vázol fel, amelyek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés gyors csökkentésére és a zöld átállás mielőbbi megvalósítására irányulnak, egyúttal pedig javítják az uniós energiarendszer ellenálló képességét. A terv a következőkön alapul:

Diverzifikálás

Nemzetközi partnerekkel együttműködve az EU alternatív energiaellátási lehetőségeket keres. Rövid távon a lehető leghamarabb alternatív gáz-, olaj- és szénforrásokra van szükség, hosszabb távon pedig gondoskodni kell a megújuló, azaz zöld hidrogén rendelkezésre állásáról.

Megtakarítás

Minden polgárnak, vállalkozásnak és szervezetnek lehetősége van arra, hogy energiát takarítson meg. Ha mindnyájan végrehajtunk kisebb változtatásokat bevett szokásainkban, azzal jelentős változást fogunk tudni elérni. Emellett rendkívüli intézkedésekre is szükség lesz arra az esetre, ha az ellátás megszakad.

Gyorsabb átállás a tiszta energiára

A rendelkezésre álló legolcsóbb és legtisztább energiaforrás a megújuló energia, amely az EU-n belül is előállítható, így csökkenti energiaimport-szükségletünket. A REPowerEU fel szeretné gyorsítani a zöld átállást, és ösztönzi, hogy jelentős beruházások valósuljanak meg a megújuló energia területén. Lehetővé kell tenni továbbá az ipar és a közlekedés számára, hogy gyorsabban kiváltsák más energiaforrásokkal az általuk használt fosszilis tüzelőanyagokat a kibocsátások és a függőségek csökkentése érdekében.

Március végi határidő

A hónap végéig a magyar kormánynak arról is nyilatkoznia kell, hogy igényeljük-e a Next GenerationEU helyreállítási alapban lévő hitelt. Erről Navracsics Tibor azt nyilatkozta, hogy "a pozitív válasz felé hajlunk" - írta az atv.hu. Varga Mihály pénzügyminiszter "körülményesnek és lassúnak" nevezte az EU-s helyreállítási források kihelyezését (ezeknek eddig az egyötödét osztották szét), hiszen 5 olyan ország is van, Magyarországot is beleértve, melyek nem kaptak még semmit.

Az EU-s helyreállitási milliárdok első, a vissza nem térítendő részének elutalását Magyarország esetében a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság. Ezekről a magyar kormány folyamatosan egyeztet Brüsszellel. A tárgyalásokat Navracsics Tibor és Varga Judit folytatják a Bizottsággal, konkrétabban Johannes Hahn és Didier Reynders uniós biztosokkal.

Az igazságügyi reformcsomagról már majdnem sikerült is megegyezniük, a jogszabályok módosításait tervezetten a magyar parlament még márciusban el fogja fogadni.

A Bizottság újabb bírálata ennek megfelelően áprilisban és/vagy májusban érkezhet meg. A helyreállitási pénzekre visszatérve, januárban jelent meg a Magyar Közlönyben, egy Orbán Viktor miniszterelnök által ellenjegyzett rendelet, melynek értelmében igényt tartunk a Next GenerationEU helyreállítási alapban foglalt (RRF) hitelre is.

Van már jóváhagyott rész is

Az RRF nem hitel jellegű, első vissza nem térítendő részére benyújtott igényünket 2022 decemberében hagyta jóvá az Európai Bizottság és a Tanács, ami nem kevesebb, mint 2400 milliárd forintról szólt. Az említett  januári rendelet szerint a kormány e mellett 3300 milliárd forintos hitelt szeretne felvenni. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó hitel vonatkozásában a kormányhatározat szerint

"A hitel pontos mértékét az energiaügyi miniszter által kidolgozott részletes szakmai tervek és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalás alapján kell meghatározni."

A jelenleg visszatartott kifizetések az alábbiak szerint alakulnak

  1. Az uniós költségvetésből járó 22 milliárd euró (nagyjából 9000 milliárd forint) felzárkóztatási támogatás zöme
  2. A helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós (2400 milliárd forint) vissza nem térítendő részel
  3. Azon egyetemekhez, melyek vagyonkezelő alapítványokhoz kerültek, még a közvetlenül pályázható pénzek sem érkeznek meg, lásd. a sokat emlegetett Erasmus+ oktatási csereprogram forrásai

Politikai játszma is zajlik

Daniel Hegedűs, az Észak-Amerika és az Európai Unió közötti együttműködést elősegítő német Marshall Fund elemzője és közép-európai munkatársa a pbs.org-nak elmondta, hogy Magyarország NATO-bővítéssel kapcsolatos hajthatatlanságának középpontjában az állhat, hogy az ország nyomást gyakoroljon az EU-ra, a több ezer  milliárdnyi forrásbefagyasztás miatt.

Magyarország abban reménykedik, hogy a NATO szavazás elhalasztásával rákényszeríthetik a svédeket és a finneket, hogy támogassák a zárolt magyar források esetleges áprilisi felszabadítását, vagy legalábbis ne fogalmazzanak meg erőteljes kritikát a kifizetésekkel szemben

– mondta Hegedűs. A liberális és konzervatív európai politikusok kitartó bírálata, valamint az EU ragaszkodása Magyarország hosszadalmas, mélyreható reformjainak sorához a többmilliárdnyi felfüggesztett forrás lehívásának érdekében arra késztette az Orbán kormányt, hogy az EU Oroszország elleni szankcióinak blokkolásával vágjon vissza, megvétózva például egy 18 milliárd eurós Ukrajnának szánt segélycsomagot, és felfüggesztve a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló szavazást – tette hozzá a szakember.

Kényes geopolitikai helyzet

„Az egyetlen ok, amiért Magyarországot korrupció miatt szankcionálták és az uniós forrásokat felfüggesztették...az Magyarország geopolitikai helyzete, az Ukrajna támogatásával szembeni folyamatos blokádja és különösen az ukrán segélycsomaggal kapcsolatos magyar álláspont" – mondta a Hegedűs.

Egy újabb jele annak, hogy a befagyasztott uniós források szerepet játszottak abban, hogy Magyarország blokkolta a NATO-ratifikációs szavazást az, hogy a magyar parlament március elején törvényhozói delegációt küldött Stockholmba és Helsinkibe, hogy rendezzék azokat a „politikai vitákat", amelyek a kormány szerint kételyeket ébresztettek a magyar törvényhozók körében arról, hogy támogatják-e az északi nemzetek pályázatait. "Nem helyes, hogy Svédország és Finnország arra kérnek minket, hogy vegyük fel őket, miközben ordító hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamiságról, a demokráciáról, az itteni életről" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban a múlt hónapban. „Akarhat-e bárki a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, miközben szemérmetlenül hazugságokat terjesztenek Magyarországról?"

Míg a magyar delegáció később jelezte, hogy támogatja a NATO-csatlakozási törekvéseket, a magyar parlament ebben a hónapban két héten belül kétszer is elhalasztotta a ratifikációs szavazást, és nem adott pontos dátumot a szavazás várható időpontjáról. Bár a magyar kormánya reménykedhet abban, hogy a NATO-szavazás elhúzásával engedményeket nyer az EU-tól, valószínűleg „túllicitálták a lapjaikat", mivel Magyarország szövetségeseinek türelme és bizalma kezd fogyni.

Ennek ellenére a magyar parlament valószínűleg a következő néhány hétben-hónapban megszavazza Svédország és Finnország NATO-kérelmének ratifikálását, különösen, ha a török ​​kormány is megteszi majd ugyanezt, ahogyan az várható

– mondta Hegedűs.

(Forrás: Index)