A PREGA Konferencia és Kiállításon, Magyarország agrárdigitalizációs fórumán 2024-es kilátások kettő szempontból: finanszírozás, támogatások címmel elemezték a helyzetet a szakértők.
A panelbeszélgetés résztvevői:
- Demeter Zoltán, agrárüzletág-vezető, K&H Bank
- Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ, Erste Bank Zrt.
- Miklovicz Péter, tulajdonos, Gordius Solutions Tender Kft.
- Sánta József, kis-, közepes és nagyüzemek értékesítési hálózat igazgató, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág
Szakmai moderátor: Papp Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Pap Gergely azzal indította a beszélgetést, hogy immáron hivatalos menetrend van arról, mikor fognak érkezni a pályázati kiírások, kiszámíthatóbb, tervezhető lesz a rendszer. Később azt is hozzátette, hogy a tervek szerint minden páros évben a pályázatok jelennek majd meg, mint 2024-ben és majd 2026-ban, a páratlan években pedig a pályázatok megvalósítása lesz a fókuszban.
Az új rendszer nemcsak azért jó, mert látható, tervezhető egy ütemterv és nemcsak a pályázatírók kezdhetnek el dolgozni, hanem a pályázókat is arra ösztönzi, hogy ne a kiírás megjelenésekor kezdjenek el projekteket kidolgozni, hanem előre gondolkozzanak – mondta Miklovicz Péter.
2024 annyira kritikus év a magyar mezőgazdaság történelmében, hogy a sok bizonytalansági tényező mellett minden dolog, ami kiszámíthatóságot jelent, nagyon fontos – értékelte Fórián Zoltán az új helyzetet.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy legtöbbször nem teljesen kiszámíthatatlan a mezőgazdasági élet. Példaként említette, hogy nem egyik napról a másikra változott meg az időjárás, hanem egy folyamat volt, amiről tudtunk. Az is tudható volt, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előbb vagy utóbb megtalálják az EU-s piacot. De ugyanilyen előrelátható dolog volt a várható munkaerőhiány is – tette hozzá.
2024-es kilátások kettő szempontból: finanszírozás, támogatások című panelbeszélgetés a PREGA konferencián – Fotó: Agroinform
A gazdálkodási tényezők nem misztikus dolgok, éppen ezért gabonapiaci előrejelzés is adható. Viszont meg kell tanulni számolni. Ha az egész gazdálkodási tevékenység során a gazdák megvizsgálják, hol keletkezik a jövedelem, melyik tevékenységnek mennyi hatása lesz a jövedelemre, akkor azt fogják tapasztalni, hogy a legvégén tudni fogják hol keletkezik a profit jelentős része. Hogyan tárolom, milyen minőségben tudom tárolni, mikor adom el, hogyan adom el és persze, hogy mit adok el a legfontosabb kérdések. Elkerülhetetlen a struktúraváltás a magyar mezőgazdaságban és ennek kulcsa, hogy értelmes, piaci alapokon nyugvó, éltképes projektek jöjjenek létre – hangsúlyozta Fórián Zoltán.
A tervezhetőség nagyon fontos a finanszírozónak és a pályázónak is. Ahhoz, hogy ez a pályázati időszak sikeres legyen, elérhető összegű vagy kamatú források kellenek. Mindent meg kell azért tenni, hogy olyan piaci kamatok, kamatszintek legyenek, amit a vállalkozások ki tudnak termelni. Ezért üdvözlendő dolog, hogy a támogatások egy része mehet kamattámogatásra is. A programok sikerességét erősíti, hogy kiemelt elbírálási szempont lesz a projektek pénzügyi kivitelezhetősége is – emelte ki Demeter Zoltán.
A mostani kamatkörnyezetben nagyon nagy előny a gazdálkodók számára, hogy van kvázi előfinanszírozás nélkül előlegfolyósítás – mondta Sánta József.
_fill_540x300_0.jpg)
Arra is kitért, hogy a jövőben egy mezőgazdasági vállalkozás bankképességét egy bizonyos méret alatt nem lehet csak pénzügyi adatok alapján megítélni.
Nagyon nagy örömmel fogjuk azt látni, ha a gazdálkodó valamilyen progresszív gondolkodást mutat és a jövőbe mutatóan elkezdi keresni azokat a pontokat a működésében, amivel költséghatékonyabbá és profitábilisabbá tud válni és nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani. Emellett a fenntarthatósági megoldások is fontos szempontot kapnak majd – fűzte hozzá Demeter Zoltán.
Az elmúlt évtizedben jelentős a változás abban, hogy a pályázatot nem célként tekintik a vállalkozók, hanem van egy cél, amely eléréséhez eszközöket keresnek. Egy fejlesztésnél a pályázat az egyik legjobb eszköz lehet, ugyanakkor az esetek többségében nem az egyetlen eszköz – emelte ki Miklovicz Péter.
Hozzátette, hogy a 25 százalékos előlegigénylési lehetőség sok pályázónak nagy segítséget jelent majd.
