Dr. Raskó György agrárközgazdász minapi Facebook-bejegyzésében írta: két gazdatársa (egy nyírségi és egy Veszprém megyei) hívta fel azzal, hogy a segítségét kérje búzája eladásában.

"Mindkettő szabadulna a búzájától, mert kell a pénz az őszi munkák és inputvásárlás finanszírozására. Vevők azonban nincsenek, eltűntek. Például az olasz vevők is, akik minden évben sok százezer tonna magyar búzát vásároltak. Az idén hiába hívom őket, egyelőre nem kell nekik a búzánk. Az egyikük emlékeztetett rá, hogy tavaly tavasszal vett volna magas áron is, de magyar partnerei nem adták, mert állítólag kiviteli tilalom volt a búzára. Mondom, ilyen nem volt. "De nekem azt mondták" – válaszolta az olasz partner. Ja igen, volt egy ideig rendelet, hogy a gabonát az államnak kellett felajánlani először, s ha nem élt vele, akkor mehetett exportra... Így utólag nézve nem volt szerencsés ez a kormányrendelet, több kárt okozott, mint hasznot. Például átengedte az exportpiacokat a versenytársaknak, többek között ukrán szállítóknak is. Most ihatjuk ennek is a levét." – fogalmazott Raskó György.

Azt írta: régi olasz partnereink most inkább az ukránoktól vásárolnak, mert olcsóbb és úgy tűnik, a minőséggel sincs akkora probléma, mint amekkoráról a magyar sajtó cikkezett hónapokon át.


Az agrárszakember-vállalkozó úgy véli, súlyos a helyzet. Van gabona bőven, közel 7 és fél millió tonna, plusz ami tavalyról a raktárakban ragadt, azaz 8 millió tonna feletti a készlet. Ebből itthon csupán körülbelül 3 millió tonna kell, a többit el kellene adni. Na de kinek? – teszi fel a kérdést.

"Persze, vevő mindig van, ha elég alacsony áron kínálják. Most az új búzáért 58-65 ezer Ft/t között adnak a vevők, tavaly ennek több, mint a dupláját is megadták... Így hiába termett közel 30%-kal több, a jövedelmezőség eltűnt, mert közben a hektáronkénti termelési költség átlagban 440-460 Ft/ha közé kúszott. A mai árakon 7-8 tonnás hozam kell a költségek fedezéséhez! Ettől az országos termésátlag (5,6 tonna/ha) elég messze van, így ha a következő hónapokban nem megy fel a búza piaci ára legalább 15-20%-kal, akkor bukás az idei kalászos. Az árpa esetében ugyanis még rosszabb a helyzet, mert az átvételi ára 43-45 ezer Ft/t jelenleg. Ezt azt jelenti, hogy 8-9 tonnás terméshozam fedezi csak a költségeket. A napraforgó-termés igen jó lesz az idén, közel a 3 t/ha átlaghoz, de az átvételi ára most csak 140 ezer Ft/t körül van, ami eléggé harmatos árszint. A termelési költségek ugyanis szintén 400 ezer Ft fölött vannak hektáronként. Tehát, ha meg is lesz a 3 tonnás hozam, pénz marad az ablakban..." – vázolta a rideg valóságot a szakember, aki szerint ezek után már csak a kukoricában bízhatunk.


Nagyon jól néz ki a kukorica országszerte, lehet akár rekord termésátlag is, mondjuk 8- 9 tonna körül, amiért talán jobbb árrat, akár 65-75 ezer forintot is fizetnek majd tonnánként a betakarítás után. Azonban a kukorica termelési költségei jóval 500 ezer forint felett lesznek hektáronként. És akkor még nem beszéltünk a szárítási költségekről, amelyek igen magasak lesznek az idén. Későn fog ugyanis beérni a tengeri.

"Paradox helyzet, az idén kiváló gabona- és olajosmag termés lesz, csak gabonából biztos, hogy 15 millió tonnát meghaladó, ami az utóbbi évek egyik kiugróan jó eredménye, ennek ellenére sem termelődik jövedelem rajta. A gabona és az olajos magok elfoglalják a vetésterület 85-87%-át, pénzt azonban nem fognak hozni. Egy olyan év az idei, ami mennyiségben rekord közeli, pénzügyi eredményben messze átlagon aluli a növénytermelésben. Lesz bőven gond a jövő évi munkák finanszírozásával." – szögezte le végül dr. Raskó György.