Hazánkban is egyre többen ismerik az agrár-erdészeti rendszerek fogalmát, de még van mit tisztázni ezzel a termesztési móddal kapcsolatban. Egy nagyon informatív videó lehet most segítségünkre ebben, amihez magyar felirat is készült, amit Zamozny Gábor erdőmérnöknek köszönhetünk.
De nem csak a növénytermesztést lehet bevonni az ilyen gazdálkodási módba, hanem az állattenyésztést is. Az agrár-erdészeti területeken szarvasmarha, juh, kecske legelhet.
Az ilyen termesztési módnak számos előnye van: a fák védik a talajt és a vizet a környezetükben és a szántóföldi növényeket. A fasorok jelenléte miatt több víz marad a talajban, ami az egyre szárazabb hazai termesztési körülmények miatt kifejezetten fontos. Vizek közelében a fák összegyűjtik a tápanyagot és a szennyező anyagot, így megakadályozzák a víz szennyeződését. Mivel a fával borított területet nem trágyázzuk rendszeresen, ezért kevesebb nitrogén mosódik a talajvízbe és kevesebb üvegházhatású gáz jut a levegőbe. Emellett hatásukra a szél sebessége is csökken így védik a talajt, megakadályozzák a talajpusztulást.
Ez a gazdálkodási mód jövedelmező és fenntartható, ha jól csinálják.
És akkor még nem említettük meg az ilyen rendszerek természetvédelmi jelentőségét, ugyanis a fákkal élőhelyet biztosítunk a vadon élő fajoknak, akár a hasznos ragadozóknak is.
Az agrár-erdészeti rendszerekben nyereségesen lehet gazdálkodni, kibővítve a termékpalettát fákkal és gyümölcsökkel. A jövedelmezőség, mint minden földhasználatnál, több kritériumtól függ, mint például a helyi adottságoktól, vagy az értékesítési lehetőségektől. Előnyös, ha a termékeket, mint például a faanyagot, a régióban értékesítjük, és ezzel helyi értéket teremtünk.