Lezárult a gigaprojekt – hatékonyabban termelhet sertéshúst Magyarország

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében címmel valósított meg egy 4 éves projektet – írja a konzorcium közleménye.

A versenyképesség javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot.

A kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány – fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutatás keretei között komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhelyspecifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, melyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal bíró takarmány-alapanyagok előállítására – közölték.

A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszer is kialakításra került, mely azáltal, hogy alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – támogatva ezzel a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatását, a növényvédelmi előrejelzéseket –, segíti a precíziós növénytermesztést.

Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül alakul – fotó: MTI/Rosta Tibor

A termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A  közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte a konzorcium – ismertették.

A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozásra kerültek a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott azon precíziós technológiai eljárások, valamint takarmányozási-prototípusok, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható.

A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták, és meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását – olvasható a közleményben.