A termelésből nem hiányozhat a pénz – Interjú Hollósi Dáviddal

Az elmúlt két év rendkívüli alkalmazkodását követően újabb sokkhatással szembesülnek az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői az orosz-ukrán háború miatt – derült ki a Takarékbank és az MKB Bank elemzőinek összegzéséből. Az inputanyagok árának további emelkedése és az agrárlogisztikai nehézségek szinte az összes termékpályán éreztetik hatásukat a kilátásokra. Elsősorban az orosz-ukrán háború miatt csökkent az Takarék AgrárTrend Index értéke az előző negyedévi emelkedés után.

Az állattenyésztési termékpályákon történtek elmozdulások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. A tejágazat kilátásai biztatóbbak, mint negyed évvel ezelőtt, a gabonatermesztés sikere pedig nagy mértékben függ attól, hogy az emelkedő költségek finanszírozását hogyan tudják megoldani a gazdálkodók. A növénytermesztési ágazat szempontjából reményt keltő, hogy magasak a felvásárlási árak, viszont ezek akkor realizálódhatnak az eredményekben, ha a költségek emelkedése nem akadályozza meg a megfelelő termésátlagok elérését.

Nem hiányozhat a pénz a termelésből

Hollósi Dávid, ügyvezető igazgatót, az MKB Bank és Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának vezetőjét arról kérdeztük, hogy milyen válaszokat ad a Takarékbank a háborús helyzet és a mellette egyre erősebbé váló, európai gazdasági válság teremtette kihívásokra.

"Mi abban tudunk segíteni a gazdálkodóknak, hogy képesek legyenek finanszírozni a többletköltségeket. A termelésből nem hiányozhat a pénz, mert az az eredményeken is meglátszana. Folyamatosan nő az infláció, emelkednek az építőanyagok, alapanyagok árai, nő a bérköltség, és ez energiaárak is ugrásszerűen megnőttek. Komoly költségtöbbletet kell tudni kompenzálni. Remélhetőleg a termények átvételi árai is növekedni fognak majd, addig is mi igyekszünk segíteni a különbözet finanszírozásában banki oldalról" – fejtette ki a szakember.

Hollósi Dávid – Fotó: Takarékbank

Meddig emelkedhetnek az árak, meddig bírja a fogyasztó?

Az élelmiszerárak növekedése hatalmas mértéket öltött az utóbbi időszakban, de Hollósi Dávid szerint a válsághelyzetek mindig bebizonyítják, hogy az élelmiszer az, amire a vásárlók mindenképpen költenek. Ezeket a vásárlásokat nem lehet későbbre halasztani, mint például egy lakáscserét vagy nyaralást. Emiatt az élelmiszergazdaság működőképességéhez nem fér kétség a jelenlegi gazdasági környezetben sem.

"Azt viszont ki kell egyensúlyozni, hogy a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és a fogyasztó is arányosan viselje a terhét a költségek emelkedésének, ellenkező esetben egész termékpályák, ellátási láncok borulhatnak fel" – figyelmeztetett Hollósi Dávid.

Bár óriási kihívást jelent a jelenlegi helyzet a gazdálkodók számára, azt is megjegyezte, hogy a mostani környezet akár meg is gyorsíthatja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedését. A műtrágya költsége például megháromszorozódott, "most jött el az ideje annak, hogy azok is átálljanak a precíziós technológiára, akik eddig nem tették, hiszen indokolatlanul sok műtrágyát kijuttatni pénzkidobás".

A művelési költségek növekedése hogyan hat a gépvásárlási kedvre?

Folyamatosan nő a mezőgazdasági gépek üzemeletetésének költsége, hiszen magasak az üzemanyagárak, a gépek és alkatrészek beszerzése a koronavírus-járvány következményeként akadozik, ami nem a jövedelmezőség malmára hajtja a vizet. "Ennek ellenére én azt gondolom, a magyar agrárgazdaságok gépesítettsége biztató állapotban van, köszönhetően az elmúlt időszak támogatásainak, a nagy gépkínálatnak és a kedvező finanszírozási konstrukcióknak. A következő 1-2 évben lehet, hogy megtorpan a gépvásárlási kedv, de nem rossz a kiindulóhelyzet a termelés biztonsága szempontjából, ráadásul most a precíziós pályázatnak köszönhetően a legkorszerűbb módon valósulhatnak meg a gépberuházások" – mondta Hollósi Dávid.

A növénytermesztés sikere nagy mértékben függ attól, hogy az emelkedő költségek finanszírozását hogyan tudják megoldani a gazdálkodók – Fotó: Shutterstock

A jövedelmezőség növelésének egyik kulcsa a feldolgozottsági szint növelése

A post-harvest technológiában még nem tartunk ott, ahol kellene, pedig nagy lehetőség van abban, ha egy terményt nem ömlesztett áruként értékesítünk, hanem valamilyen mértékben feldolgozva. "Itt nem elsősorban a gabonáról van szó természetesen, de egy mosott, 2-5 kilogrammos kiszerelésben eladott burgonya profithozadéka jelentős ahhoz képest, mintha csak tömegáruként értékesítettük volna. Ezt fel kell ismerni, ezen is múlik, hogy mekkora profitot realizálhatunk a termelés során" – hangsúlyozta a szakember.