Te fenntartható csomagolóanyagokat használsz?

A csomagolóanyagok jelenléte a mindennapjainkban természetessé vált: az előre csomagolt élelmiszerek könnyen hozzáférhető, praktikus kiszerelésben állnak a rendelkezésünkre.  A csomagolóanyagok szerepe a COVID-19 járvány hatására jelentősen felerősödött. Magyarországon mintegy másfélszeresére nőtt az esztétikusan és higiénikusan csomagolt friss zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet.

Az előre csomagolt élelmiszerek könnyen hozzáférhető, praktikus kiszerelésben állnak a rendelkezésünkre — fotó: pixabay.com

A csomagolóanyagok előnyösek, de környezetvédelmi szempontból aggályosak is

Sokan nem tudják, hogy a csomagolóanyagok nemcsak az esztétikus megjelenést és az információk közlését szolgálják, hanem meghatározó szerepük van a termékek minőségmegőrzésében és eltarthatóságában is. Jó példa erre a kígyóuborka, ahol a fóliaborítás háromszorosára növeli az eltarthatóságot. A megfelelő csomagolóanyagokkal eredményesen csökkenthető az élelmiszerhulladék mennyisége.  A műanyag csomagolások környezetvédelmi szempontból - az újrahasznosíthatóságuk és az előnyeik ellenére is - hatalmas problémát jelentenek. Ráadásul meglehetősen drágák: a termelési költség akár 20-30%-át is kitehetik.

A fenntartható csomagolóanyagok hatékony marketing eszközként kerülnek bevetésre

A környezetbarát csomagolások alkalmazása során fontos szempont a termékminőség, amelyre  igen érzékenyen reagálnak a vásárlók. Általában a kifogástalan minőségű és megjelenésű termékeket keresik. Ha prémium termékről van szó, akkor nem jelent gondot a számukra a magasabb ár megfizetése, viszont az olcsóbb árfekvésű termékek esetében már nem fogadják el olyan könnyen a környezetbarát termékcsomagolásból adódó többletköltségeket.

Az új típusú csomagolások alkalmazása többletköltségekkel jár és versenyhátrányt jelenthet a termelőknek mindaddig, amíg ezeknek nem szabályozott államilag egységesen a használata.

A magas energia- és üzemanyagköltségek, a súlyos ellátási problémák, a konténerhiány miatti magas tengeri szállítási költségek addig vezettek, hogy gyakorlatilag minden csomagolóanyag beszerzési ára számottevően emelkedett az elmúlt időszakban. Mindezt még nehezítette az is, hogy az USA és Kína nagy mennyiségben kezdte felvásárolni a csomagolásokhoz használt alapanyagokat, ami óhatatlanul drágulást eredményezett.

Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat ki kell vezetni a piacról — fotó: pixabay.com

Új szabályozás lépett életbe az EU-ban

Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 2021. július 3.-án lépett hatályba  az EU-ban, ami  számos egyszer használatos műanyagtermék, az expandált polisztirolból készült étel- és italtartók, továbbá az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termék forgalomba hozatalát tiltja meg.

Franciaország még ennél is szigorúbb irányelveket követ  a 2022 január 1.-től hatályba lépett rendelkezéseivel. Az úgynevezett „AGEC - Pazarlásellenes és a körforgásos gazdaságról szóló törvény" alapján a zöldségek és gyümölcsök már nem árusíthatók műanyag csomagolásban és nem megengedettek a műanyag címkék, felíratok sem.

Előreláthatóan 2024-től tiltják be Lengyelországban a műanyag csomagolásokat és az EU többi tagországa is hasonló irányba tart.

Mit hoz a jövő: új anyagok és technológiák várhatóak

A klasszikus alapanyagok - mint amilyen műanyag háló vagy a kartonpapír - helyettesítése nagy kihívást jelent, emiatt jelenleg is sok innovatív csomagolóanyag használata van kísérleti szakaszban. Szintén problémás a magas nedvességtartalmú termékek gazdaságos és ökológiailag is fenntartható csomagolása, mert ezeknek amellett, hogy fenntarthatónak, és újrahasznosíthatónak kell lenniük még  állniuk kell a nedvességet is. Lényeges kritérium az is, hogy az újfajta csomagolás az eltarthatósági időt vagy az ízminőséget semmiképpen sem befolyásolhatja.

A csomagolóanyagok ára drasztikusan emelkedett — fotó: pixabay.com

Az innovatív csomagolóanyagok alkalmazása három irányba halad

1. A régi anyagok alkalmazása új területeken : cellulóz hálók és tálcák alkalmazása az alacsonyabb nedvességtartalmú termékeknél. Például a spárgát ne műanyag, hanem cellulóz hálóba kell csomagolni, ahogy az almát is fóliatasak helyett cellulózból készült hálóba.  A cellulóz csomagolás nyolc hét alatt lebomlik és a biológiailag lebomló hulladékkal együtt ártalmatlanítható. A magasabb nedvességtartalmú, puhább gyümölcsök tárolására a legújabb alternatíva a cellulózzal vagy műanyag fóliával lezárt és bélelt papír tálcák alkalmazása.
2. Új alapanyagok alkalmazása a hagyományos csomagolóanyagok kiváltására - a hagyományos cellulóz alapú kartonpapír helyettesítésére ígéretesnek tűnik a Silphia (Silphium perfoliatum), azaz csészekóró, ami Észak Amerikában őshonos, de Európában is termeszthető. Ez az alacsony tápanyag és víz igényű évelő növény 35%-ban tartalmaz olyan hasznosítható növényi rostot, amely vegyszermentes technológiával kinyerhető. Használatát már 2021 novemberében bevezették  bio paradicsom, gomba és alma csomagolására. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy milyen víz- és zsírtaszító bevonatok alkalmazásával lehet minél sokoldalúbb módon felhasználni.
3. Újrahasznosítható és biológiailag lebomló műanyagok - az újrahasznosított polipropilén, gyakorlatilag végtelenszer újrahasznosítható. Tökéletesen átlátszók, azonos minőséget és eltarthatóságot biztosít.

Lassan át kellene térnünk a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb megoldásokra — fotó: pixabay,com

A jövő csomagolása: antibakteriális okos csomagolóanyagok

A lebomló okoscsomagolást szingapúri-amerikai kutatócsoport fejlesztette ki. Kedvező tulajdonsága, hogy antibakteriális, vagyis gátolja az élelmiszerek romlását előidéző baktériumok szaporodást.

Az újgenerációs csomagolóanyag összetétele egyszerre különleges: és természetes: zein nevű kukorica fehérje, keményítő és egyéb természetes biopolimerek,  amelyet természetes antibakteriális hatóanyagként ismert kakukkfű illóolajjal és citromsavval itatnak át.

A csomagolásban lévő szálak a káros baktériumok enzimjeinek hatására természetes antimikrobiális vegyületeket bocsátanak ki, amelyek elpusztítják az élelmiszereket szennyező veszélyes baktériumokat, például az E. coli és a Listeria baktériumokat, és a gombákat.