Hazánk újabb impozáns gasztrolistára került fel, hiszen az 50 legízletesebb állati belsőségből készült fogást tartalmazó sor 27. helyén a hízott libamájunk szerepel. Az étel szinte minden itthoni magyaros fogásokat kínáló vendéglő étlapján szerepel valamilyen formában, azonban házilag ritkán készítjük el. Ennek oka az ára, hiszen kilójáért 20 ezer forintot kellene kifizetnünk.

Libamáj a jólét szimbóluma

A rendszerváltás előtt egyértelműen a libamáj számított a jólét egyik szimbólumának. Ez a kép bár még ma is él, az ágazat átalakulóban van, ezzel együtt pedig a fogyasztói szokások is változnak. Ahhoz, hogy fenntarthatóan éljünk és étkezzünk, néhány dolgot fel kell áldozni, bizonyos ételekről le kell mondanunk - írja a Pénzcentrum.

Szinte minden kultúrában fogyasztanak állati belsőségeket, főként májat, tüdőt, gyomrát, így a legtöbb estben semmi sem megy kárba. A Tasteatlas a gasztronómiai listakészítés atyja, amely most az 50 legjobb nemzeti belsőségekből készült élelmiszert gyűjtötte össze. Erre a listára került fel a magyar libamáj is.

"A magyar libamáj egy krémes és bársonyos finomság, amely a liba vagy kacsa feldolgozott májából készül. Az ínyenc különlegesség nyersen, konzervben vagy üvegben kapható. A magyar éttermekben a libamájat általában serpenyőben sütik meg, valamint különféle érdekes íjkombinációban tálalják a vendégek számára. Ez lehet lángolt alma, karamellizált körte, gombasaláta, esetleg rizs vagy burgonyapüré. A magyar libamáj világhírű, és az ország a világ második legnagyobb libamájtermelője."

- írja a szaklap.

A máj azért lesz ilyen állagú, mert az állatokat folyamatosan tömik és bár sok ország döntött már úgy korábban, hogy ezzel a tevékenységgel felhagy, hazánkban szabad az út a hízott libából előállított termékek előtt. A hízott libamáj 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

Állatvédelmi törvények

1998-ban a magyar állatvédelmi törvényben betiltották az állatok kényszertakarmányozását, kivéve a házi liba- és kacsatömést. Ezt gazdasági-szociális megfontolásokkal indokolták akkor. Az ágazat manapság rengeteg kihívással küzd, hiszen a civil szervezetek tiltakoznak, a húsfogyasztás visszaesett, de a madárinfluenza is folyamatosan felüti a fejét. Ehhez jön hozzá, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a szakma, így szépen lassan teljesen megszűnik a hozzáértő utánpótlás, nem lesz, aki előállítsa ezeket az élelmiszereket.

A libamáj alig jut el a magyarok asztalára

Hiába számít Magyarország igazi libamáj nagyhatalomnak, itthon kevés család engedheti meg magának, hogy libamájból készült fogásokat tegyen az asztalra. Ennek a húsnak a fogyasztása igazi luxusnak számít, hiszen jelenleg nagyjából 20 ezer forintos árral kell számolnunk, hiszen az elmúlt évben másfélszeresére nőtt a libamáj felvásárlási ára.

Bár a statisztikák alapján a világon az elsők vagyunk a hízott libamáj előállításában, a nagyobb részét exportáljuk. 80 százaléka kerül francia nyelvterületekre, de rengeteget vesznek a japánok, valamint az izraelita közösségek is. Mivel az EU-ban több tagállam is betiltotta a tevékenységet, így a kóser máj előállítása teljes egészében hazánkban történik.

Bizonytalan jövő

Számtalan belső körülmény nehezíti meg az ágazat munkáját, a jövő nagyon bizonytalan. Az állatjóléti szabályozások miatt ma már csak öt országban végeznek libatömést, így sem a franciák, sem a bolgárok, sem a spanyolok, sem a belgák, sem pedig mi magyarok nem hagytunk fel ezzel a tevékenységgel. Hozzá kell tenni, hogy Belgiumban már csak az év végéig van erre lehetőség. Forgalmazni 2024-ben is szabad, beszerezni azonban már máshonnan kell.

Szakemberek figyelmeztetnek, hogy nagyon oda kell figyelnünk az ágazatra, hiszen nemcsak az állategészségügyi helyzetre kell ügyelni, hanem arra is, hogy kiöregszenek azok az emberek, akik értenek ehhez a tevékenységhez, utánpótlás pedig nincsen.

Minden kultúrában más a helyzet

A Pénzcentrum Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző segítségével körbejárta a témát, amiből kiderült, hogy a különböző országoknak és kultúráknak mást és mást jelent egy adott fogás. Míg itthon a libamáj a jólét szimbóluma, addig máshol teljes mértékben elítélik a dolgot.

Szinte minden magyar étteremben találhatunk valamilyen libamájas fogást - fotó: pexels.com

A szakember elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben egyre erősebbé váltak Európában a civil szervezetek felől érkező hangok, legalábbis ami az állatjólétet illeti. Próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a mai világban teljes mértékben lehet egészségesen és kiegyensúlyozottan élni és táplálkozni úgy, hogy az ne járjon együtt az érző lények szenvedésével. Itt kerül elő az is, hogy el kell felejtenünk a libák tömését és itt az ideje elgondolkodni azon, hogy muszáj-e ekkora mennyiségű állat életét kihasználni vagy elvenni ahhoz, hogy jól és egészségesen éljünk.

Sok európai országban már betiltották a tömést és bár Magyarország nem tartozik ezekhez a területekhez, a szakemberhiány a jövőben nagy nehézséget okoz majd az ágazat számára. Ettől függetlenül hazánk világviszonylatban az egyik legnagyobb hízott kacsa- és libamáj előállító országa.