Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a felelősségteljes antibiotikum felhasználás jelentőségére és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem keretében már elért eredményekre hívják fel a figyelmet – írja a nak.hu

állattartás

Szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy az állatorvos tanácsa szerint mikor és hogyan használhatók az egyes állatgyógyászati készítmények – fotó: freepik.com

Az alkalmazott gazdálkodási gyakorlattól függetlenül az állatok – csakúgy, mint az emberek – megbetegedhetnek, így az állategészségügyi helyzetek gazdaságon belüli kezelése időről időre megkövetelheti különböző állatgyógyászati ​​készítmények, köztük az antibiotikumok alkalmazását.

A gazdálkodóknak erkölcsi és jogi kötelességük, hogy állataikat egészségesen tartsák és szükség esetén gondoskodjanak a megfelelő kezelésekről. Ez az oka annak, hogy a gazdáknak időnként antibiotikumot kell alkalmazniuk, ha állataik bakteriális fertőzésben szenvednek.

Az antibiotikumok Európában vényköteles gyógyszerek, ezért a gazdálkodók csak az állatorvosi diagnózis felállítását követően és csak és kizárólag az állatorvosi vény birtokában használhatják azokat. Szigorú szabályok vonatkoznak tehát arra, hogy az állatorvos tanácsa szerint mikor és hogyan használhatók az egyes állatgyógyászati készítmények, így az antibiotikumok is a beteg állatok kezelésére.

Az uniós jog szerint az állatorvos a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében – ha nincs megfelelő alternatíva – antibiotikumokat írhat fel a betegség leküzdésére olyan állatcsoportban, ahol egy vagy több állat már megbetegedett. Az állatorvos egy adott állatnak vagy korlátozott számú állatnak szintén felírhat antibiotikumokat a fertőzések megelőzése érdekében, ha a fertőződés kockázata magas, például bizonyos műtéti beavatkozásokat követően. Az antibiotikumok azonban nem használhatóak rutinszerűen sem az elégtelen higiénia, sem pedig a nem megfelelő tartás vagy állomány-menedzsment ellensúlyozására! – olvasható a nak.hu cikkében.


A felelősségteljes felhasználás kulcsfontosságú

Európában a gazdálkodók betartják az állatgyógyászatban alkalmazott gyógykészítmények felelősségteljes használatának európai platformja, az EPRUMA által meghatározott, az antibiotikumok élelmiszertermelő állatokban történő felhasználására vonatkozó legjobb gyakorlatok keretrendszerében meghatározott felelősségteljes felhasználási elveket.

Mint írják az EPRUMA az antibiotikum-felhasználás csökkentése érdekében útmutatást nyújt az állatok optimális egészségi státuszának fenntartásához, annak ösztönzésére a gazdaságirányítási terv részeként.

Ez egy holisztikus megközelítésen alapuló rendszer, mely a különböző fertőzésmegelőzési megközelítések révén próbálja meg minimalizálni a betegségek kialakulását. Ez az átfogó rendszer magába foglalja:

  • az állatok megfelelő elhelyezését,
  • az állattartásra szolgáló épületek szellőzését,
  • a jó telepi higiéniát,
  • a megfelelő takarmányozást,
  • az állategészségügy és -jólét rendszeres ellenőrzését,
  • az állategészségügyi beavatkozások tervezését, a diagnosztika alkalmazását, a vakcinázást, a biológiai biztonságot,
  • valamint a nemkívánatos állategészségügyi eseményeknek a hatósági rendszerbe történő bejelentését egyaránt.

Mindezen megelőző intézkedéseknek a célja az állatállományok egészségének megőrzése vagy a betegségek állatpopuláción belüli terjedésének korlátozása. Ha bakteriális fertőzésben szenved egy állat, az adott egyed antibiotikumos kezelésének nincs alternatívája.

A fertőzésmegelőzési intézkedések és termékek segítenek csökkenteni az antibiotikumok használatának szükségességét. Ezeket az intézkedéseket két fő kategóriába sorolhatjuk, a megelőző és a támogató intézkedések csoportjába.

  1. Megelőző intézkedéseket a biológiai biztonság, a megfelelő tartási körülmények és szellőztetés, valamint az állatok bizonyos betegségekkel szembeni védelmét szolgáló vakcinák alkalmazása révén lehet megtenni.

  2. Támogató intézkedéseket pedig olyan termékek használatával lehet megtenni, amelyek elősegítik az állatok jó egészségi állapotának fenntartását, például optimális takarmányozással és probiotikumokkal, vagy a betegségekkel szemben ellenállóbb állatok kiválasztásával.

Nincs terápiás alternatívája az antibiotikumoknak

Bár Európában jelenleg nincsenek terápiás alternatívák a haszonállatok esetében felhasználásra engedélyezett antibiotikumok tekintetében, azonban léteznek a bakteriális fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet növelő készítmények, például virulenciamódosítók.

A takarmányozás nagyon fontos, sőt kritikus szerepet játszhat az állatok optimális egészségi állapotának és jólétének fenntartásában. A haszonállatok takarmányozásában használt adalékanyagok szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő tápanyag-összetétel és az optimális állatjólét biztosításában.

Az ilyen összetevők nemcsak a takarmánybiztonságról gondoskodnak − például csökkentik a nemkívánatos mikroorganizmusok jelenlétét −, hanem javíthatják az emészthetőséget és fenntarthatják az állat bélflóra-egyensúlyát, támogatva ezáltal az állatok jólétét és az esetleges fertőzésekkel vagy stresszorokkal szembeni ellenálló képességet.

sertés

A fertőzésmegelőzési intézkedések és termékek segítenek csökkenteni az antibiotikumok használatának szükségességét – fotó: pixabay.com

Csökkentési terv

Az antibiotikumok növekedésserkentő célú felhasználását 2006-ban betiltották a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK rendelete alapján az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló küzdelem keretében.

Igen, az a tény, hogy Európában már hosszú idő óta tiltott az antibiotikumok növekedést serkentő szerként való használata sajnálatos módon továbbra is kevéssé ismert körülmény a lakosság körében.

Ezt az közelmúltban megjelent legfrissebb Eurobarométer által végzett felmérés is igazolta, amelyből kiderült, hogy az uniós polgároknak csak mintegy kétötöde (42%) van tisztában ezzel, ez az érték azonban valamivel több (+4%), mint az előző felmérés által kimutatott érték. A válaszadók nagy része (57%) még ma sem tudja, hogy létezik ilyen tilalom.

Az antibiotikumok növekedésserkentőként történő felhasználásának 2006-os uniós tilalma óta más kontinensek is úgy döntöttek, hogy követik ezt a példát, ami alátámasztja az EU-nak az antimikrobiális rezisztenciáról szóló úgynevezett „Egy Egészség” cselekvési tervében felvázoltak létjogosultságát, valamint megerősíti az unió legjobb gyakorlatot alkalmazó régióként betöltött pozícióját.

Az elmúlt évtizedben nagy előrelépés történt az antibiotikumok használatának csökkentése terén az európai gazdaságokban, 2011. és 2022. között 25 európai ország szolgáltatott folyamatosan értékesítési adatokat és átlagosan 53%-os értékesítési visszaesésről számoltak be ebben az időszakban – írja a nak.hu.