Tovább nőttek a földárak – már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja – VIDEÓ

Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon. A drágulás mértéke hasonló volt a 2017-es országos átlaghoz, 12 százalék (2017-ben 1,280 millió Ft/ha). A termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 1,437 millió forint volt az Agrotax^® Iránytű legfrissebb adatai szerint. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.

A legmagasabb országos átlagárak a Dél-Alföldön (1,757 millió forint/hektár) alakultak ki.

A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsonyabb átlagos földár Nógrád megyében született (994 ezer forint/hektár). 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5 800, illetve 5 500 hektáros forgalom), amely az éves országos forgalom több mint 40 százalékának felelt meg.

A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral

Szántóterületek

A szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban 1,551 millió forintot volt, így a szántók átlagára már meghaladta a másfél millió forintot, ami mintegy 10 százalékos növekedés az előző évihez képest (2017-ben 1,410 millió Ft/ha). A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százalékkal volt magasabb. Közép-Magyarországon 13,7 százalékkal, illetve a Dél-Alföldön 10,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest az árak, míg a legkevésbé 6,3 százalékkal a Dél-Dunántúlon drágult tavaly a szántó.

A szántó esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak.

A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (1,847 millió forint/hektár) voltak, de másfél millió forint feletti átlagárakat alakultak ki Észak-Alföldön (1,586 millió forint/hektár), Közép-Magyarország (1,547 millió forint/hektár) és Dél-Dunántúlon is (1,544 millió forint/hektár). A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,148 millió forint volt hektáronként. Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, 2 millió forint felett forogtak (2,330 millió forint/hektár) de sokat kellett fizetni Békés megyében is (2,015 millió forint/hektár).

A szántók ára a Dél-Alföldön voltak a legmagasabbak

Gyep, erdő, gyümölcsös

A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb átlagár 2 millió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön (950 ezer forint/hektár) alakult ki.
Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. A legdrágábban Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forinton Észak-Magyarországon.

2018-ban a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (több mint 2,5 millió forint/hektár) alakultak ki, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a 2 millió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyarországon lehetett gyümölcsöshöz jutni.

A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak voltak, de 3 millió fölött keltek el a szőlők Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon valamint Nyugat-Dunántúlon is.

A legolcsóbban, 2 millió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni.

A 2018-ban megkötött szántók haszonbérleti díjának országos átlaga 63 691 forint volt hektáronként. A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön (70 ezer forint/hektár/év) fizettek a bérlők, de 60 ezer forintnál többet kértek a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is a tulajdonosok.

A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők

Az Agrotax szerint éves szinten többször találni olyan ügyletet, amelyben a termőföld a helyben kialakult aktuális áránál jócskán drágábban kel el. Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben a nem termőföldként történő hasznosítás. A piaci extrémitások problémája volt az egyik indoka a 2018. évi CXXXVI. törvény mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó szabályozás változtatásának is, amelyre tavaly decemberben került sor.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelemtermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság, több kritika is érte.

A NAK év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodó 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét.

Ahhoz, hogy termőföldvételnél vagy bérlésnél tisztán lássunk, elérhetőek olyan szolgáltatások, amelyek segítenek ebben. Az Agrotax® Precíziós Termőföld Értékelő Rendszer segítségével föld adás-vétel esetén pontos árat állapít meg, így megtudhatjuk, hogy mennyi az adott földterület valós piaci ára. Haszonbérlet esetén pedig pontosan megmutatja a bérleti díjat a haszonbérleti szerződés megkötéséhez.