A jellemzően öntözési igények miatt létesített kutak engedélyezését a hazai vízbázis védelme indokolja. Ugyanakkor ezt az összetett és költséges folyamatot az elmúlt évtizedekben sokan elmulasztották: becslések szerint országszerte több tízezer illegális öntöző kút létesült. Idén januártól a kisebb, talajvizet kitermelő, öntözésre használt kutakat engedélyeztetni nem, csupán bejelenteni kell a Nemzeti Földügyi Központnál. Amennyiben a már meglévő kút vízjogi engedélyhez kötött, ezt az engedélyt most díjmentesen és bírság nélkül lehet megszerezni egészen 2023 végéig.
A válaszadók kútjainak 64 százaléka 2000 előtt készült – fotó: MTI/Rosta Tibor
Az Agroinform.hu által mintegy 2500 válaszadó bevonásával elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a tulajdonukban lévő kutak 64 százaléka 2000 előtt készült. Ennek is köszönhető, hogy a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek olyan alapvető adatokkal sem, hogy az adott kút milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található. A felmérésben részt vevők 33 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy talaj- vagy rétegvizet használ-e.
A beérkező válaszok alapján a kutak vizét 83 százalékban konyhakert-öntözésre és háztáji állattartás során használják fel. Nyolc százaléknyian ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy kútjuk vize ivóvízként is szolgál. Vízminőségmérést mindössze a válaszadók 11 százaléka végeztetett a kútvízzel kapcsolatban. Az elvégzett tesztek 43 százaléka ivóvíz, míg 57 százaléka öntözővíz minősítést eredményezett.
Az Agroinform.hu felmérése az éghajlat-változással együtt járó talajvíz-csökkenés jeleire is rákérdezett. A válaszadók 28 százaléka jelezte azt vissza, hogy az utóbbi években csökkent a kútjának vízhozama. 11 százalék a korábbinál sokkal kevesebb vizet tud csupán kinyerni, további 17 százaléknak elsősorban aszályosabb időszakokban kell odafigyelnie a kivett víz mennyiségére.
A nem megfelelően kialakított kutak veszélyesek lehetnek – fotó: MTI/Varga György
„Noha a kutak engedélyeztetésével kapcsolatban a meghirdetett könnyítések ellenére is nagy a társadalmi ellenállás, nyilvánvaló, hogy az engedélyezési eljárással csökkenthetők a nem szakszerűen elvégzett kútfúrások által okozott károk – magyarázza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Stratégiai feladat, hogy fennmaradjanak az ország máig tiszta vízadó rétegei. A nem megfelelően kialakított kutak a szennyezett talajvizet közvetlenül az alsóbb rétegekben elhelyezkedő rétegvízbe vagy karsztvízbe vezethetik. Ennek könnyen beláthatatlan következményei is lehetnek: egyetlen csepp olaj például képes 1000 liter vizet beszennyezni.”
Az új szabályok dióhéjban
A január 1-jétől érvényes rendelkezésekszerint a jövőben nem szükséges vízjogi engedély olyan mezőgazdasági kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, amely 50 méternél nem mélyebb, kizárólag mezőgazdasági öntözési célt szolgál, és nem érint ivóvíz-bázisokat, karszt- vagy rétegvíz-készletet. Fontos azonban tudni, hogy ezeket a kutakat is be kell jelenteni hatósági nyilvántartásba, a kinyert víz mennyiségét pedig digitális kútvízmérővel kell nyomon követni.
Amennyiben vízjogi engedély nélkül épült egy kút, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A díjmentes, és az időszakon belül bírság nélkül elvégezhető eljárás határidejét az új szabályok 2023 végére tolták ki. A további kiskapuk elkerülése érdekében azonban a köznyelvben kútamnesztiaként is emlegetett rendelkezés csak a 2020. július 1-je előtt létesített kutakra vonatkozik.
A bejelentés, illetve az engedélyeztetés lépéseire vonatkozó további információkat az Agroinform.hu a következő cikkben gyűjtötte össze: Mezőgazdasági öntözőkutat szeretnél? Ezeket kell elintézned!
Ha érdekel a felmérés teljes eredménye, az alábbi grafikonokon nézheted meg:
