Augusztus elején jelent meg az az Agrárminisztérium által kiadott közlemény, mely szerint "a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet".

A gyakorlatban tehát nem automatikus tűzifaexport-tilalomról van szó, hanem a gabonaexporttal kapcsolatos bejelentési kötelezettséghez hasonlóan "csak" bejelentést kell tennie a Nébih-hez annak, aki fát szeretne külföldre értékesíteni annak érdekében, hogy mérlegelni tudják, hiányozni fog-e a magyar energiahordozó a hazai készletből.

Az Átlátszó járt utána annak, hogy konkrétan mi történik a magyar tűzifával, és Nébih megkeresése után arra jutottak, hogy 1600 kiviteli szándék érkezett a hatósághoz. Hogy ezek közül valamelyik exportügyletet megakadályozta volna az állam azzal, hogy él az elővásárlási jogával, nem tudni, annyi bizonyos, hogy november 21-ig nem volt olyan bejelentés, amely tekintetében az Agrárminisztérium megállapította volna, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele kockázatot jelentene az energiaellátás-biztonságra.


A KSH adatai szerint 2022. októberéig nagyságrendileg ugyanoly mértékben történt faanyagexport, mint 2021-ben, tehát az augusztusi rendkívüli intézkedés nem hozott változást ebben. A tűzifa ára egyébként egy év leforgása alatt 60,1 százalékkal emelkedett Magyarországon.

A tűzifa kiviteli szándék bejelentéséről a Nébih honlapján található bővebb információ, ITT pedig a gabonakiviteli szándék bejelentésével kapcsolatos aktualitások olvashatóak.

Indexkép: Envato