Bár 2020-ban az Európai Parlament úgy határozott, hogy nincs összeférhetetlenség növényi alapú és húsipari termékek azonos elnevezése kapcsán, Franciaország most ezzel ellentétesen döntött, azonban ez egyelőre csak a francia termékekre érvényesíthető. Mivel 2017 óta a tejhelyettesítő növényi termékek nem nevezhetők tejnek, a húshelyettesítők esetén is mutatkozik igény egységes EU-s szabályozásra.
2020 októberében a Copa Cogeca európai mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezet tiltakozó kampányt indított, amellyel arra kívánta felhívni az Európai Parlament figyelmét, hogy a vegán termékek húskészítményeknek nevezésével megtévesztik, és tisztességtelenül befolyásolják a fogyasztókat. Hozzátették, hogy ritkán kerül szóba, hogy az európai gazdák a növényi és az állati fehérje előállításában egyaránt érdekeltek.
Ha akarnánk sem lenne lehetséges az összes legelőt szántóvá alakítani, ennek prózai oka, hogy a szarvasmarha képes olyan területeket használni, amelyek más módon nem megművelhetők. Emellett a világszerte növekvő népességgel és a jóléttel együtt növekedhet a húsfogyasztás is, pedig ha több növényi ételt és lényegesen kevesebb húst ennénk, akkor az élelmiszer-specifikus károsanyag-kibocsátás 29 százalékkal csökkenhetne világszerte.
A világtrend ebbe az irányba halad, és világszerte csökken az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása. Ezek azonban nem állíthatók elő a meglévő, hagyományos élelmiszeripari technológiákkal, hanem komoly fejlesztésekre van szükség az erősödő növényi fehérjepiac igényeinek kielégítéséhez.
