Az ukrán, vietnámi és filippínó dolgozók egy része például hazai munkavállalási engedéllyel érkezik az országba, de rövid időn belül továbbállnak Németországba vagy Lengyelországba, ahol magasabb bérek várják őket. A Hódmezővásárhelyen működő Villeroy & Boch porcelángyár egyik vezetője szerint például harminc vietnámi vendégmunkásból huszonnyolcan már a repülőtérről más országba távoztak anélkül, hogy megkezdték volna a munkát Magyarországon.

A kormány az elmúlt években több szigorítást is bevezetett a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban. Például 2025-től csak olyan EU-n kívüli országokból érkezhetnek vendégmunkások, amelyekkel Magyarország vagy az EU visszafogadási egyezményt kötött, illetve rendelkeznek olyan szervezetekkel, melyek a munkavállalók hazatérését garantálják. Ezenkívül a vendégmunkások alkalmazása kapcsán szigorúbb bejelentési és ellenőrzési kötelezettségeket írtak elő a munkaadók számára.

A vendégmunkások Magyarországról történő „kilépését" részben a rossz munkakörülmények, az alacsony bérek és a gyenge kommunikáció okozzák. Az iparban tapasztalható gyengélkedés miatt a túlórák száma csökkent, ami a pénzkeresés céljából érkező vendégmunkások számára jelentős veszteséget jelent. Sok esetben pedig más országok munkaerő-kölcsönző cégei aktívan toborozzák a Magyarországon dolgozó munkavállalókat, elősegítve ezzel a „továbbállásukat".


Bár a kormány szigorításai bizonyos visszaéléseket visszaszoríthatnak – például a munkaerő-kölcsönzők szabályainak szigorítása vagy a fogadó országokkal való jobb együttműködés révén –, egyes problémák továbbra is megoldatlanok. Például a vendégmunkások visszatérése Magyarországra vagy a foglalkoztatók felelőssége az eltűnések kezelésében még mindig vitatott.

A vendégmunkásokért folytatott regionális verseny szintén meghatározza a helyzetet. Magyarország a közép- és kelet-európai régió harmadik legnagyobb fogadó országa, de számos EU-s tagállammal, például Lengyelországgal, Németországgal és Csehországgal kell versenyeznie a munkaerőért. A vietnámiak, filippínók és más vendégmunkások egyre inkább a magasabb béreket kínáló országokat részesítik előnyben, így Magyarországnak nemcsak a béreken, hanem a munkakörülményeken is javítania kellene ahhoz, hogy versenyképes maradjon.

A vendégmunkások jelenléte hazánkban komoly gazdasági és idegenrendészeti kérdéseket vet fel. A hosszú távú megoldásokhoz átgondolt szabályozásokra, a foglalkoztatási körülmények javítására és a nemzetközi együttműködés erősítésére van szükség.

Forrás: G7

Indexkép: Pixabay