"Minimum 200 ezer forintig fel kellene mennie a búzavetőmag végfelhasználói árának ahhoz, hogy érdemes legyen vetőmagtermesztéssel foglalkozni" – nyilatkozta az Agroinform-nak egy vetőmag-előállítással foglalkozó gazdálkodó, Bischof András. Meglátása szerint idén elképzelhetetlen, hogy előre megállapított vetőmagárakkal kalkuláljanak a gazdálkodók, napi áras lesz a vetőmag, ha továbbra is 130-150 ezer forint körül mozog az árubúza tonnánkénti ára. "A vetőmag árazása akkor lehet stabil és kiszámítható, ha a termény ára is az, kellően hosszú időtávon. A tavaly óta átélt duplázás után ki merné kijelenteni, hogy ez nem folytatódik, vagy éppen visszazuhan?" – tette fel a kérdést a gazdálkodó.

A tisztánlátás érdekében Polgár Gábort, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Valóban erre kell felkészülni a gazdálkodóknak?

"Ökölszabály, hogy általában legalább másfélszeres különbség van az árugabona és a vetőmag ára között. Ha ez nincs meg, akkor a vetőmag-előállítás költsége tulajdonképpen nincs megfizetve, és akkor árugabonaként fogja eladni a termelő a terményt" – fejtette ki a szakember. A vetőmagtermesztésben ugyanis a szokásos költségeken túl számolni kell többek között licendíjjal, a csávázó szer, a csomagolóanyag költségeivel, hatósági költségekkel, nagyobb figyelmet igényel a növényvédelem, az agrotechnológia, a tápanyagellátás, és több kézimunka-igényes technológiai elem is van, pl. az idegenelés.

Miért nem változik a világpiaci terményárakkal összhangban a vetőmag ára is?

Az alapvető különbség az árugabona és a vetőmag értékesítését meghatározó körülmények között, hogy míg az élelmezési vagy takarmányozási célú terményekre folyamatos a kereslet, addig a vetőmagra szezonális, ezért nem követi olyan szorosan a tőzsdei folyamatokat a vetőmag árának alakulása. A Vetőmag Szövetség jelen pillanatban nem tudja megmondani, hogy az őszi szezonra mi várható, de nyilvánvaló, hogy áremelkedésre kell számítani. "Az utóbbi években elég stabil volt a terményár, kicsi volt az infláció. Az utóbbi egy évben viszont markáns növekedés volt tapasztható a terményárakban, majd a háború és az inflációs nyomás tetézte a helyzetet. Változó vetőmagárakra kell felkészülni, de tulajdonképpen nincs olyan inputanyag, aminél nem ez lenne a helyzet. Miért pont a vetőmag lenne a kivétel?" – mondta Polgár Gábor.

búza

A vetőmag árának emelkedése jelentős mértékben elmaradt eddig a többi inputanyag árához képest – Fotó: Envato

Tavaly az volt látható, hogy a vetőmag árának emelkedése messze elmaradt a többi inputanyag árának emelkedésétől. A Vetőmag Szövetség tagjaitól bekért információk alapján 2021-es évben átlagosan és minden fajtára nézve 14-15 százalékos volt az áremelkedés. A termelési költségekből általában 8-10 százalékot tesz ki a vetőmag beszerzése. "Ennyit ki kellene tudni fizetni a minőségért" – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.

A hibridek esetében (kukorica, napraforgó) más folyamatok várhatóak, mivel ezek a vetőmagcélú termények nem cserekompatibilisek.

Kockázatot vállal, aki nem fémzárolt vetőmagot használ

A genetikai alapok ugyanis erősen befolyásolják a termésmennyiséget, de az időjárás és a tápanyagellátás jelentőségét sokkal nagyobbra értékelik a gazdálkodók, ezért sokan spórolnak a fémzárolt vetőmag beszerzésén. Pedig az ilyen vetőmaggal garantálható a nyomon követhetőség, a fajtaazonosság, a minőség. Ezek olyan termékek, amelyeknek használatától biztosan jó termést lehet várni.

A fémzárolt vetőmag használata folyamatosan növekszik, 2021-ben az őszi búza területek 34,9 százalékán vetettek fémzárolt vetőmagot a gazdálkodók. Ha nem változnak az árviszonyok, akkor ez a helyzet most akár változhat is, bár jelentős arányú visszaesésre nem számít a Vetőmag Szövetség.

Vetőmag-termesztő területek alakulása Magyarországon

Magyarország vetőmag-szaporító területe 2020-ban a Nébih adatai szerint az összes szemlélt terület alapján 120 933 hektárt ért el, az előző év azonos időszakához képest közel 4 %-os volt a növekedés. A vetőmag-szaporító terület a hazai szántók mintegy 3 %-át tették ki. Polgár Gábor szerint 120 ezer hektáros szinten stabilizálódik a vetőmag-termesztő terület aránya, az őszi búza esetében is stagnál a vetésterület. Az idei szezonról nehéz megjósolni, mekkora lesz a vetőmag-szaporító terület nagysága, szerinte a vetőmag-szaporító cégek legalább akkora területen szeretnének vetőmagot előállítani, mint az előző szezonban.

Szintén nagy gond adódhat abból, hogy alig találni már olyan termelőt, aki a zöldítéshez használatos vetőmagkeverékek előállításában venne részt, pedig ezek nagyon fontos exportcikkek. Ezeknek a keverékeknek hangsúlyos elemei például a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) vagy fehér mustár (Sinapis alba). Ezekhez nagyon nehéz termelőt találni, sokan inkább a jóval kevesebb energiabefektetéssel kecsegtető, olcsóbb és hatékonyabb gabonatermesztésre szavaznak. "Az a gond, ha ennyire leszakad a gabonaár az össze többitől, akkor az "elveszi" a területet a többi növény elől, eltorzítja a vetésszerkezetet" – figyelmeztetett a szakember.