A Simsonok jól tartják az árukat

A Simsonok valamikor a magyar utcakép jellegzetes részét képezték, napjainkra azonban már csak néhány példány maradt fenn jó állapotban ebből a kétszemélyes kismotorkerékpárból.

A tehetős családból származó testvérpáros, Löb és Moses Simson 1856-ban alapította a Simson vállalatot, mely kezdetben acélt és fegyvereket gyártott, központjuk pedig Suhl lett. Az 1896-os év fordulópontot jelentett a gyár történetében, amikoris a fivérek angol mintájú kerékpárok gyártásába fognak – vállalatuk hamarosan Németország legjelentősebb kerékpárgyártójává nőtte ki magát. A századelőn fejlesztésekbe kezdtek, és megindult egy modern vízhűtéses gépkocsi, a Supra gyártása, mely ma igen keresett a gyűjtők körében.

Ezzel minden készen áll, hogy a vállalkozás motorkerékpárok gyártásába fogjon, ám a töretlen fejlődést megszakította, hogy a családnak menekülnie kellett a hitleri Németországból. Visszatérésük után rögtön piacra dobták első motorkerékpárjukat, a 100 cm3 hengerűrtartalmú BSW 98 -at, és ezzel megkezdődött a motorizált kétkerekűek gyártása Suhlban. 1945-ben a szövetségesek megszállták Németországot, a gyár pedig orosz fennhatóság alá került.

Azonban a fejlődés nem áll meg. Öt évvel később a vállalat forgalmazni kezdi egyik legsikeresebb modelljét, a legendás AWO 425-öt. 425 cm3 lökettérfogatú, négyütemű erőforrásával a maga idejében az egyik legmodernebb és legnagyobb teljesítményű motornak számított. A sikeren felbuzdulva Sport, illetve 125 és 250 cm3-es változatokat is piacra dobtak. Márka- és típustörténelem következik, a teljesség igénye nélkül.

Elindították a "madárszériát"

1961-ben a gyár változtatott termelési stratégiáján: könnyen, olcsón és főképpen nagy mennyiségben gyártható modellek gyártásába kezdett. Bevezette a "madárszériát", melynek sok példánya még ma is megbízhatóan működik. Kezdetben a Star a Spatz és a Schwalbe alkotja a szériát, később megjelenik a Sperber és a Habicht. Erőforrásuk ugyanaz az 50 cm3-es kétütemű motor volt apróbb módosításokkal.

Nagyobb előrelépésnek számított, amikor a Schwalbe-nál bevezették az úgynevezett "turbóhűtést", melynél a hengert egy, a főtengelyre csatolt turbinalapát hűtötte. Segítségével a motor nagyobb igénybevételt is elbírt, a megoldást ma is előszeretettel alkalmazzák különböző japán és olasz robogógyártó cégek.

Simson S51 – fotó: pixabay.com

Az 1964-es Lipcsei Vásáron a Simson egy olyan modellel jelent meg, amely merőben eltért az előző, akkoriban már elavultnak ható SR2E moped mellett. A madársorozat része, ő a seregély (a Star seregélyt jelent, a másik nagyon híres darabja a sornak a fecske, azaz a Schwalbe.)

A Simson Star első, sorozatban legyártott darabja 1964. szeptember 1-én készült el. Lendületes vonalvezetése és strapabírása miatt nagyon hamar népszerűvé vált, gyártásának 11 éve alatt 505.800 darabot értékesítettek belőle.

A Simson S51-es, a másik, Magyarországon is népszerű típus

Ez a két személy szállítására alkalmas, megbízható, strapabíró kismotorkerékpár 1980-ban jelent meg és az S50-es sorozatot váltotta le. Suhlban - a volt NDK egyik egykori körzeti székvárosában gyártották 1980-tól 1991-ig. A sorozatból összesen kb. 1 300 000 db készült, az "S51B 1-4" típusú példányből mintegy 360 600 db gördült le a gyártósorról.

Miben különbözött az S51-es a többitől?

Az S51 sorozatnak sokféle típusát gyártották.Teljesítményük közel azonos volt, a különbségek csak a felszereltségben mutatkoztak meg. Az S51 sorozat tagjai a motorblokk (M531 vagy M541 típusú) alapján könnyen elkülöníthetőek az elődeiktől: szögletesebb a forma, a sebességek száma és az IFA embléma szerepel a kuplungfedélen, a hengerfej bordázata párhuzamos, de ezen kívül rendelkeznek kombinált kapcsolóval is. A váza azonban teljesen megegyezik az S50-es modellel.